1426-ban az itáliai származású Ozorai Pipó gótikus stílusban újjáépítette a bazilika délnyugati (Városháztér felõli) tornyát. Így a templom eddigi szimmetria-egyensúlya megbomlott, mivel ez a torony jóval magasabb volt, mint a homlokzat másik északnyugati tornya. Becslések szerint 65-70 m magas lehetett az úgynevezett Pipó-torony. Az építkezés nem kevés pénzébe került Ozorai Pipónak, így különös kegyben részesült: a bazilika falain belül temetkezhetett. Ez szinte kizárólag csak királyokat illetett meg. A tehetõsebb emberek sír-kápolnát építhettek a bazilika mellé, vagy a kerengõ udvarán temetkezhettek. Ozorai Pipó sírja valószínûleg az általa építtetett torony alatt volt. Püspöki Palota. Az utolsó jelentõsebb építkezés Hunyadi Mátyás idejében zajlott, aki lebontatta a korábbi keleti szentélyt és a mögötte húzódó városfalat is, majd feltöltette a területet és kelet felé egy új 30 m hosszú kápolnakoszorús szentélyt épített a Hunyadi család sír-kápolnájául. Késõbb a városfalat is visszaépítették. Az úgynevezett Mátyás-sírkápolna lehetett a koronázó templom legszebb része, a francia gótikus katedrálisok szentélyéhez lehetett hasonló pl.
II. András királyunk koronázására 1205-ben került sor, rekonstrukciós kísérletünk a várost ebben az időben ábrázolja. A további lélegzetelállító képeket ide kattintva tudjátok megcsodálni.
További képek Forrás: A székesfehérvári Szent István-székesegyház (gyakran Szent István-bazilika) a Székesfehérvári egyházmegye főtemploma, a belváros egyik legjelentősebb műemléke, Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa. A rendkívül gazdag, erőteljes barokk, néhol gótikus és klasszicista elemeket viselő bazilika előde az a templom volt, melyet Géza nagyfejedelem alapított a 970-es években, és amit IV. Béla király építtetett át bazilikává. A templom ma is látható formája 1743 és 1771 között készült el. Újjáépítését a Fehérvárott 1777-ben püspökséget alapító Mária Terézia királynő is támogatta. A templom 1938 óta XI. Piusz pápa privilégiuma által bazilika ranggal bír. Északi tornyában toronyóra-múzeum található, melyben a templom több száz éves óraszerkezetei tekinthetők meg. A bazilika területe ősi templomos hely. A Székesfehérvárt alapító Géza nagyfejedelem (ur. 972-997) a mai székesegyház helyén építtette fel fejedelmi házát és templomát. Így nézhetett ki Székesfehérvár 1205-ben. A négykaréjos, centrális, bizánci stílusú, Szent Péternek és Szent Pálnak szentelt egyház, mint Magyarország első temploma 997-már biztosan állt, hiszen oda temetkezett a fejedelem.
Fiát, I. Istvánt valószínűleg e falak között koronázták királlyá. A bazilika előtt látható Géza templomának alaprajza Nem Géza temploma lett Fehérvár főtemploma. A város plébániatemplomává vált, mivel Szent István e városban alapította meg magánegyházát, a Nagyboldogasszony-templomot. Ez a bazilika volt a középkori Magyar Királyság koronázótemploma, és ez a bazilika tette a várost az ország politikai, világi és adminisztrációs központjává is. IV. Béla király Géza templomának helyén alapította az 1200-as években Szent Péter és Pál apostolok bazilikáját, őt a szokástól eltérően nem István bazilikájában, hanem saját templomában koronázták meg. A Géza-kori templomot valószínűleg lebontották. A városi plébániatemplomot megkülönböztetett tisztelettel övezték: a Fehérvárott megkoronázott király itt kezdte meg működését az első királyi rendelkezések meghozatalával. Szfvár–Nagyboldogasszony – Nepomuki Szent János plébánia - Székesfehérvári Egyházmegye. A már akkor is katedrálisi ranggal bíró templom román-kori bővítéséről keveset tudunk, a gótika a tornyokon látható ablaktöredékekben hagyta vissza nyomát.
Látványos elméleti rekonstrukciót készített a Pazirik Informatikai Kft. az 1205-ös Fehérvárról és a Nagyboldogasszony-bazilikáról. A 3D-s város Buzás Gergely szakértői közreműködésével, a bazilika pedig Szabó Zoltán elképzelései alapján született meg. Ha mindig is kíváncsiak voltatok, hogyan nézett ki Székesfehérvár az 1200-as években, akkor van egy jó hírünk: a Pazirik Informatikai Kft. 3D-s technológiát használva megalkotta az 1205-ös Fehérvárt teljes egészében és a Nagyboldogasszony-bazilika belső terét. A végeredmény pedig magáért beszél. Hogy a lehető leghitelesebb korképet adják vissza, szeretett városunk elméleti rekonstrukcióját Buzás Gergely régész-művészettörténész szakértői közreműködésével, a bazilikát pedig Szabó Zoltán építészettörténész elképzelései alapján készítették el. Mint írják: Székesfehérvárt Géza nagyfejedelem alapította, de Szent István tette jelentős várossá és országának világi központjává, kiépíttetve a királyi bazilikát. A mohácsi csatavesztésig 34 magyar királyt koronáztak itt, és 15 királyt temettek el.
Elmondta, hogy Koronázó téren, a "lábas ház" árkádjában tavasszal került ki egy monitor, amelyen egy ismétlődő 3D animációs film mutatja be a koronázást hiteles forrásokra - koronázási ordókra - támaszkodva. Hozzátette, hogy az animációban megjelenő Bazilika épületét és a város akkori szerkezetét alapvetően építészszakmai megfontolások alapján Szabó Zoltán építészettörténész dolgozta ki, aki élethivatásszerűen foglalkozik a Bazilikával. A film bármilyen évszakban, napszakban látható és sok ismeretet nyújt a nézőinek a magyar állam történetének első 500 évéről. Róth Péter alpolgármester régi tartozásnak nevezte a körbejárható, tapintható bazilikamakettet, amelynek segítségével a látássérültek is megismerhetik a Koronázó Bazilika XII. századi épületét és annak monumentalitását is érzékelhetik az emberi alakokhoz viszonyítva. Székesfehérvár alpolgármestere köszönetet mondott a megvalósításért a Székesfehérvári Turisztikai Közhasznú Nonprofit Kft. -nek és Brájer Évának, aki annak idején kezdeményezte a bronz makett megalkotását.
"Hogy miért fontos tudni az embernek, hol van eltemetve? Nem tudom a magyarázatát. Azt viszont tudom, hol akarok nyugodni" - mondta el a HVG-nek adott portréinterjúban a pénteken, 90 évesen elhunyt Heller Ágnes. Az 1999 novemberében készült interjút változtatás nélkül közöljük. "Születésemkor apám állítólag azt mondta, szeretné, ha filozófus vagy zeneszerző lennék. Ezen később nagyokat mulattam" - mesél önnön kezdeteiről a 70 éves filozófus asszony valami olyat, amit napjaink neomisztikusai minden bizonnyal borzongva emlegetnének. Az apai vágyakat legalább felerészben teljesítő, eredetileg vegyésznek készülő leány úgy lép az apja elképzelte útra, hogy Lukács György baloldali gondolkodó egy történetfilozófiai kurzusán bár "egy kutya betűt nem értettem, mégis azt éreztem, hogy ez minden másnál fontosabb". A mester utóbb annyira érthetővé válik, hogy Heller 1951-ben már végez is az ELTE filozófia-magyar szakán, majd Lukács mellett aspiráns, utóbb tanársegéd lehet. Kétszer is "megjárja" a pártot, előbb 1947-ben lép be - de később kizárják -, majd 1953-ban ez a második menet 1958-ig tart.
Pascale Andréani nagykövet Balatonfüredre látogatott Heller Ágnes filozófus halálának első évfordulója alkalmából tartott megemlékezésre. A nagykövet ebből az alkalomból a köztársasági elnök által tavaly Heller Ágnes temetésére küldött üzenetére emlékeztetett: "Hangja és tekintete nagyon hiányozni fog nekünk, de szikrázó intelligenciája és rendíthetetlen szabadságszeretete továbbra is bennünk fog élni. "
Közzétéve 2020 jún 10. Egy igazán megdöbbentő írás jelent meg Heller Ágnes halálának körülményeiről a rangos külföldi lapban, a New York Timesban. A lapnak az elhunyt filozófus fia nyilatkozik, aki arról beszél, hogy nem ismertek a halált okozó pontos körülmények. Heller Ágnes fia azt közölte, hogy továbbra sem tudni, hogy mi okozta az édesanyja halálát. Mint emlékezetes, a 90 éves filozófus úszni ment a Balatonba, testét később a vízben lebegve találták meg, de a rendőrség szerint nincs jele szívrohamnak, vagy annak, hogy megrepedt volna valamelyik ütőere. A lap mindenesetre a szellemtudományok kiemelkedő alakjaként és ellenzékiként mutatja be a tudóst, aki többször is nemkívánatos személy lett saját hazájában. Legutóbb Orbán Viktor jobboldali rendszerével különbözött össze, méghozzá erősen. Épp ezért halálának körülményei némi kétséget ébresztenek jó pár barátjában és kollégájában. A New Yorki Egyetem korábbi dékánja azt írta, hogy Heller jó és megszállott úszó volt, de valamiért ezúttal nem tért vissza az edzésből.
A filozófus zsarnoknak nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt. Erre válaszként a szokásos módon Kovács Zoltán Twitteren üzent Heller Ágnesnek, aki szerint a nemzetközileg is elismert gondolkodó "csak egy öreg, bigot kommunista". A Budapesti Iskola megalapítójának, Lukács György nek tanítványa lett az ELTE Filozófia Tanszéken. Politikai okokból mindkettőjüket eltávolították 1958-ban, 1958–1963 között Heller középiskolában tanított. 1963 és 1973 között az MTA Szociológiai Kutatócsoportban dolgozott. 1955-ben megszerezte a kandidátusi, 1968-ban pedig a filozófia tudományok doktora (DSc) fokozatot. A gondolkodás szabadságának korabeli erős korlátait nem tudta elfogadni, ezért megfosztották állásától. Pár évig fordításokat vállalt, abból tartotta fenn magát, majd 1977-ben hosszú "tanulmányútra" indult, azaz emigrációba vonult. Tanított a Berlini Egyetemen, a melbourne-i La Trobe Egyetemen, a Torinói Egyetemen, a São Pauló-i Egyetemen, végül New Yorkban (New York, New School for Social Research) kapott katedrát, 1986-ban.
A háború után leérettségizett, majd a pesti egyetem magyar-filozófia szakán tanult tovább. 1951-ben megszerezte a diplomáját. 1955-ben lett a filozófiai tudományok kandidátusa, 1967-ben doktori fokozatot szerzett. 1947-ben lépett be a kommunista pártba, de később kizárták. 1953-tól 1958-ig volt ismét az állampárt tagja. Ebben az évben 1956-os szerepvállalása miatt fegyelmivel elküldték az egyetemről, öt évig gimnáziumban tanított, írásai nem jelenhettek meg, útlevelet nem kaphatott. 1963-tól az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársaként filozófiai kérdésekkel foglalkozott. 1968-ban aláírta a csehszlovákiai bevonulás elleni tiltakozást, emiatt ismét "parkolópályára" tették. 1973-ban az MSZMP Politikai Bizottsága határozatában Heller filozófiai nézeteit is antimarxistának nyilvánította, ezután négy évig "politikai munkanélküliként" fordításokból élt. "A jelenben mindig benne él a múlt, különböző jelenekben egy különbözőképpen értett és átélt múlt. " 1977-ben második férjével, a szintén filozófus Fehér Ferenccel elhagyta az országot, és előbb Melbourne-ben, a La Trobe Egyetemen tanított, majd 1986-tól a New York-i Új Társadalomtudományi Főiskola professzora lett.
Zsidó származású polgári családba született, 15 éves volt, mikor elkezdődtek a deportálások. A holokausztban számos családtagját és barátját elvesztette. A háború után bár visszakapták budapesti lakásukat, az éhezés elől anyja beadta a szegedi zsidó árvaházba, ahol megismerkedett a cionista mozgalom képviselőivel. Ezután több cionista táborba elment, részt vett tüntetéseken, és azon is gondolkodott, hogy kivándorol Izraelbe. A mozgalommal 1948-ban szakított, amikor férjével, Hermann Istvánnal együtt belépett a kommunista pártba. 1947-1951 között a budapesti egyetemen magyar-filozófia szakon tanult, és középiskolai tanárként diplomázott. Emmanuel Macron francia államfővel © Yann Revol Az ELTE Filozófia Tanszékén Lukács György tanítványa lett, majd 1958-ba politikai okból mindkettejüket eltávolították. 1968-ban lett a filozófia tudományok doktora (DSc), de szabad gondolodóként ismét szembekerült a korabeli korlátokkal, ezért megfosztották állásától. Ezt követően néhány évig fordításokat vállalt, majd 1977-ben emigrált.