"Van szerencsém benyújtani a Kossuth-díj alapításáról szóló törvényjavaslatot. " E merőben polgárias formulával indította útjára az országgyűlési processzust Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszter 1948. február 5-én. A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajos ról kapta a nevét (felmerült Táncsics Mihály és Petőfi Sándor is névadóként). Az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15. centenáriuma alkalmából alapította. A díjat minden évben március 15-én adják át. Az első díjakat 1948. március 14-én adták át, első alkalommal 110-en vehették át. Az első négy Kossuth-díjjal kitüntetett – úgynevezett – posztumusz (haláluk után) kapta meg. Elhunyt Dr. Márton Pál Árpád sebész-főorvos, a nagybányai RMDSZ alapító tagja, egykori elnöke. Ők: BARTÓK BÉLA, DERKOVITS GYULA, DÉSI HUBER ISTVÁN és JÓZSEF ATTILA. * A Kossuth-díj presztízsének megőrzése érdekében a vele járó összeg a Központi Statisztikai Hivatal által évenként számított országos nettó nominál átlagkereset ötszöröse, 50, illetve 100 ezer forintra való felkerekítéssel.
Ez utóbbi így szólt: Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 1948 MÁRCIUS 15 - ORSZÁGOS NEMZETI BIZOTTSÁG - TÖRTÉNELMI EMLÉKBIZOTTSÁG - 48 AS TANÁCS..... 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak. 12. Unió. Egyenlőség, szabadság, testvériség! Cím Mit kíván a magyar nemzet. Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a röplapokat, a szabad sajtó első példányait. A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: "Unió Erdéllyel. " A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, és rábírta annak tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez.
06. 21:20 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Így add tovább! 4. alkotás fotói Kérsemjén településről Feltöltő Azonosító 470472 Feltöltve 2021. alkotás fotói Kérsemjén településről Feltöltő Azonosító 470473 Feltöltve 2021. alkotás fotói Kérsemjén településről Feltöltő Azonosító 470477 Feltöltve 2021. alkotás fotói Kérsemjén településről Feltöltő Azonosító 470791 Feltöltve 2021. 21:28 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Így add tovább! 4. alkotás fotói Kérsemjén településről Feltöltő Azonosító 470478 Feltöltve 2021. alkotás fotói Kérsemjén településről Feltöltő Azonosító 470790 Feltöltve 2021. 1948 március 15 jours. 21:26 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Így add tovább! 4. alkotás fotói Kérsemjén településről Feltöltő Azonosító 470479 Feltöltve 2021. 20:19 Képinfó Szignó a képen Felhasználási jogok Nevezd meg! - Így add tovább! 4. alkotás fotói Kérsemjén településről Feltöltő Azonosító 471546 Fotózva 2011. március Feltöltve 2021. 13:56 Felhasználási jogok Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4. 0 Nemzetközi Vízjel nélküli változatra van szükséged?
A szegedi Dugonics tér 13. szám alatti épületben 1921 -ben az egyetem rektori hivatalán kívül más intézmények is otthonra lelnek. Eleinte itt működött az állam- és jogtudományi kar, és 1925 őszéig a bölcsészeti kar is Ebben az épületben tanult 1924 őszétől József Attila, a magyar-francia-filozófia szakos egyetemista, költő. A Somogyi utcai oldalon a sarkon lévő két első emeleti ablak mögött Horger Antal szobája volt: ide hívatta be József Attilát a Tiszta szívvel című költeményéért. A történtekre válaszul írta a költő Születésnapomra című versében: "(…) Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / tani- / tani! ". E sorokat őrzi a főbejárattól balra elhelyezett (1955) emléktábla. 1948 március 15 mars. Jobbra József Attila szobra áll (1964), Varga Imre szobrászművész alkotása. Az alacsony talapzaton álló műalkotás arra is utal, hogy egykori hallgatója, József Attila nevét viselte 1962-2000 között a Tisza-parti város tudományegyeteme. A József Attila Tudományegyetem hallgatói és oktatói alakították ki a Dugonics téri épület pincéjében a 2013-ban 40 éves JATE Klubot.
2021. március 15. "Az én üknagyapám 48-as honvéd volt. A császáriak ellen harcolt. Az egyik csata helyszínén szobrot is állítottak neki". Gondosan formált betűk Balázs Pál 2. osztályos tanuló füzetében. Rejtély, bizonyos dolgok miért őrződnek meg évtizedeken keresztül, mások meg, hiába sokkal fontosabbak, úgy tűnnek el, hogy csak a feldolgozhatatlan hiányukat hagyják hátra. Balázs Pál, a nagyapám, 1948-ban volt másodikos kisdiák. Gyerekként sokszor nyaraltam náluk. Az egyik vakáción került hozzám a régi füzete, amiben a "Családom és 1848" című, pársoros fogalmazása olvasható. Próbálom felidézni, hogy amikor először kinyitottam a megfakult, lila papírba csomagolt füzetet, megérintett-e az a néhány tőmondat. De csak arra emlékszem, hogy olvasónaplót kellett volna írnom az arra a nyárra kiadott kötelező olvasmányról, A kőszívű ember fiairól, és látványosan szenvedtem, végül azzal akartam megúszni, hogy nincs mibe írnom. Neve mindig is garancia volt a jó programra | Minap.hu. A kifogásaimat megunó, végtelenül praktikus nagyanyám azonban odalépett egy régi szekrényhez, kirángatott egy dobozt, és kivette belőle azt a füzetet.
Remélem, megteszi a férjem, hogy elhagyhassam végre Normális esetben még rágondolni is rémálom; ám úgy tűnik, előállhat olyan helyzet, amikor annak drukkolsz, hogy bárcsak a párodnak lenne valakije. Mert csak ebben látod a kiutat a pocsék házasságodból. A barátságok mentőhálók, sosem szabad elengedni őket! - Igazinő | Igazinő. Olvasói levél következik. Remélem, megteszi a férjem, hogy elhagyhassam végre Normális esetben még rágondolni is rémálom; ám úgy tűnik, előállhat olyan helyzet, amikor annak drukkolsz, hogy bárcsak a párodnak lenne valakije. Olvasói levél következik.
Már volt miről és kivel beszélgetni, de a régi barátaimat nem felejtettem el, és ők sem engem. Ha nem is rendszeresen, de tartottuk a kapcsolatot egymással. Majd ez az időszak is véget ért, és én ismét visszatértem a munka világába. Újabb élethelyzet, újabb baráti kör vesztés. De ekkor már tudtam, hogy ez normális állapot. A kisgyermekes időszakomból is maradtak ismeretségek az életemben, de szövődtek újak is: munkahelyről, óvodából, iskolából. Ez az az időszak, amikor a baráti kör már nem igazán kör, hanem mondjuk inkább háló. Ha szükségem van rá, megtart, de figyelmet is igényel, hiszen a nem létező időből kéne fenntartani. Nemrég az egyik legrégebbi barátnőm rám írt: "Nem tudnál holnapra szabit kivenni? Elegem van, fáradt vagyok, jó lenne egy kicsit kikapcsolódni. Elmehetnénk együtt egy csajos görbe napot tartani! " Elgondolkodtam: most? így hirtelen? Mit szól majd hozzá a főnököm? Józanul csodálatos ember volt a férjem, ha ivott rettegtem. Most, hogy meghalt, elmondhatom, milyen volt az életünk? - Blikk Rúzs. A férjem, a gyerekeim? Egyébként is máshogy terveztem… Aztán leesett. Ez egy szuper lehetőség arra, hogy együtt legyünk.
Sokkal könnyebb az élet amolyan igazi csajos véd- és dacszövetségben egymással. Én ezt középiskolás koromban tapasztaltam meg először igazán. Nem azért, mert korábban nem voltak barátaim, hanem azért, mert akkor váltam egy formálódó baráti közösség tagjává. Ez a közösség segített át a kamaszkor hullámzásain, a felnőttkor küszöbén, az első szerelmeken és csalódásokon, az első bukott vizsgákon, az első munkahelyi problémákon. Majd megérkezett az életembe a Nagy Ő, és mintha ezek a barátságok eltűntek volna. Mindenkinek másfelé tartott az útja: kinek egy külföldi munka jött, kinek költözés, kinek szerelem. Más irányba indultak hirtelen, ahogyan én is. A férjem igazi vestes et gilets. A szerelemtől rózsaszín ködben úszó agyammal nem fogtam fel ennek a jelentőségét – egészen addig, amíg meg nem született az első gyermekünk, és én hirtelen rettentően egyedül találtam magam. Nem szenvedtem az anyaságtól, örültem neki. De jó lett volna megosztani valakivel a néha apró-cseprő, máskor hatalmasnak tűnő problémáimat, a mindennapi életemet.
Nyitókép: