Országszerte mintegy 400 intézmény csaknem 2 ezer programmal várja a közönséget június 23-án, a Múzeumok éjszakáján – közölte Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. hirdetés Hozzáfűzte: a 16. alkalommal megrendezett Múzeumok éjszakája kiemelt témája a családok évéhez kapcsolódva az Ami összeköt: család és kultúra mottót viseli. A rendezvény fővárosa 2018-ban Pécs, szóvivője Oláh Gergő zenész, énekes. A Múzeumok éjszakája az év legnagyobb kulturális eseménye, tavaly mintegy 400 ezer belépést regisztráltak – hangsúlyozta Fekete Péter, aki a sajtótájékoztatón kitért arra is: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 25 millió forinttal támogatja a rendezvénysorozatot, amelynek összesített költségvetése 45 millió forint. Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a fővárosban idén is egységes karszalaggal lehet minden helyszínt és programot látogatni. A karszalagokkal ingyenesen használhatóak a BKK hét útvonalon közlekedő múzeumi körjáratai. A Múzeumok éjszakája kiemelt médiapartnere idén is a közmédia – mondta Medveczky Balázs, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.
Tehát mindenképpen sokszínű, változatos, több esetben egyedülálló kuriózumokra számíthat az, aki a Múzeumok Éjszakáján Pécsre voksol. Az egynapos kirándulás végén Oláh Gergő, a Múzeumok Éjszakája 2018 arca, aki végig velünk volt, örömzenét adott Pécs főterén, a Széchenyi téren – óriási sikerrel! Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
Fontos szerepet kap a Múzeumok Éjszakáján az idei évad egyik legkiemelkedőbb időszakos kiállítása is a Modern Magyar Képtárban. Az "Arczok és láthatárok" című tárlaton – többek között – Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan műveit csodálhatjuk meg. A kiállítás igazi kuriózuma, hogy egy külön teremben a 19. századi Pécs is bemutatkozik városképekkel, pécsi polgárok arcképeivel, valamint pécsi művészek (Wéber Xavér Ferenc, Zsolnay Vilmos és Bartalits Mihály) eddig a közönség számára ismeretlen alkotásaival. A Múzeumok Éjszakáján a kiállításban divattörténész tart előadást, amelyet a korszak zeneszerzőinek műveiből válogatott darabok kísérnek. Ugyanitt ÉlőKéptár is várja a látogatókat, egy előre meghirdetett pályázat győztes élőképeinek bemutatásával. A múzeum kiemelt szerepet szán a Mátyás Évnek is: a Reneszánsz Kőtárban korabeli kézműves játszóház és íjászbemutató kínál kalandos elfoglaltságot az érdeklődőknek, akik meghallgathatnak egy-egy reneszánsz mesét, valamint kipróbálhatják a korabeli pénzverési technikát is.
Oroszlánvérben kik részesök, mongyák ezöket, Bátor szívök, mint Sámsonnak, igen erősek, Bajviadalt vitézökkel semminek vélnek, Józanulván, ha rákelnek, bokrot keresnek. 55 Az majomnak természeti igen játékos, Mit mástúl lát, aszt műveli, oly igen okos, Ő vérében aki részes, olyan játékos. Tehetségöt részögségben sokat késértnek, De nagy sokak erejökben csak szégyönködnek, 60 Kik amaszt es elszalasztják, táncban elesnek. Tinódi lantos sebestyén református iskola. Oly rút férög disznó-férög ő állattyában, Ő bársonyát nem kímélli, hever az sárban, Ő vérében az ki részes, hever az sárban. Részögösök kecskevérben az kik részesök, 65 Mert kecskéknek természetök, tombolnak, szöknek, Magasságra felugordnak, kosul öklelnek. Bémerülnek az bormarók sok tombolásban, Kecske módra felszökésben és nagy sok táncban, Részögségben sok gonosság lészön az táncban. 70 Alázatos, békességös egyik részögös, Az második csak garázdás és oly versönyös, Imádkozik és bűnén sír harmad részögös. Negyedfélék apróságot igen kívánnak, Ötödfélék dúlnak, fosztnak, oly igen lopnak, 75 Hatodfélék csak hallgatnak, mert megnémulnak.
1543-ban már Daróvárott Werbőczy Imre tolnai főispánnál tartózkodott. Az 1545. februárjában Nagyszombatba meghirdetett országgyűlésre ő is felkerekedett néhány verssel, hogy újabb mecénást keressen magának. Tinódi Lantos Sebestyén szobra | szigetvar.hu. Itt írta meg Az szalkai mezőn való viadalról című versét, s megismerkedett Nádasdy Tamás országbíróval, akivel élete végéig szoros kapcsolatot tartott. Az országgyűlés utáni tartózkodási helyéről nem sokat tudunk, valószínűleg Nádasdy birtokán élhetett, s itt keletkezett a Szulimán császárnak Kaszul basával viadaljáról című verse is. 1548-ban a nyírbátori országegyesítési tárgyalásokon tűnt fel ismét, ebből az időszakából maradt ránk a Sokféle részögösről című verse. A kutatások szerint ekkor telepedett le Kassán, ahol a város akkori kapitánya segítségével házat is vásárolt magának. Ekkor már nős ember volt, s öt gyermek apja, akár meg is állapodhatott volna, de örök vándor természete, s nem mellékesen az anyagi szükség is újabb utakra késztette. Az ország távolabbi vidékeire is ellátogatott, hogy születendő históriáihoz pontos adatokat gyűjtsön, így az egri ostrom után a harcokban résztvevő vitézek elbeszéléseiből rekonstruálta a történteket.
E kitérők után érkezett Kolozsvárra, ahol befejezte az Erdéli históriát, s személyesen felügyelte művének nyomtatását. A Cronica címet viselő kötet 1554 tavaszán jelent meg díszes kötésben. Az 1541 és 1552 közötti fontos eseményeket, a nagy török offenzíva jelentős állomásait feldolgozó 21 éneket tartalmazó gyűjteményt szerzője a "minden rendbéli tudós olvasó jámboroknak" és Ferdinánd királynak ajánlotta, s minden ének elé a maga komponálta dallamokat is odanyomtatta. Varga Domokos Általános Művelődési Központ - Tinódi Lantos Sebestyén Könyvtár és Művelődési Ház. A terjedelmes munka egyúttal életművének végpontja is volt, több írásáról az ezt követő időszakban nem tudunk. 1555 tavaszán még egyszer ellátogatott Egerbe, majd ősszel Nádasdy Tamás sárvári birtokára utazott, utolsó hónapjait itt töltötte, s itt is halt meg 1556. január 30-án. Munkássága jórészt hiteles verses történetírás, műveit később többen is forrásként használták. Kritikusai kiemelik, hogy jó érzékkel komponálta meg a történések leírását, a lírai részleteket, ám archaikus nyelvezete és verstechnikája miatt a mai olvasó számára nem könnyű Tinódi énekeinek befogadása.
Hetedfélék igen bölcsek, mint Damján lova, Részögségbe veteködnek az hit dolgába, Szentírásból semmitudók ők józanságba. Nyolcadféle részögösök vannak udvarba, 80 Vitésségök, bölcseségök nincsen magokba, Nyalánk hálót ők tanultak az ő dolgokba. Nyelvesködnek, ők csácsognak úrasszony előtt, Mit kívöl hallnak, aszt beszéllik úrasszony előtt, Soknak ejtnek nagy bánatot baráti előtt. 85 Nám, az urak asztalokhoz azért ültetik, Eszös népek az asztalnál csúfnak ítélik, Mert csúfságát az asztalnál sokan mevetik. Nem kell akkor hegedülni, lantot pöngetni, Szép dolgokat krónikákból nem kell zöngeni, 90 Csalfa biró mert ott csácsog, aszt kell hallgatni. Az csélcsapás többet használ az vitésségnél, Hízölködés, csúfolkodás lantnál, énöknél. Társim, ezzel se gondoljunk, igyunk jó kedvvel! Tinódi Lantos Sebestyén szobra. Gondban esik, elaluszik az kilencedik, 95 Az bor szagát ő megérzi, ha elkerülik, Ott feltekint, az pohárért igen morgódik. Igen eszik az tizedik, virrattig iszik, Nagy gazdagnak véli magát tizenegyedik, Az hásárton mindent elveszt tizenkettődik.
Ritmusának egyenetlenségét, stílusának kopárságát a lantzene bájos hangzása, a szöveg dallama kiegyenlítette. (A szöveget az 1554-es kiadás alapján, eredeti helyesírással közöltük. ) A szövegben előforduló régies szavak: "Drégel", "porkoláb", "megszállás", "elvégezte", "terek", "apród", "testamentom", "skárlát", "kápájokat", "morha", "közöb".
Az bort Isten nagy jó végre nékünk terömté, Mértékletösségvel véle élnenk engedé, Józanságval minden őtet szépön dícsérné. 175 Bátor igyunk az jó borban, jó kedvet vegyünk, Istenünknek, nemzetünknek csak mi ne véccsünk, Ha külömben cseleködünk, lelkünkben veszünk. Az ki szörzé, neve Sebestyén, szoméhságába, Nyírbátorba ezörötszáz és negyvennyolcba, 180 Udvarbírák bort nem adnak, vannak átkjában.