A gyakorlatban valószínűleg inkább a nagymamák segítenek ily módon a családi munkamegosztásban, a szülő mielőbbi visszatéréséhez a munkába, de a nagypapák előtt is nyitva áll ez a lehetőség. Bizonyos gyermekellátások igénybevételének előfeltétele fizetés nélküli szabadság igénylése. A gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételéhez kérelemre kötelező a munkáltató részéről fizetés nélküli szabadság engedélyezése, a gyermeknevelési támogatáshoz (közismert nevén a főállású anyasághoz) pedig adható ez a szabadság. A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama szolgálati időnek akkor számít, ha a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illeti meg. A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez az összes szolgálati idő mellett az ellátásra jogosító keresőtevékenységgel, vagy gyermekneveléssel szerzett időszaknak nagy jelentősége van.
Vannak olyan korábban társadalombiztosítási, jelenleg családtámogatási (pl. a gyermekgondozási segély), álláskeresési (a munkanélkülieknek/álláskeresőknek járó), valamint a megváltozott munkaképességű személyeket megillető (rehabilitációs ellátás) ellátások, amelyek folyósításával egyidejűleg járulékfizetés is történik Ezek folyósításának időtartama szintén szolgálati időnek minősül. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem álló személy szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást is köthet a nyugdíjjárulék befizetésének vállalásával. A nyilvántartás adatainak egyeztetésére irányuló, kérelemre induló eljárás Az egyeztetési eljárás iránti kérelmet elektronikus úton kell benyújtani, ilyen eljárást naptári évenként egyszer lehet kezdeményezni. Az érintett személyt a kérelem benyújtását követő 10 napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti az eljárás menetéről, és részletes kimutatást küld a nyilvántartott következő adatokról: – biztosításban töltött időszakok, egyéb nyugdíjjárulék-fizetéssel fedezett szolgálati idők, nők esetén jogosultsági idő, korkedvezményre jogosító idő, – foglalkoztatók adatai, – 1987. december 31-ét követő nyugdíjjárulék köteles kereset és a levont nyugdíjjárulék, – azok az időszakok, amelyre nem történt járulékfizetés.
Az életkora miatt nem talál munkát, így nem valószínű, hogy további szolgálati időt tud szerezni. Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes nyugdíjának hiányzó idejére a megállapodás sajnálatos módon nem vehető figyelembe sem utólagos egyösszegű, sem havonta történő megfizetéssel. A nők 40 éves jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjának célja, hogy a nők családban és... […] 8. cikk / 23 Magánszemély nyugdíjjáruléka Kérdés: Megfizetheti valamilyen módon saját maga után a nyugdíjjárulékot egy magánszemély, aki két év múlva tölti be a nyugdíjkorhatárát, és jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll? Részlet a válaszából: […] Ha valakinek nincs munkája, és nem biztosított, vagy a biztosítása szünetel, a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál megállapodást köthet annak érdekében, hogy a szolgálati ideje folyamatos maradjon. A megállapodás alapján vállalt fizetési kötelezettség teljesítése... […] 9. cikk / 23 Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett szolgálati idő Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számít jogosultsági időnek a nők kedvezményes nyugdíjának igénylésekor a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő?
Szolgálati időnek minősül: biztosított magánszemély biztosítottsággal járó időtartama, mely idő alatt nyugdíjjárulék fizetésre volt kötelezett (pl. munkaviszony, tanulószerződés, kiegészítőtevékenységűnek nem minősülő egyéni és társas vállalkozó, megbízási jogviszony, egyházi szolgálati jogviszonyban álló személy) táppénz, baleseti táppénzt, rehabilitációs ellátás időtartama, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették TGYÁS, CSED, GYED, GYES, GYET időszaka, ha az előírt nyugdíjjárulék megfizetése megtörtént katonai szolgálatban eltöltötti idő álláskeresési támogatás folyósításának időtartama azaz idő, amely az 1997. december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősül a 1993. évi III.
Összes cikk: 1. cikk / 23 Megállapodás szolgálati idő szerzésére Kérdés: Hogyan szerezhet szolgálati időt az a személy, aki jelenleg nem dolgozik, de nem szeretné elvesztegetni ezt az időszakot? Részlet a válaszából: […] A lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervénél az öregségi nyugdíj megállapításához szolgálati idő, vagy szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése érdekében megállapodást lehet kögállapodást az a 18. életévét... […] 2. cikk / 23 Szolgálati idő megvásárlása Kérdés: Hogyan szerezhet szolgálati időt az az 1958-ban született nő, aki jelenleg nem dolgozik, és jelenleg csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik, mert hosszú időt töltött külföldön az ott dolgozó férjével? Részlet a válaszából: […] A lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervénél az öregségi nyugdíj megállapításához szolgálati idő, vagy szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése érdekében megállapodást lehet kötni. Megállapodást az a 18.
§ (6) bekezdés alapján az illetékkötelezettség keletkezésekor (vagyis az adásvételi szerzõdés megkötésekor) a 35. életévét be nem töltött fiatal elsõ lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendõ illeték 50%-ig terjedõ, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értékû lakás részarány-tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzõt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékû kedvezmény illeti meg. Egy példával illusztrálva, ha ketten vásárolnak 1/2-1/2-ed tulajdoni arányban egy 6 millió Ft forgalmi értékû lakóingatlant, akkor a teljes ingatlan után fizetendõ 160. 000 Ft-os visszterhes vagyonátruházási illetékbõl – a törvényben szabályozott feltételek fennállása esetén – a maximálisan kapható 40. 000 Ft illetékkedvezmény jár összesen, melybõl a két adózó 20. 000-20. 000 Ft-ot érvényesíthet. A 2011. január 01. napját követõen illetékkiszabásra bejelentett vagyonszerzési ügyek esetében az Itv.
A lista igen hosszú, és előfordulhatnak akár nagyobb összegű díjak is, mint a közjegyzői díj, az értékbecslés, folyósítási jutalék, vagy jelzálog bejegyzés. Így egy átlagos hitel induló költsége 113 ezer forint lehet, de legrosszabb esetben a 200 ezer forintot is eléri. Azonban az változó, hogy mely díjakat kell ténylegesen megfizetnünk, ugyanis a költségek nagy része egy megfelelő lakáshitel választásával megúszható, és a bankunk kedvezményeket is adhat. A legjobb lakáshitelre vagy kíváncsi? A következő kalkulátor segítségével könnyedén megtalálhatod! Család havi nettó jövedelme A lenti gomb megnyomásával elfogadom az adatvédelmi tájékoztatóban Az eredményeket elküldtük az email címedre. Ha nem érkezik meg perceken belül, ellenőrizd leveleződ "spam/levélszemét" mappáját is! Gyorsan van szükséged lakáshitelre? 24-48 órán belül: előzetes hitelminősítés személyes hitelajánlat
Illetékmentesség akkor áll fenn, ha a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az 1 évvel korábban vagy 1 évvel a vételt követően eladott lakástulajdon értéke. Tehát ebben az esetben csak akkor keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha a megvásárolt lakás forgalmi értéke nagyobb, mint az eladott lakásé. Házastársak közötti ingatlan eladás és vétel esetén illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás. Egyenes ági rokonok közötti ingatlan eladás és vétel esetén illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás. Mentes az illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdon, amennyiben a szerzése után 4 éven belül megkezdődik a lakóház építése és ezt az illetékhivatalnál használatbavételi engedéllyel Illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás új lakás vásárlása esetén, melyet vállalkozó épített, a vevő számára 15 millió forintos értékhatárig, az ezt meghaladó összegre pedig 4% -os illetéket kell fizetni, azonban a 30 millió forinti feletti érték esetén nincsen kedvezmény. Első lakástulajdon megszerzése esetén, ha a fiatal vásárló a 35. életévét még nem töltötte be és a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke nem több, mint 15 millió forint az illeték felét szükséges kifizetni és akár 12 havi részletfizetési kedvezményt is kaphat, ha kérelmezi.
Abban viszont szokott eltérés lenni, hogy ezt milyen mértékben fizeti meg az eladó, illetve mi a vevői oldalon. Ha azt vesszük alapul, hogy vevőként a díj felét kell kifizetnünk egy 15 millió forintos ingatlan vételénél, 262-375 ezer forintot is felemészthet a közvetítő jutaléka. Ha megtaláltuk a megfelelő lakást és az adásvételi szerződés megkötéséig is eljutottunk, még egy nagyobb költségtétel merül fel. Ez pedig az ügyvédi munkadíj lesz, ami általában az ingatlan vételárának 0, 5-1, 5 százaléka szokott lenni, de esetenként változhat a díj pontos mértéke. Tehát az ügyvédi díj egy 15 milliós ingatlan esetében 75 – 225 ezer forint környékén mozog. Emellett a földhivatalnál még egy kisebb, 6600 forintos fizetnivalónk merül fel, amit azért szükséges teljesíteni, hogy az adott ingatlan a nevünkre kerülhessen. Az illeték jelenti a legnagyobb költséget Az ingatlanvásárlás során felmerülő legnagyobb költséget az illeték jelenti. A jelenlegi szabályzás értelmében ennek mértéke egységesen 4 százalé k, függetlenül attól, hogy milyen ingatlanról van szó.