A témával foglalkozó közkeletű irodalomra jellemző a szélsőségesség: egyesek túlzónak találják, és a távolabbi jövőbe utalják az ezzel kapcsolatos lelkesedést, mások viszont máris kongatják a vészharangot, a munkahelyek tömeges elvesztésére és a társadalmi feszültségek drasztikus növekedésére figyelmeztetnek. Mindezeket tekintve igen örvendetes, hogy Magyarországon is elindultak olyan átfogó, interdiszciplináris kutatások, amelyek keretében több egyetem és kutatóhely tesz közös kísérletet arra, hogy megértsük a részben már zajló, de nagyobb részben még előttünk álló változások komplex hatásait. Az egyik ilyen vállalkozás a már említett EFOP 3. FELESLEGES EMBEREK keletkeznek nektek a negyedik ipari forradalom mentén. - YouTube. 2 projekt, ami "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban" címet viseli. A makroszintű társadalmi és gazdasági változások mellett ugyanannyira jelentősek a vállalati és szervezeti szintű tendenciák: milyen stratégiai kihívásokat vetít előre a negyedik ipari forradalom; hogyan érinti az emberi munkahelyeket; hogyan hat a vezetők feladataira?
A mai modern világunk kialakulása során -eddig- 3 olyan nagy ipari forradalmon ment át, melyek teljesen megreformálták, megváltoztatták az ipari termelést és a mindennapjainkat.
Ezért is örvendetes, hogy ehhez a fordulathoz Magyarország egy valóban nagy lépést tesz a jövőben: a GDP 2 százalékára kívánja növelni a kutatás-fejlesztésre szánt összegeket. Azonban a pénz nem minden: gyermekeink számára is vonzóbbá kell tennünk a tudomány és a technológia szeretetét! Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek Szeszélyes szankciók 2022. 07. 07 Olvasási idő: 18 perc A kiberbűnözők nem nyaralnak 2022. 05 Olvasási idő: 8 perc Stagfláció helyett defláció? 2022. Milyen gyors lesz a negyedik ipari forradalom?. 01 Olvasási idő: 8 perc
Itt vannak továbbá a Belkin Wemo okos villanykapcsolói és fali aljzatai, amiket szintén az Interneten keresztül bármikor ki-be kapcsolhatunk, sőt még a rákötött eszköz áramfogyasztását is méri. Bár a Tado-nak és a Belkin Wemo-nak sokkal nagyobb értelmét látom, sőt szívesen látnám őket akár otthonomban is, sajnos az Amazon Echo-hoz hasonlóan ezek sem kaphatóak hivatalos forrásból Magyarországon. Na de akkor most hányadán is állunk ezzel az új ipari forradalommal? Véleményem szerint, kicsit korai farkast kiáltani, hiszen ezek az eszközök még nem képezik szerves részét az életünknek. A negyedik ipari forradalom nem az ipart, hanem minket változtat meg | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Továbbá felmerül a kérdés, hogy a fentebb említett példák, ténylegesen IoT eszközöknek nevezhetőek-e, hiszen ugyan szenzorokból állnak, és Interneten keresztül elérhetőek, de csak az emberi parancsoknak megfelelően működnek, nem egymás adataiból alakítanak ki saját döntéseket, számomra ez pedig nem jelent többet mint a hagyományos távirányító lecserélése egy telefonos applikációra. Összességében tehát, ugyan az IoT forradalom szelét már érzem és olvasok is róla sokat, de kézzel még biztosan nem fogható sem nekem, sem az otthoni felhasználók számára.
"A hálózat, valamint a klasszikus távközlési szolgáltatások fontossága olyanná válik, mint a levegő és az ivóvíz: természetes és éltető. Olyan kincs, amelyből sok van, de amellyel okosan kell gazdálkodnia az emberiségnek" – hangsúlyozta a szakértő. "Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e az internetet, hanem az, hogy mire. A digitalizáció és a hálózatok átírják a hétköznapjainkat. Általuk ma már a világ alkalmazkodik a mi igényeinkhez és nem fordítva: a hálózat révén tudjuk távolról is menedzselni a kapcsolatainkat, az életünket, az eszközeinket, akár az otthonunkat is – ez a connectivity élmény" – tette hozzá Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Tribe szakértője. A MOST Fórum rendezvény-sorozat jövőre újabb, a digitalizáció témakörét kutató eseményekkel jelentkezik. A cikk megjelenését a Magyar Telekom támogatta. Fizetett hirdetés Olvasson tovább a kategóriában
David Rotman, az MIT Technology Review szerzője szerint a mesterséges intelligencia legforradalmibb hatása nem is az iparban és a robotikában, hanem a tudományos kutatások területén fog jelentkezni. Ez nemcsak azt jelenti, hogy relatíve lerövidülhet a kutatásokra szánt idő egy-egy probléma kapcsán, hanem a korábban fel sem ismert összefüggések mellett az emberi elme által gyakorlatilag nem megérthető összefüggések, találmányok, szabadalmak jelenhetnek meg, exponenciálisan növelve a fejlődési lehetőségeket és az innovációt. Az eddigi 15-20 évnyi kutatási eredmények négy-öt év alatt érhetők el a gépi tanulásnak és a mesterséges intelligenciának köszönhetően – és ez mindent megváltoztathat. A mesterséges intelligencia az emberi emlékezetet a könyvnyomtatáshoz hasonlóan fogja megerősíteni: Tom Gruber programozó szerint a telefonokban lévő, általa alkotott, mesterséges intelligencián alapuló személyi asszisztensek nem mások, mint a tudatunk emlékeinek őrzői, fejlesztői, azaz a felejtés elleni szövetségeseink, ami felülírhatja az öregedés dimenzióját is.
Tehát amíg hagyományos Interneten az emberek kommunikálnak egymással, addig a Dolgok Internetén intelligens eszközök beszélgetnek arról, hogy mit érzékelnek a szenzoraikkal és számukra mi lenne az ideális, hogy végső soron nekünk, embereknek jobbá, kényelmesebbé tegyék az életünket. Az Internet e két esetben nem két különálló hálózatot jelent, hanem egyazon nagy, az egész világot átfogó fizikai hálózatot, ahol 2009-ben még 2, 5 milliárd eszköz volt összekapcsolva, viszont 2020-ban várhatóan már 30 milliárd különálló eszköz lesz elérhető, köszönhetően az IoT fokozatos térnyerésének. A bennem élő, korai befogadó, új technológiás kütyüket kedvelő geek már régóta szeretne kis otthonában minél több IoT eszközt működtetni, de sajnos a kínálat annyira mégsem bőséges. Vagyis kész termékekből nem bőséges a kínálat, de például ott van a Raspberry Pi nevű bankkártya méretű számítógép, amivel sokféle otthoni projektet kitalálhatunk, mert érzékelőket és mérőműszereket lehet rácsatlakoztatni és képes az Internetre is felkapcsolódni.
Bridget Jones visszatért - időközben felnőtt lett, legalábbis egy kicsit. Most ötvenegy éves, de a körülmények szerencsétlen alakulása folytán megint egyedül van, és két kisgyerekről is gondoskodnia kell. Utolsó találkozásunk óta fölfedezte a Twittert, és már nem önsegélyező könyveket olvas, hanem gyermeknevelési szakirodalmat, de még mindig a ismerős minden szava, minden kalandja. Tovább
ilyen viszonyban van a nagybeteg Bruce Willis volt felesége és a mostani párja Erre várt a világ. Mindent eláruló mozdulat, amúgy is tisztán látszik. Gyönyörű fotó Katalin hercegnéről és amit tesz a férje...
Utolsó találkozásunk óta Bridget fölfedezte a Twittert (ő @JoneseyBJ), lecserélte a chardonnayt koktélra és az önsegélyező könyveket gyermeknevelési szakirodalomra. Korábbi hebrencs kalandjait ezúttal a mély gyász pillanatai ellenpontozzák, amelyek merjük kijelenteni? mintha érzelmi érettségről árulkodnának, ám továbbra is képes olyan kelekótyaságokra, mint egy balul végződő botoxoztatás.