A Vermilion az amerikai Slipknot együttes dala, ami 2004 októberében jelent meg a Vol. 3 (The Subliminal Verses) című album második kislemezeként. Amikor a zenekar élőben játssza a dalt, hagyományos maszkjaik helyett halotti maszkokat használnak. Az All Hope Is Gone turnék alatt Paul Gray, Craig Jones és Sid Wilson nem használja ezeket. A dal három részből áll: Vermilion (A történet elkezdődik) Vermilion Pt. 2 (A történet folytatódik) Scream (A történet vége) Vermilion Pt. 2 Szerkesztés A Vermilion Pt. Fordítás 'meanings' – Szótár angol-Magyar | Glosbe. 2 a folytatása a történetnek. A dalban hallható kettő darab akusztikus gitár, egy cselló és Corey Taylor éneklése. A dallam és a zeneszám témája hasonlít elődjéére. A szám többek között hallható volt az amerikai KISS-FM-nél is. Zenei jelentések Szerkesztés "A különbség a két szám között az, hogy míg az első rész egy jellem felépítéséről szól, a második rész már a bűnösség felvételéről, és annak eredményéről" - mondja ezt Corey Taylor. [2] Zenei videók Szerkesztés Mindkét dalhoz készült videó.
Szerintem az, hogy ezen emberek helyett számítógépek dolgoznak mindenki számára sértő, ugyanis ahol meg több tehetség lenne, oda meg senki nem figyel. "
A hangja persze továbbra is zseniális, bármit elad a csávó, ezen a téren nincs meglepetés, mint ahogy az egész lemez zeneisége is fölényes, briliáns például a dalok hangszerelése. Nem kérdéses, hogy Christian Martucci gitárossal (lásd még Stone Sour), Zach Throne gitárossal, Jason Christopher basszerrel és Dustin Robert dobossal ez a formáció élőben is bárkit lezenélne akármilyen színpadról. És mindenképp kiemelném a lemez átlátható, szellős, de roppant erőteljes, egészséges megszólalását, ám lehet, hogy az is elég, ha annyit írok: Jay Ruston. Corey taylor idézetek pinterest. Minden túlzás nélkül gyönyörűen szól az anyag. Meggyőzően indul a műsor a HWY666 countrys metal'n'rolljával, akár azt is mondhatnám, hogy volbeates a végeredmény, ami megközelítését tekintve igaz, a konkrét stílusjegyeket tekintve nem annyira. A Black Eyes Blue slágerrockja ugyanakkor még erősebb darab: halványan rejlik benne némi singer/songwriter-érzés is, a refrén viszont akár egy arénában is baromi jól szólna. Mint írtam, nem feltétlenül ezt várja az ember Taylortól, de ettől még állatira működőképes, tényleg igazi slágerről beszélünk, nálam elsőre libabőrt okozott, és a hatás azóta sem szűnik.
- Pindar Egyetlen jó cselekedet sem marad büntetlen- Syn - Sherrilyn Kenyon Minden, amit valaha is keresek a jó cselekedetek elől, a tisztelet mértéke. - Walter Annenberg A csúnya tettek leginkább rejtett állapotban becsülhetők meg. - Blaise Pascal A jó cselekedetek, ha elrejtik őket, a legcsodálatosabbak. - Blaise Pascal A jó kép egyenértékű a jó cselekedettel. - Vincent Van Gogh Mert álmokban sem veszik el a jó cselekedet. - Pedro Calderon de la Barca Ami pedig a jót tenni, az az egyik szakma, amely tele van. - Henry David Thoreau Számolja meg az elveszett napot, akinek a leereszkedő nap nem talál jó cselekedetek nélkül. - Napóleon-domb Nem a jó dolgok cselekedeteit kell hirdetnünk, a jó cselekedeteket nem hirdetni, hanem végrehajtani. - Oswald kamarák Sokkal jobban félek a jó cselekedeteimtől, amelyek tetszenek nekem, mint a rossz cselekedeteimtől, amelyek taszítanak. - Elie Wiesel A jó cselekedet emléke él. Corey Taylor: „Én vagyok az egyik a leggyűlöltebb fickók közül” - Fórum - Starity.hu. - Aesop A bűneinkre könnyebben emlékezünk, mint a jó cselekedeteinkre. - Democritus A jó cselekedet jó cselekedet.
Az ókori világ hét csodája megnevezés egy kicsit félrevezető az ókorban fennállt és népszerű építményekre. A lista megalkotói nem csodaként tekintettek ezekre az alkotásokra, hanem érdekes, értékes, fontos látnivalóknak vélték ezeket. A hét pontos felsorolás valójában nem más, mint az ókori világ legfőbb látványosságainak első rangsorolása. Különleges építményekről nem csak egy lista létezett, hisz nem is volt egyszerű ismerni az egész világot és az ízlések is eltérőek voltak. Néhány listán szerepeltek például Babilon városfalai, a perzsa király, Kürosz Palotája is, az egyiptomi Memnón-kolosszusok, jeruzsálemi Salamon templom, Noé bárkája, az isztambuli Hagia Szophia és Bábel tornya. Ez utóbbinak a létezése sem bizonyítható. Ma az ókori világ hét csodájának azokat az építményeket tekintjük, amelyeket Szidóni Antipatrosz az i. e. 2. században írt epigrammájában megemlített. A lista által a görög utazók megismerhették az egyiptomi, a perzsa és a babiloni civilizációkat is. A felsoroltakból mára már csak a gízai nagy piramisok léteznek, az összes többi építményt elpusztították a tűzvész, földrengések vagy a háborúk.
A kihagyástól függetlenül a kertek történetei idővel elterjedtek az ókori világban, és az ókori írók számos leírást rögzítettek. A történet arról szól, hogy Nebudchadnezar II. Kr. hetedik században függőkerteket épített, hogy reprodukálja a hegyi tájat, amelyet felesége megszokott hazájából, Medinából. A levegőben lebegő kertek romantikus képe ellenére sok szakértő egyetért abban, hogy ha egyáltalán léteztek, a függőkertek kidolgozottak voltak kertek sorozata "teraszos" a tetején egy dombos vidéken. A Zeusz szobra Olümpiában Több mint 40 láb magas, elefántcsontból és aranyból készült Zeusz szobrát az olümpiai templomban (a modern Görögország nyugati partján) Pheidias görög szobrász építette Kr. 435 körül. Az óriási és lenyűgöző fehér szobrot az eredeti olimpiai játékok helyszínére nézve ülték le. tartották, és a görög birodalom minden tájáról jöttek emberek, hogy tisztelegjenek Zeusz előtt és részt vegyenek a játékokban. A tudósok egyetértenek abban, hogy a szobor több mint 800 évig maradt a templomban, de némi vita folyik arról, hogy mikor és hogyan pusztult el a szobor.
Az ókori világ hét csodája Név Helye, építése Pusztulása Gízai nagy piramis I. 26. század Egyiptom Ma is áll, csúcsa megsemmisült, építkezésre használták Szemiramisz függőkertje I. 600 Babilon (a mai Irak területén) I. 1. század, földrengés Az epheszoszi Artemisz-templom I. 550 Lüdia (ma Törökország) I. 356, tűz Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra I. 435 Olümpia, Görögország 5–6. század, tűz Halikarnasszoszi mauzóleum I. 351 Bodrum, Törökország 1494, földrengés A rodoszi kolosszus I. 292–280 Rodosz, Görögország I. 224, földrengés A pharoszi világítótorony I. 3. század Alexandria, Egyiptom 1303–1480, földrengés Gízai Piramisok A gízai piramisok a mai napig fennálló emlékei az ókor fantasztikus és hatalmas élpületeinek. A Kairo melletti piramisokat a Kr. 2613-tól 29 évig uralkodó Sznofru fia, Kheop fáraó és annak örökösei, Khephrén, illetve Mükerinosz építették. Kheopsz sírhelye a legrégebbi és a valaha épített legnagyobb piramis. A nagy piramis építése 20 évig tartott, a felhasznált 2, 3 millió mészkő téglát a közeli kőbányából hoztak.
A rodoszi kolosszus A Rodoszi Kolosszus, a Héliosz görög istent ábrázoló hatalmas szobor Rodosz városa fölé emelkedett. 292-280 között építették bronzból és vasból. Több mint 30 méteres magasságával az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt. A hét csoda közül ez készült el utolsóként, de az első volt, melyet lerombolt egy földrengés i. 226-ban. Egyiptom fáraója felajánlotta, hogy kifizeti a rekonstrukció költségeit, de a Delphi jósda ezt nem javasolta. Mivel attól féltek, hogy Héliosz megharagszik, végül nem engedték újjáépíteni. A pharoszi világítótorony Az egyiptomi Alexandria város melletti Pharos sziget világítótoronya i. 280-247 között épült, hogy utat mutasson a tengerészeknek éjjel a kikötő felé. Hatalmas világosszínű tömbökből építették 120-140 méter magasra, háromszintesre. Az alsó szint négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú volt. Több földrengés is súlyosan megrongálta, még végül az utolsó 1480-ban teljesen lerombolta. A világítótorony maradványait felhasználva egy erődöt építettek a helyére.
Sajnos Kr. 238-ban Rhodost földrengés érte, és a város szeretett Kolosszusa elesett. A történelmi beszámolók szerint azonban Rodosz látogatóit még mindig rettegte a szobor, még akkor is, ha romokba borult a földön. 652-ben egy betörő arab hadsereg elpusztította az elesett Kolosszust, és néhány történelmi beszámoló azt állítja, hogy a hadsereg ezután eladta a darabokat "egy szíriai zsidónak", aki "900 teve" hátán szállította őket. Az alexandriai világítótorony (Pharos) Az alexandriai világítótorony az ősi Pharos szigeten volt, közvetlenül az egyiptomi Alexandria város partjainál. Cnidus Sostratus tervezte a Kr. harmadik században a világítótorony építése Kr. 305-ig kezdődött, Ptolemaios Soter uralma idején. az ember által évszázadok óta létrehozott legmagasabb építmények, amelyeket kezdetben csak landmának szántak rk hajók számára, amelyek megpróbálnak bejutni az alexandriai kikötőbe, de az első században a rómaiak világítótoronnyá alakították át úgy, hogy éjszaka tüzet gyújtottak, nappal pedig tükröző tükröket használtak.