Új EKAER-kötelezettek | [5] Nem kell pótlékot felszámítani, ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti. [6] Az önellenőrzési pótlék kérelemre akkor mérsékelhető, ha az adózó tévedését olyan körülmények bizonyításával menti ki, amelyek egyébként megalapoznák a bírságmérséklést is. Az Adózás Rendjéről Szóló 2003 Évi Xcii Törvény. [7] Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó- és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti. [8] Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, a helyesbített meg nem fizetett adó, jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól. [9] Források [ szerkesztés] 2003. törvény az adózás rendjéről Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Art.
Ha az adózó, a bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, az ellenőrzés esetén köteles az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. §-a értelmében, a gazdálkodó szervezet az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. Az adózás rendjéről szóló 2003 évi xcii törvény változása. A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon kell megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik ez a megőrzési kötelezettség. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét.
Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylat-megőrzési kötelezettség teljesíthető, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Nem előírt, de tanácsos A társadalombiztosítási és a jövedelemre vonatkozó iratokra vonatkozó megőrzési kötelezettségről a törvények külön nem rendelkeznek, így azt képzelhetnénk, hogy az általános megőrzési szabályok vonatkoznak rájuk. Valójában szájhagyomány útján terjed, hogy ezeket az iratokat végleg meg kell őrizni. Sem a Tbj. sem pedig a Munka Törvénykönyve nem tartalmaz a munkaügyi iratok megőrzésére vonatkozó előírást. 2012. évi CXXXV. törvény - Nemzeti Jogszabálytár. Ennek ellenére könnyen belátható, hogy a vállalkozás által (bármikor) foglalkoztatott dolgozók munkaügyi, biztosítási, és jövedelmi adataira szükség lehet (például: a nyugdíjba vonuláskor).
Az önellenőrzés fontos korlátja, hogy az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó a vizsgált időszak tekintetében önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adózás rendjéről szóló 2003 évi xcii törvény módosítása. Önellenőrzési pótlék [ szerkesztés] Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot kell fizetnie. [2] Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. [3] Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.
Az adó négyzetméterenként van meghatározva, aminek összege településenként eltérő lehet. 65 é v felettiek k é rhetnek ad ó felf ü ggeszt é st, í gy az ad ó t nem kell megfizetni ü k. A helyileg kiszabható adók egyik fajtája az építményadó. Az önkormányzat az, aki az adót az illetékességi területén bevezetheti. Az építményadó többféle ingatlanra is kiterjed, nem csak a házra, sőt az adózó is többféle lehet, hiszen egy ingatlannak nem csak egy jogcímen és nem csak egy tulajdonosa lehet. Az önkormányzat illetékessége alá tartozó területen adót kell fizetni – az önkormányzati rendeletnek megfelelően – a lakások után, valamint a nem lakás célú épületek és épületrészek után is. Ilyen a garázs például, vagy a télikert többek között. Az önkormányzatok a honlapjukon teszik azt közzé, hogy kiknek és milyen mértékű adót kell befizetniük. kerületi önkormányzatot is, nem kaptunk választ. Ha tavaly költözött Dunakeszire, figyeljen, építményadót kell fizessen | Dunakeszipost. Az Airbnb piaci részesedése az eltöltött vendégéjszakákat tekintve a 2016-ban mért 10, 2 százalékról 2017-re 14, 3 százalékra nőtt, így az Airbnb piaci részesedése Budapesten az európai városokkal összevetve az élmezőnybe tartozik.
törvény Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az építményadóról szóló 43/2013. ) önkormányzati rendelete. Űrlapok Az Építményadó ügycsoportban az alábbi nyomtatványok érhetőek el az Önkormányzati Hivatali Portál (a továbbiakban: OHP) felületéről az on-line kitöltést és beküldést lehetőségét biztosító iForm űrlap formátumban, valamint - akár ügyfélkapus bejelentkezés nélkül is- nyomtatható PDF formátumban. A hivatalok a honlapjukon azt is közre adják, hogy négyzetméterenként mennyi az adó mértéke, hiszen ez településenként eltérhet. Míg egyik városban 800 Ft négyzetméterenként, addig máshol lehet csak 700 forint. A mértékén túl még azt is kell tisztázni, hogy az építményadónak ki a megfizetője, vagyis az alanya. Az fizet adót, aki a tulajdonos, vagyis az ingatlanügyi nyilvántartásba be van jegyezve, ha többen vannak, akkor több kötelezett is lesz. De nem csak a tulajdonos, hanem a haszonélvező, vagy más jog bejegyzésének jogosultja is adóalany lesz.