Zuay tartomány egyik ősrégi helysége: Pest. A régi Kitus birodalom területén halomsírok (kurgánok) találhatók, bennük trepanált (lékelt) koponyák. A régészeti leletek között fokosokat találunk, és a magyar koronázási jogar és országalma hasonmását. Móricz szerint is: ez a kettős keresztet hordozó aranyalma, tulajdonképpen a földgolyót jelképezi. Dél-Amerikában, de főleg Ecuadorban nagy lelkesedéssel fogadták e felfedezéseket. Valósággal ünnepelték, mivel a lakosságban, a spanyol hódítók erőszakos uralma sem tudta teljesen kiirtani a régi múlt emlékeit. A hivatalos körök leellenőrizték Móricz nyelvészeti és régészeti adatait, s azokat megbízhatónak találták. Kicsi Fa az indiánok között /The Education of Little Tree/ - Filmek. Elhatározták, hogy ebből egy hatalmas nemzetközi "ügyet" csinálnak, sürgetve az amerikai földrész történelmének reverzióját. A tervek szerint az ENSZ-hez akartak fordulni. A további kutatások során, Móricz, az ecuadori ősrengetegben, az ottani indiánok segítségével felfedezett egy hatalmas barlangrendszert. A barlangok egyikében valóságos múzeumra bukkant.
Cuenca városa, amely a hajdani, híres MÓR helyén épült, Ecuador legelőkelőbb városa. Magas kultúréletükre büszkék Cuenca lakói. Az őslakosság azonban ma is egyszerûen MORLCOS-nak nevezi magát, azaz MÓRLAKÓ-nak, azaz móri lakosnak. 5. Rejtélyes, magyar nyelvű törzsek A Saraguro törzs – mely bár szerepel krónikáinkban, ennek ellenére mégsem található meg teljes bizonyossággal a Kárpát-medencében – ma is nagycsaládként éli életét Ecuadorban. MAGYARUL BESZÉLŐ INDIÁNOK ÉS TÁLTOS BARLANG ECUADORBAN?. A Santo Domingo de les Colorados közelében élő "vörös indiánok" nyelve ősmagyar volt, amelyet ma is beszélnek. A kolumbiai határ közelében, a Santiago folyó felső folyásánál, az Onzole és Cayapas folyók közén élő "cayapas" törzs nyelve szintén ősmagyar nyelv, amit ma is beszélnek. A Keleti Kordillerákon túli ősrengetegben (Amazonia) lakó törzsek is megtartották ősmagyar nyelvüket, bár a spanyol hódítók önkénye elől menekülve le kellett mondaniuk sok kultúrvívmányukról, hogy függetlenségüket megőrizhessék. Nagyon könnyű lesz megállapítani a magyarországi törzsek és nagycsaládok eredetét, mivel bölcs előrelátással úgy válogatták össze az áttelepítendő családokat, hogy minden egyes családnak csak egy részét vitték át, hogy az őshazában a családfa ki ne vesszen.
2010. jún 15. 0:00 #dakota #indián #dr. Simon Péter #Fürge Szarvas 24335_simonprof-230-d0001B0A5422e872d09fd Fürge Szarvasként élt az indiánok között a magyar mérnök-tanár, aki állítja: a dakoták 1200 éves magyar nyelven beszélnek. hírportálon. A tolnai KÉSZ meghívására tartott előadást a városi galéria nagytermében, Magyar nyomok az északamerikai indiánoknál címmel. És a szkeptikusokat is igencsak elgondolkoztatta amit mondott, illetve amit magnófelvételekről lejátszott. Magyarul Beszélő Indiánok — Magyarul Beszélő Indián Törzs? Harvard Egyetemnek A Peapody Museum Megdöbbentő Dolgot Fedezett Fel!. Gépészmérnökként került ki Kanadába, 1965-ben. Később Londonban tanított fizikát. Összesen húsz évet élt külföldön a feleségével, s ez idő alatt minden szabadságot, nyári szüntet a dakoták vagy más néven sziúk kultúrájának tanulmányozására szentelt. A magyarsággal közös ázsiai gyökereket, párhuzamosságokat keresett, s végül azonosságokat talált. - Ez nem olyan, mintha, hanem ugyanaz! - szakadt fel benne a felismerés, amikor magnóra vette például a Megrakják a tüzet kezdetű dalt az indiánok előadásá minden előzmény nélkül kezdte dr. Simon Péter - alias Fürge Szarvas - a magyar-dakota rokonság kutatását.
Az 1900-as évek elején a tankönyvekből, napi sajtóból, szakkönyvekből köztudomású volt, hogy az Amazonas őserdeiben olyan fehér indián törzsek élnek, amelyeket még alig tudtak megközelíteni, így ez a vidék sok meglepetéssel kecsegtette a kutatókat. Íme itt a meglepetések egy szelete. Az 1920-as években több híradás is érkezett, hogy a Dél- és Közép-Amerikában dolgozó magyar mérnökök és munkások, a helyi indián munkásokkal magyarul beszélgetnek. A II. világháború után az itt letelepedett magyar emigránsok egy része ezt komolyan véve, alaposabban utánajárt a dolognak. Ezek egyike volt Móricz János, aki a 60-as években Ecuadorban kezdett kutatni. Itt három indián törzs, a Cahari, a Mochica és a Puruha tagjaival magyarul beszélt. Ezen felbuzdulva régészeti és levéltári kutatásokat végzett, s többek között 10 ezernél is több magyar azonos térképészeti és családnevet gyűjtött össze. Kutatásai eredményeként az egyik argentin egyetem történelmi tanácsosnak nevezte ki. Elsősorban Ecuadorban kutatott, aminek a fővárosa Quito.
Ez azonban csak terv maradt. Időközben a nagy befolyású mormon egyház vezetői is bekapcsolódtak az ügybe. Ez az egyház roppant vagyonnal rendelkezik, aktív terjeszkedési programmal lép fel az amerikai államokban. Az egyház vezetői elmondták, hogy minden olyan kutatást támogatnak, amely az emberiség és a vallás eredetének tisztázását segíti elő. Önzetlen támogatást helyeztek kilátásba, csak azt kérték, hogy az aranylemezek tartalmát ők fejthessék meg. A tervek szerint az ENSZ-hez akartak fordulni. A további kutatások során, Móricz, az ecuadori ősrengetegben, az ottani indiánok segítségével felfedezett egy hatalmas barlangrendszert. A barlangok egyikében valóságos múzeumra bukkant. Az egyház vezetői elmondták, hogy minden olyan kutatást támogatnak, amely az emberiség és a vallás eredetének tisztázását segíti elő. Magyar államkincstár nagycsalados autóvásárlás Nagy gatsby színház book Sztereó erősítő Különleges ponty ételek
A tutaj 159 nap múlva október 4-én megérkezett Ausztráliába, Sydneytől nem messze. Itt bevontatták a nagy szenzációt keltő világjáró balsafa tutajt. (lásd: Magyar Ifjúság 1970. 50. szám) Móricz feltételezése az, hogy a magyar nyelvű törzsek nyugatról érkeztek, vízi úton Dél-Amerikába. Ezt bizonyítják különben a csendes-óceáni és kelet-ázsiai földrajzi nevek is. Vámos Tóth Bátor, Hawaii-n élő emigrált földrajzszakos tanár a Hawaii-szigeteken 50 magyaros földrajzi nevet írt össze. A szigetvilágban pedig olyan neveket talált, mint pl. a Balaton menti Aliga, Kiliti, Lelle stb. Térképekkel igazolta, hogy Indonéziában minden negyedik, az Indus völgyében pedig minden harmadik földrajzi név magyar. Az amerikai őslakosság hovatartozósága ill. bevándorlása kérdésében fontos adatokat szolgáltatnak az ú. n. Kland-tekercsek. 1967-ben Mexico City térségében húsz méter vastag lávatakaró alatt, kőládában lévő sértetlen írott tekercseket talált egy USA támogatást élvező régészcsoport. A C14-es vizsgálat 21000 évben állapította meg a tekercsek korát.
C. Franck A-dúr Fantáziá ja is a népszerű és mutatós művek közé tartozik. Szerintem ez a Franck-mű nevezhető a koncert csúcspontjának, mind ami a hangszertechnikai buktatókat, mind ami a zenei dinamikai megvalósításokat illeti. Emlékezetem szerint Sigfrid Karg-Elert (1877–1933) német zeneszerző műveit még nem volt alkalmam meghallgatni. Épp ezért érdeklődéssel fordultam ezekhez az alkotásokhoz, amelyekre a posztromantika áradó gazdag dallamvilága volt a jellemző. Jó érzés volt újra a Farkas utcai református templomban orgonakoncerten lenni, de örömömön csorba esett. Többször említettem rosszallóan írásaimban, milyen rossz érzés, amikor egy-egy hangversenyen megszólalnak a mobiltelefonok. Sajnos a koncert vége fele két mobiltelefon csörgése zavarta meg elsősorban a külföldi előadót, másodsorban pedig a közönséget. Vajon soha nem szabadulunk meg a komolyzene-koncerteken, előadásokon felharsanó mobilhangoktól? (Borítókép: Kővári Péter tapasztalt előadó, aki otthonosan mozog a barokk zene világában)
— Ez persze még mindig csak pót megoldás volt, de a funkcióját, hogy egyáltalán legyen valami és betöltse a teret 1993-ig ellátta. Addigra három manuálossá bővítették, toldozták-foldozták, ami azért művészi és szakmai szempontból nem volt annyira helytálló. Nem úgy szólt, mint egy művészi orgona hangszer, ezért amikor 1993-ban elkezdték a templom és a kolostor rehabilitációját, az Aquincum Orgonaépítő Kft. új orgonát épített az apátság számára. Azóta ez az orgona lakik az eredeti, barokk orgonaházban, ami egy 2 manuálos, 24 regiszteres hangszer, és 1598 sípja van. A zenélő angyalkák ritka ékességek (Fotó: Tihanyi Bencés Apátság – Püspöki Apor) — Ez már egy koncerthangszer — mondta Kővári Péter —, ami jó minőségű, nagyon megbízható, egy jól használható, precíz hangszer. A száraz tér az orgona halála, vagyis kell neki a tér, az akusztika, ahonnan visszaverődhet a hang. Szabadtéren egyáltalán nem tud érvényesülni, illetve túl kicsi helyiségben sem. Még a tihanyi templom is elbírna egy nagyobb hangszert, hiszen minél nagyobb a tér, annál nagyobb hangszert kíván.
Zenei értékrendemet a Kodály Zoltán által lefektetett zenei elvek mellett a több évszázados bécsi tradíció határozza meg. Ars poeticam a zene érzelmi üzenete és a tudományos, valamint tradicionális ismeretek elválaszthatatlan kapcsolatára épül; törekszem a kifinomult, kidolgozott, a zeneműhöz és korhoz hű előadás legmagasabb művészi szinten való megformálására. Munkásságom elsődleges vonulata az egyházzenei művek korhű interpretációs gyakorlatának, zenei és szakrális mélységének a terjesztése. Kővári Péter a Bécsi Zeneművészeti Egyetemen (Universität für Musik und Darstellende Kunst Wien) folytatta tanulmányait. 2005-től tagja a világhírű, Grammy-díjjal is kitüntetett Arnold Schoenberg Kórusnak. Lehetősége volt olyan világhírű karmesterekkel együtt dolgozni, mint Nikolaus Harnoncourt, Claudio Abbado, Pierre Boulez, Fischer Ádám, Jean-Christophe Spinosi, Berrnard Haitink illetve Erwin Ortner. 2008 júniusában master diplomát szerzett egyházzene szakon, vezénylés és magánének karon, 2010 júniusában pedig orgonaművész szakon.
Mint zenei vezető, természetesen ő is játszik orgonán, általában hétvégéken, szentmisén és koncerteken. Tanít is, ugyanis az orgona nem megy ki a divatból, jelenleg is van 12 tanítványa, aki orgonálni tanul. Fotó: Tihanyi Bencés Apátság – Püspöki Apor — Van lelke egy orgonának? — Kell hogy legyen — válaszolta mosolyogva a zenei igazgató. — Azt szoktam mondani, hogy az orgonista az a hangszeres, aki igazi gépkezelő. Hiszen itt egy áttétrendszeren keresztül beérkezik a levegő, a tetején lévő szélládára vannak építve a sípok. Nem mindegy hogyan állítom be, hogyan hangolom. Egy jó orgonista egy kevésbé jó hangszeren is tud szépen játszani, csak az sokkal nehezebb. Hiszen egy jó hangszer, mint például a tihanyi, inspirálja az előadót, mert jó rajta játszani. És szívesen is jönnek ide a művészek, szeretnek játszani rajta. Talán nem kétséges, hogy egy igazi művész azért tudja megmutatni a saját tudását egy rosszabb minőségű hangszeren is, mert a saját lelkét adja bele. — Szokták kérdezni miért nem a hangszerek királyának, hanem a királynőjének hívják az orgonát — mondta Kővári Péter.
Egy orgona elkészítéséhez nem csupán egy, hanem több szakember kell, akik az építés különböző fázisait tudják elkészíteni. Ez egy nagyon szép, manufakturális szakma, ami még ma is él. A tihanyi orgonaház 15 angyalból álló kórusa egyedülálló és híres, mert angyalkórust ritkán látni, pláne ilyen jó állapotban lévő angyalokkal. A 15 angyal az énekeseket, és a zenészeket szemlélteti különböző hangszerekkel. Az angyalok között van egy, amelyik pontosan olyan sípot fúj, amilyenen annak idején a pásztorok muzsikáltak. A régi korokban, amikor az egyszerű földművesek a kemény munka után betértek a templomba, feltekintve csak az orgonát látták az angyalokkal. Az orgonán játszó zenészt, és a mögötte lévő kórust a rácsozat eltakarta, így csak hallották a zenét, ami olyan volt számukra, mintha a mennyországból jönne. A boltívek miatt a templom akusztikája fantasztikus, a szerzetesek éneke betölti az egész teret, noha nem tudni honnan jön. Maga az orgona is a mennyországot szimbolizálja és azt, hogy a muzsika odafentről érkezik.