A kitörést egy szovjet egyenruhába öltözött, oroszul jól beszélő csoporttal indították meg, amely a műveletben a korábban beszivárgott szovjet harcfelderítők visszatéréskor használt jelszórendszerét alkalmazva a frontot sikeresen megnyitotta. A német főerők így gyorsan eljutottak az Isten-hegyre, a Zugligetbe, valamint a Hármashatárhegyre. A szovjetek a védelmi vonalat a Sváb-hegy teteje – Normafa – János-hegy – Solymár – Pilisborosjenő vonalra vonták vissza, ám február 12-én támadást intéztek a kitörésben eddig jutottakra. Február 13-án kora reggelig elérték az eredeti frontvonalat, majd megkezdték a még ellenálló német gócpontok felszámolását. A kitörő katonai alakulatokat sorra győzték le. Kevesebb, mint öt nap alatt 17-18 ezer német illetve magyar katona pusztult el vagy esett fogságba, a míg az átjutás legfeljebb 700 főnek sikerülhetett. Budapest ostroma - Kitörés - Index Fórum. A két SS lovashadosztály a 8. "Florian Geyer" és a 22. "Maria Theresia" parancsnokai, Zehender és Rumohr SS-Brigadeführerek öngyilkosok lettek. Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführert és Hindy Iván vezérezredest, az I. magyar hadtest parancsnokát február 12-én fogták el a szovjetek egy villában (a Budakeszi úton).
Február 11-én emlékezünk meg a második világháború egyik számunkra különösen tragikus eseményéről, a Budapest több hónapos, pusztító ostromáról és a végén bekövetkezett kitörési kísérletről. Ez az esemény hagyományosan a lezárásának tekinthető az 1944. október végén indult, és a magyar főváros birtoklásáért vívott harcoknak, amely során a szovjet Vörös Hadsereg nagy erőkkel, háztól-házig tartó helységharcban számolta fel a magyar és német csapatok védelmét, elhárítva eközben több, az ostromgyűrű feltörésére indított felmentési kísérletet is. A német hadvezetés a magyar fővárost 1944. A budai kitörési kísérlet (1945 február 11-13.) | tortenelemcikkek.hu. őszén erőddé nyilvánította, azaz a megtartását minden körülmények között elvárta a védőktől. Ennek oka elsősorban Budapest fontos csomóponti szerepéből, illetve a bécsi irány lezárásában és az ellenség feltartásában keresendő, de a harcoló felek egyike sem nélkülözte a presztízs és propaganda célokat sem. Ezek együttese, tehát a katonai hadműveleti és a stratégiai célok elérésért zajló küzdelem a főváros és előterének teljes elpusztításával járt, és mind a harcolók, mind a civil lakosság köréből számtalan áldozatot követelt, amelynek következményeit a helyiek még jóval az arcvonalak elvonulása után is megszenvedték.
Fotó: Botos Lajos / Ungváry Krisztián archívumából Lehet, hogy kezelték a koponyát? Előzmény: Amerigo61 (47) 47 Ennek a fotónak az eredetiségével kapcsolatban aggályaim vannak. 4-5 hónap alatt az emberi test nem bomlik le csontig (hacsak a vadállatok nem pucolják le, bár sztem az ostrom alatt/után a budai hegyek vadállománya világgá ment). A képen pedig egy letisztult koponyacsont van. Jeles napok | Budapest ostroma és a kitörés emléknapja. Előzmény: Liberador (46) 2020. 13 44 A német városparancsok, Pfeffer Wildenbruch az ostrom alatt egyszer sem dugta ki az orrát az Alagútban lévő bunkeréből, a kitörés alatt is egy csatornában ólálkodott nyugat felé. Az fel sem merült benne, hogy a katonáival tartson. Amikor kijött a felszínre, az első orosz járőrnek megadta magát. 83 éves korában halt meg úgy, hogy otthonában leesett a lépcsőn... Előzmény: vörösvári (42) 43 "sajnos az SS barom vezetői tetoválást tettetek az SS katonákra, így ezzel halálra ítélték őket, ha elfogták őket az oroszok. " A Wehrmacht tagjai is kaptak volna tetvoválást - legalábbis eleinte ezt tervezték - de végül nem lett belőle semmi.
Nem számított, ki a civil, ki a katona Miután 1944 karácsonyán bezárult a szovjet gyűrű Budapest körül, a belváros szűk utcáiban minden idők egyik legkegyetlenebb ütközete bontakozott ki. Az elkeseredett, "emeltről emeltre, szobáról szobára vívott harcban aligha számított, hogy ki a civil és ki a katona" – tette hozzá a dandártábornok. Kegyetlen felszabadítók Mindezt tetézte, hogy a már elfoglalt területeken a szovjet csapatok sok helyen erőszakoskodtak a nőkkel, fosztogattak és szándékosan romboltak. A polgári lakosság egy részét az arcvonalba vezényelték, hogy lőszert hordjanak vagy ágyút vontassanak, az arcvonal mögött pedig a szovjet belbiztonsági alakulatok szinte azonnal megkezdték a munkaképes férfi lakosság összegyűjtését és málenkij robotra hurcolását – mondta Baráth Ernő. Drámai végkifejlet A harcok drámai végkifejletében a budai Várból kivezető utcák percek alatt mészárszékké váltak, a kitörés több tízezer katonája közül csak néhány száz jutott át az ostromgyűrűn – fűzte hozzá.
Budapest jobban járt volna a hősiességük nélkül. Új ebben a kiadásban a hidak felrobbantásáról szóló külön fejezet. A dunai átkelés lehetőségének megsemmisítése mindkét félnek szándéka volt, de a németek előbb végezték el. A könyv kitér a civil lakosság életére, tengődésére. Az ostromot minden lakos megszenvedte, azok is, akiket nem tekintettek célpontnak, akinek nem omlott a ház a fejére. Éhezés, fosztogatás, robbanások, megnyomorító légnyomás – nehéz elképzelni mindezt békeidőben. Külön fejezet foglalkozik a zsidóüldözésekkel. " Szálasi és vezérei számára – legalábbis lélektani értelemben – Magyarország »zsidótlanítása« mindennél, talán még a háború megnyerésénél is fontosabb volt. Csak ezzel magyarázhatók azok az intézkedések, amelyek mindenféle rációt nélkülöztek, és csak az volt a céljuk, hogy megalázzák, az országból eltávolítsák és megsemmisítsék a zsidónak minősítetteket. " A szerző nem idealizálja egyik oldalt sem. Kitér a szovjet katonák kegyetlenkedéseire, erőszakos cselekedeteire és már-már nevetséges karóragyűjtő szenvedélyükre.
Az itteni lemezek évente kb. 5 centiméteres elmozdulása jellemzően kisebb, emberi érzékszervekkel lényegében érzékelhetetlen mikrorezgések sokaságát okozza. De például 1906-ban ezek a lemezek 4 és fél méterrel mozdultak el: ez volt a híres San Franciscó-i földrengés közvetlen oka. A rengés a várost lényegében elpusztította: 3 000 ember halt meg, és a napokig tartó tűzvészben még a rengést átvészelő épületek többsége is megsemmisült. És könnyen lehetséges, hogy rövidesen ismét bekövetkezik egy hasonló erejű földrengés. A jelek legalábbis kezdenek sokasodni. Hol, mely lemezek mentén található? A Szent András-törésvonal esetében az Észak-Amerikai-kőzetlemez és a Csendes-óceáni-kőzetlemez feszülnek egymásnak. Kicsit több, mint száz éve, 1895-ben azonosította a Szent András-törésvonalat Andrew Larson, a Kaliforniai Egyetem professzora. Az Észak-Amerikai-kőzetlemez óriási kiterjedésű: mintegy 76 millió km2 a területe, magába foglalja Észak-Amerika egészét, plusz némi óceáni területet és Grönlandot.
WikiMatrix Úgy tűnik, a Los Angeles-i medence nyeli el annak a nyomásnak a nagy részét, melyet egy, a Szent András - törésvonalban lévő tekervény okoz. A bacia de Los Angeles parece estar absorvendo grande parte da compressão causada por uma dobra próxima, na falha de San Andreas. Szeretném önöket még egyszer emlékeztetni, hogy 27 tagállam létezik: ezek közül 11 nettó befizető és 16 kedvezményezett, és Szent András - törésvonal méretű szakadék van azok között, akik befizetők és akik nem. Mais uma vez, gostaria de lembrar que existem 27 Estados-Membros: 11 deles são contribuintes líquidos, e 16 são beneficiários, e existe uma autentica falha de Santo André entre o que contribuem e aqueles que não o fazem. A Los Angeles-i medence különösen gazdag élő vetődésekben, mert a Szent András - törésvonal, amely a legtöbb helyen észak-déli irányban fut végig az államon, Los Angelesnél nyugatra hajlik, további feszültségeket okozva ezen a ponton. A bacia de Los Angeles é particularmente rica em falhas de compressão, porque a falha de San Andreas — que em sua maior parte corta o estado de norte a sul — curva-se abruptamente para o oeste em Los Angeles, causando tensão extra nesse ponto.
A Szent András-törésvonal mentén két egymás melletti, de vízszintesen ellenkező irányban elmozduló lemez található, a földrengéseket is ez a vízszintes elmozdulás hozza létre. A Hawaii Egyetem számolt be arról a friss kutatásról, amely szerint a Titán felszínén, tektonikai mozgások hatására kialakult, ugyanilyen elmozdulások nyomát fedezték fel a Cassini űrszonda felvételein. Azokon az égitesteken, amelyeknek felszín alatti óceánjuk lehet (például Enceladus, Europa), már korábban is találtak ilyen töréseket, s ezekről úgy tartják, hogy a napi árapály változások hatására alakultak ki. A kép bal felén (szürke) a Cassini által a Titán felszínéről készült felvételek, míg a jobb felén (barna) a Szent András-törésvonal látható. Az ellentétes irányú elmozdulást zöld félnyilak jelzik, a törést pedig a türkiz vonal. Forrás: Iniversity of Hawaii / Burkhard et al. (2021) A Titán felszínét vastag jégkéreg alkotja, ezen pedig folyékony etánt és metánt tartalmazó tavak találhatóak. A Titán az egyetlen (a Földön kívül) a Naprendszer égitestjei közt, amelynek felszínén folyadékokat találunk, ennek pedig jelentősége van a tektonikai folyamatokban.
Évente körülbelül 5 cm a relatív elmozdulás mértéke, de változó. Az 1906-os San Franciscó-i földrengés után 4, 5 méterrel mozdult el. A törésrendszer három nagyobb egységre tagolódik, a déli, középső és északi szegmensekre. Ezek közül a középső rész kevésbé földrengésveszélyes, itt a lemezek csúszása egyenletes. Az északi szakaszon, a San Francisco-öböl körzetében a keleti oldalon több párhuzamos kísérő vető is kialakult a nyírófeszültségek hatására, és éppen a Golden Gate közelében csatlakozik a Szent Andráshoz egy másik nagy törésvonal, a Concord. A 14-es autópálya miatt átvágott sziklák Palmdale -től délre. Jól látható a törésvonal keresztmetszete A törésvonal mintegy 30 millió éve alakult ki, amikor a Csendes-óceáni- és az Észak-amerikai-lemezek közti térségben – egy-két mikrolemez közbezárásával – befejeződött a szubdukció, az egymásnak feszülő lemezek az alábukás és feltorlódás helyett vízszintesen eltérő mozgásba kezdtek. Geológusok vizsgálják a törésvonal területét, és megállapították, hogy az elkövetkező 30 évben 30% az esélye annak, hogy a Richter-skála szerinti 7, 9 erősségű földrengés legyen.
Ez után a rengés után fordult a szeizmológusok figyelme a földrengések periodicitása felé. A geológusok is elkezdték vizsgálni a Szent András-törésvonal déli részének szeizmikus történelmét. 1500 évre visszamenőleg több mint egy tucat nagy földrengés nyomait tudták azonosítani, ami annyit tesz, hogy ebben a térségben átlagosan 105 évente bekövetkezik egy, a Richter-skála szerinti 7, 5 erősségű földrengés. A Szent András-törésvonal (San Andreas Fault) a földkéreg egyik legjelentősebb törésvonala, mely 1100 km-en át húzódik Északnyugat-Kalifornián keresztül egészen a Colorado-sivatagig, kettéválasztja Kalifornia államot a Csendes-óceáni- és az Észak-amerikai kőzetlemezek határán. Ez a transzform vetődések klasszikus példája. A transzform vetődés közeledés vagy távolodás nélküli horizontális elcsúszást jelent a kőzetlemezek határán. (Ilyen transzform vető még a törökországi Anatóliai-vetődés is. ) A törésvonal mentén, az egymás mellett ellentétes irányban elcsúszó kőzetlemezek határán gyakoriak a heves földrengések, mivel a kéregmozgások során a kőzetlemezekben felhalmozódott mechanikai feszültség időnként földrengések formájában szabadul fel.