Nem félünk a farkastól Szerző Edward Albee Eredeti cím Who's afraid of Virginia Woolf? Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv angol Műfaj dráma Kiadás Kiadás dátuma 1962 Magyar kiadó Kriterion Könyvkiadó Magyar kiadás dátuma 1974 Fordító Elbert János Oldalak száma 149 (1974) A Wikimédia Commons tartalmaz Nem félünk a farkastól témájú médiaállományokat. A Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Woolf? ) Edward Albee 1961-62-ben írott drámája. A darab magyar színházi bemutatóján Gábor Miklós és Tolnay Klári játszotta a főszerepet (1967, rendező: Lengyel György). Magyarul először az Európa Könyvkiadónál jelent meg a darab, Elbert János fordításában, az azonos című drámagyűjteményben, 1966 -ban. A színdarab [ szerkesztés] A darab címe egy angol nyelvterületen ismert dalocskára utal, amely a Walt Disney-féle Három kismalac című rajzfilmben hangzik el ( "Who's afraid of the big bad wolf? " - Ki fél a nagy, gonosz farkastól? ). Ezt a szereplők kissé megváltoztatva idézik, arra lehet következtetni, hogy az egyetemi kertipartin énekelte valaki így: "Who's afraid of Virginia Woolf? "
Tartalom [ szerkesztés] Kisded játékok [ szerkesztés] Martha és George egy késő éjjelig tartó házibuliról érkeznek haza, amit Martha apja, az egyetem rektora rendezett. Hajnali 2 óra van, Martha bejelenti, hogy még meghívta magukhoz az egyik új tanárt és feleségét. Apja kérése volt, hogy barátkozzanak össze velük. Martha rendet csinál, és az esti dalocskát énekli: "Nem félünk a farkastól, Goethe János Farkastól". Kicsit sértegetik egymást, de egyelőre játékosan. Amikor csöngetnek, George figyelmezteti a feleségét, hogy ne hozzon szóba egy bizonyos dolgot, ezt Martha nem veszi komolyan. Megérkeznek a vendégek: Nick, az egyetem új tanára, és a felesége, Honey, egy fiatal, hebehurgya lány. George és Martha szinte csak sértő és gúnyos hangon szólnak egymásról és egymáshoz. A párt sem kímélik, George gúnyolódni kezd a fiatal lányon, a férfiben pedig nyilvánvalóan vetélytársat lát, ehhez mérten goromba vele. Szóba kerül Martha apja, akit George kivételével mind dicsérnek. Martha szerint megéri a rektor lányát elvenni, George szerint nem annyira.
Honey rosszul lesz, Martha kikíséri a mosdóba, de előtte megkéri a férjét, hogy ne huzakodjon Nickkel (akinek a neve egyébként nem hangzik el a darab során), George pedig Marthát kéri, hogy ne fecsegjen arról a dologról. A férfiak tovább beszélgetnek. George ellenségesen kérdezgeti a fiatal férfit, mire a fiatal tanár el akar menni, de George visszatartja. Nick azt mondja, nem szeretné beleártani magát mások viszonyába, mire George azt feleli, hogy a zenés ágyfoglalás itt egyetemi sport. Nick kérdésére, hogy George-éknak van-e gyereke, George kitérő választ ad. Kiderül, hogy Nick mégsem a matematika tanszéken van, ahogy Martha tudta, hanem biológus. George kifejti, hogy Nicknek biztosan sikerül majd, ami George-nak Martha akarata ellenére sem: átvenni a tanszékét. Honey visszatér a mosdóból, és elmondja, hogy Martha mesélt neki a fiukról, hogy másnap lesz a születésnapja, amikor is hazalátogat. Erre George magában szidja Marthát, játékrontónak nevezi. Időközben Martha kihívó ruhát vett magára, leginkább Nick kedvéért.
2016-ban a Centrál Színház mutatta be a darabot Puskás Tamás rendezésében (Básti Juli, Rudolf Péter, Ágoston Katalin, majd Pálfi Kata és Schmied Zoltán játszották a szerepeket). [4] Filmfeldolgozás [ szerkesztés] Nagy sikerű film készült belőle 1966-ban Elizabeth Taylor és Richard Burton főszereplésével, Mike Nichols rendezésében. Az azonos című alkotást 13 kategóriában jelölték Oscar-díjra, ezek közül ötöt meg is nyert. [5] A két főszereplő magyar szinkronhangja Ruttkai Éva és Kállai Ferenc. [6] Jegyzetek [ szerkesztés] Nemzetközi katalógusok VIAF: 175348899 GND: 4263556-1 NKCS: aun2009519678 BNF: cb12048924p
Az Oscar-díjas Deák Kristóf Foglyok című filmjében egy budapesti lakást változtat kisgömböccé, amely elnyel mindenkit, aki egyszer oda becsönget. A 2016-os Mindenki sikere után Deák Kristóf Vörös András forgatókönyvét vette alapul új, történelmi filmjéhez. A Foglyok a miskolci CineFesten mutatkozott be, ahol mindkét vetítés teltházzal zajlott és vastapssal végződött. Az óriási sikerhez adott volt minden: remek színészek (többek között Szamosi Zsófia, Fekete Ernő és Sodró Eliza), szokatlan történet, különös karakterek, óriási mennyiségű abszurd humor és egy Oscar-díjas rendező. „Minél szélesebb közönséget szeretnék felültetni az érzelmi hullámvasútra” – Interjú Deák Kristóf Oscar-díjas rendezővel | Képmás Magazin. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a Foglyok egyértelmű előrelépés az ugyancsak az elnyomás témája körül forgó Mindenkihez képest. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! 1951-ben járunk, mikor az embereket a csengőfrász tartja rettegésben. Egy éjszaka a Gaál család ajtaján is kopogtatnak, és a családfő, előre beletörődve sorsába, ajtót nyit a két ÁVÓ-snak. Azonban már a történet ezen pontján szokatlan dolog történik: a két férfi nem visz el senkit, ellenkezőleg – saját lakásukban ejtik foglyul a családot.
Értékelés: 151 szavazatból 1951-ben Budapesten egy átlagos család élete a feje tetejére áll, amikor hajnalban a hatalom képviselői toppannak be hozzájuk – ám kitelepítés helyett beköltöznek, a saját lakásukban ejtve foglyul a családot. És mindenki mást, aki csak az ajtóhoz merészkedik… Telnek a napok, magyarázat nincs, az egyre abszurdabb összezártság, a titkok és a félelem pedig lassan kikezdik a lakás foglyainak idegeit. A tévében térnek vissza a Rákosi-korszak legsötétebb napjai | 24.hu. Egy hihetetlen, de igaz történet az Oscar díjas Deák Kristóf rendezésében. Stáblista:
Az adott helyzetben lévő szereplők többsége képes felmérni annak komolyságát, de valahol legbelül azért ott munkálkodik bennük az ilyen a világon nincs. Mi pedig évtizedekkel később tudjuk, hogy de igen, volt ilyen és milyen jó lenne, ha többet soha nem fordulna elő. 1951-et írunk, öltönyös-nyakkendős ÁVÓ-sok dörömbölnek egy lakásajtón, egy fényképet mutogatva keresnek valakit. Az ott élőkön úrrá lesz a rémület, de persze tagadnak mindent, amire válaszul a nem várt látogatók bezárják az ajtót. Belülről. A továbbiakban nem sokat kérdezősködnek, inkább néma jelenlétükkel demoralizálják a családot. A CineFesten mutatkozik be a Foglyok, Deák Kristóf új filmje. Mivel Gaálék nem adnak magukról életjelet, rövidesen megjelennek az érdeklődő munkatársak, szomszédok, rokonok, házmester stb., akik még nem tudják, hogy aki a lakásba betette a lábát, az többé nem hagyhatja el. A kényszerű együttlét és az, hogy senki nem tud semmit teremti meg azt az atmoszférát, amire tényleg az abszurd a legjobb szó. Gyakorlatilag megszűnik a privát szféra, meg kell osztaniuk egymással a fürdőszobát, a WC-t, az élelmet, a fekhelyet, de még a gondolatokat is, hiszen nincs hova félrevonulni a problémákkal.
Úgy mutat be egy korszakot, hogy szinte alig hagyja el a lakást, a kényszerűségből összezárt, különböző korú, nemű, foglalkozású és habitusú emberek gesztusai, gondolatai, mondatai lesznek azok, melyek átfogó képet adnak a rendszerről. Ehhez – többek között – egy nagyszerű színészi gárda állt a rendelkezésére. Hozzászólások hozzászólás
Érdekes lenne utánajárni, mi történt valójában azokban a lakásokban, amik a történet igazságalapját képző Államhatósági csapdák helyszínét adták, azonban ennek felderítése sajnos kívül esik a lehetőségeimen. A lezáráskor mindenesetre kapunk némi iránymutatást, ami egyszerre felemelő és elszomorító. Hogy milyen érzés lesz majd karácsony utóján, a készüléket kikapcsolva elgondolkodni világunk alakulásán, az maradjon meg egyelőre a Foglyok rejtett üzenetének.
Belőlünk, nézőkből viszont hatalmas érzelmi kavalkádot, örömöt, dühöt és főként hitetlenséget vált ki. Mert, ahogyan azt Virág elvtárs is mondta: " ahol mi nem vagyunk, ott az ellenség. "