Ki gondolta volna, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendelet változását a vasút-villamos üzemeltetéséhez kapcsolódó egyes személyszállítási szolgáltatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 134/2022. kormányrendeletben kell keresni, amely az április 7-i Magyar Közlönyben került kihirdetésre. A 39/2010. korm. rendelet szerint a munkáltató ♦ napi munkába járás címén a különböző közigazgatású lakóhely (vagy tartózkodási hely) és munkavégzési hely közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy eseti helyközi oda- és visszautazásra, ♦ hazautazás címén legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a különböző közigazgatású munkahely és lakóhely között történő helyközi oda- és visszautazásra tekintettel köteles költségtérítés fizetésére. Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították, ezen útszakaszra is alkalmazhatók a napi munkába járásra, hazautazásra vonatkozó előírások.
Kulcsszavak: álláskereső, utazási támogatás, munkába járás, mobilitási támogatás, munkaerőpiaci program Utazási támogatás iránti kérelmet az állami foglalkoztatási szervnél nyilvántartásba vett, állami foglalkoztatási szerv honlapján meghirdetett munkaerőpiaci program feltételeinek megfelelő állást kereső személy nyújthat be. Utazási támogatással kapcsolatos eljárás során -a cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt kivéve- a törvényes képviselő eljárása kizárt, az ügyfélnek személyesen kell eljárnia. Az állami foglalkoztatási szerv honlapján meghirdetett munkaerőpiaci program keretében, a honlapon közre tett kérelem - az ahhoz csatolandó dokumentumokkal együtt- a munkaerőpiaci program szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal foglalkoztatási osztályához nyújtható be a jogviszony létesítésének napjáig. A kérelem elektronikus úton ( e-Papír szolgáltatás révén), postai úton és személyesen is előterjeszthető.
A kormányrendelet kétféle lehetőséget biztosít költségtérítés fizetésére. Az egyik lehetőség a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi-osztályán, menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, elővárosi vasúton (HÉV-en), menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven, illetve hazautazás esetén légi közlekedési járművön történő utazás költsége legalább 86 százalékának megtérítése a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében. Ezzel összefüggésben a kormányrendelet 3. §-a 2022. április 12-étől a következő új rendelkezéseket tartalmazza: "(1b) A munkáltató az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára: bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra, országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra. "
Ezt a térítést a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kell meghatározni. Honnan tudhatja a munkáltató, hogy honnan utazik a munkavállaló? Az erre vonatkozó rendelet alapján minden ilyen költségtérítésben érintett munkavállaló nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Speciális esetek munkába utazáskor 1. A munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés. 2. A munkavállaló a munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. 3. Ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt.
Az állami foglalkoztatási szerv honlapján meghirdetett ( Kezdőlap/Tudnivalók/Programok/támogatások) munkaerőpiaci program keretben közre tett kérelemmel együtt a munkaszerződés másolatát (amely tartalmazza a munkavégzés helyét is), a lakcímkártya másolatát, az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatot kell benyújtani. A támogatási eljárás során a meghirdetett munkaerőpiaci program szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal foglalkoztatási osztály jár el. A havi támogatás mértéke a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében minden 10 km után a kötelező legkisebb munkabér 5%-ának megfelelő összegű. 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról 100/2021. (II. 27. ) Korm. rendelet a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról 703/2021. (XII. 15. rendelet a kötelező legkisebb munkabért (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról FSZOF
Az itt közzétett adatok a 2020. szeptemberben induló felsőoktatási képzések hivatalos ponthatárai. A közölt adatok idézése, átvétele esetén az Oktatási Hivatalt forrásként fel kell tüntetni. A ponthatárok téves megjelentetése esetén a felelősség a közzétevőt terheli. A másutt történő megjelenések során előforduló hibákért az Oktatási Hivatal nem vállal felelősséget.
Ismertető Intézményünk az 1869-ben Eötvös József által alapított budai állami tanítóképző intézet jogutódaként hagyományosan a 3-12 éves korú gyermekek nevelésével, oktatásával foglalkozó pedagógusok képzését végzi. Felvi.hu - Egyetemek főiskolák - ELTE - ELTE-ÁJK - politikatudományok. Az ELTE Tanító-és Óvóképző Kar Könyvtárának alapfeladata a karon oktatott BA szintű alapszakok: a tanító, az óvodapedagógus és az újonnan indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés hallgatóinak tanulmányait támogatni korszerű könyvtári szolgáltatásokkal, valamint az oktatók alkalmazott és fejlesztő kutatásaihoz kapcsolódó szakirodalmi információs igények ellátása. Rendszeres könyvtárhasználóink körébe tartoznak még a kari felsőfokú szakképzések és szakirányú továbbképzések hallgatói, az ELTE más karainak hallgatói, oktatói, a hazai pedagógusképző társintézmények hallgatói, valamint a környező országokból érkező vendéghallgatók is. A számítógépes fejlesztés az 1990-es években kezdődött a gépi katalógus építésével. 2000-ben az intézmény az ELTE szervezetébe integrálódott, ettől kezdve a könyvtár az egyetem nem nyilvános kari tagkönyvtáraként működik.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának alkotmányjogi oktatójaként ismerkedtem meg Schmidt Péterrel. Az 1968-ban elindult új gazdasági mechanizmus friss társadalmi szellemében elkezdődött az egyetemi oktatás reformja is. Megszűnt a dogmatikus jogászképzés, kialakult egy szellemiségében is új oktatói gárda. A hallgatók között sokan érdeklődtek az új tudományos kutatási témák iránt. Tanító- és Óvóképző Kar Könyvtár | Egyetemi Könyvtári Szolgálat. Ezek közé tartozott az alkotmányjog is, amely tudományosan kezdte meghaladni az 1948-as sztálini típusú hatalomgyakorlás rendszerét. Adyt idézve: új idők, új dalai szólaltak meg az ódon falak között. Ennek egyik eleme volt, hogy a kor ifjúsági szervezete véleményt alkothatott a nyilvánosság előtt is az egyetemi tankönyvek tanulhatóságáról és a tanárok előadásainak minőségéről is. (A hallgatóknak korábban is volt véleményük a tanárokról, de ezt csak az előadásokról való távolmaradással nyilváníthatták ki. ) Schmidt Pétert a hallgatók szavazatai alapján, a kar kiváló oktatójának választották meg nagy üdvrivalgás közepette 1976-ban.
Határozott álláspontja volt, hogy az többpárt-rendszert a szocializmus és nem a kapitalizmus talaján kell létrehozni. A történelem sajátos fintora, hogy a Nemzeti Kerekasztal minden bizottságában Schmidt Péter tanítványai ültek, de a tanárunk a tanszéken maradt és olvasott. Schmidt Péter 1990-1996 között az Alkotmánybíróság bírója volt. Részt vett az Alkotmánybíróság munkamódszerének a kialakításában és természetesen előadói pozíciója is volt. Elte állami és jogtudományi kar wai. A rendszerváltás politikai felhevültségében a bíróság kipécézte magának a "személyi számot", és az egyedüli professzor, aki megértette, hogy nem a számjel a hibás, az Schmidt Péter volt. Kisebbségben maradt. A többség úgy döntött, hogy a személyi szám részleges megtiltása inkább kerüljön 15 milliárd (! ) forintjába az államnak, mint hogy belássanak egy szakmai tévedést. Fellobbanások az alkonyatban Alkotmánybírói nyugdíjazása után előbb Gyomára, vissza Budapestre, majd Sopronba költözött. 2008-ban jelent meg pályafutásának eszmei összegzését (önéletrajzi elemeket is) tartalmazó kötete: A politika sodrásában.
Intermezzo A komoly munka mellett Schmidt Péter a munkatársaival is törődött: emberséggel, felelősséggel bánt velük. Egy alkalommal nyílt lehetőségem viszonozni. Péter ifjúkorában elvesztette a fél szemét: egy háborús aknára lépett Gyomán (Viharsarok). Később az épen maradt szeme is beteg lett, és súlyos operáción esett át, amely sikerrel kecsegtetett. Meglátogattam a kórházban, ahol elmondta, hogy néhány nap múlva hazamehet, de nincs autója. Örömmel vállalkoztam rá, mint ifjú Wartburg tulajdonos, hogy majd hazaviszem. Ahogy kijöttünk a kórház kapuján már nem volt a megoperált szemén kötés. "Valamit látok, de nincsenek színeim. " Araszolgattunk a Népköztársaság útján a nagy forgalomban. Egyszer csak felkiáltott: színeket látok! Elte állami és jogtudományi karen. Jó érzés töltött el, hogy részt vehettem az örömében. A rendszerváltás alternatívája Az 1980-as évek végén bevonták Schmidt Pétert a rendszerváltás politikai előkészítő munkáiba. A Nemzeti Kerekasztalnál folyó alkotmányozástól és az új választási rendszer kialakítástól azonban távol maradt.