Mindkét film kiváló, és a borzongást is kölcsönösen erősítik. Murnau mozija az expresszionista túlzások, a szélsőségekbe hajló színjátszási stílus ellenére sem hat porosnak, Merhige pedig kellő humorral, az eredeti képkockákat is felhasználva képes tovább árnyalni a vámpír-problematikát. Nevesen: a közkedvelt értelmezések mellett (a pusztulás és a defloráció utáni vágy) egy újabbal is előáll, amikor a művészet és a művész mibenlétét a vámpírizmus és a vámpír fogalmával azonosítja. A Murnau Alapítvány mindent megtett, hogy tökéletesen restaurálja a Nosferatu fennmaradt kópiáit – visszaállították az eredeti színezést, így lettek a film éjszakai jelenetei kékesek, a nappal felvettek pedig aranybarnák. Shadow of the Vampire / A vámpír árnyéka (2000) - Kritikus Tömeg. A sejtelmes, végzetszerű képkockák – köszönhetően a fény-árnyék játékoknak, a megvilágításnak és a beállításoknak – egyszerre hatnak fenyegetőnek és csalogatónak. Minden együtt hát ahhoz, hogy Wisburg lakosságához hasonlóan a néző is a hórihorgas, karomszerű körmökkel megáldott, kísérteties vámpír hatása alá kerüljön.
De a másik vérszívó, a Willem Dafoe alakította Orlock gróf befolyása alól sincs menekvés (nem véletlen a színész Oscar-jelölése). Dafoe Nosferatuja ironikus, távolságtartó, jóval animálisabb – tökéletesen idomul A vámpír árnyéka rendezői koncepciójához – úgy hajt fejet a nagy filmelőd előtt, hogy közben ki is figurázza azt. Miközben a filmbeli stáb csodálattal adózik Max Schreck /Nosferatu színészi nagyságának, mondván, tökélyre fejlesztette a Sztanyiszlavszkij -módszert (koporsóban alszik, röptében kapja el a denevéreket), A vámpír árnyéka igazi fausti történet is. A Murnau t megformáló John Malkovich – sugallja a mozi – lepaktált az ördöggel a remekmű megszületésének érdekében, vagyis az öröklétért cserében. Lugosi (A vámpír árnyéka). A film a vámpír és rendező párharca, valamint annak árnyalt ábrázolása, hogy kettőjük közül mégis melyik a nagyobb vérszívó. A haláltánchoz olyan elsőrangú mellékszereplők csatlakoznak, mint a Huttert megformáló Eddie Izzard vagy a producer szerepében Udo Kier, így még az ellentmondások és az anakronizmusok felett is hajlamosak vagyunk szemet hunyni.
Felidézi menekülésének, különös szerelmeinek, házasságainak történetét, eljátssza, hogy a világhír csúcsáról hogyan zuhant a feledés és szegénység homályába. Képzeletének erejével újra átéli sorsát és egyre reménytelenebb küzdelmét a művészi értékért. Egy nagy színész önvallomása ez a dráma. Lugosi Bélát Darvas Iván játssza. A(z) Madách Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Dr. Langer (Pszichiáter) Stevan Arch (Lillian apja) Mimi Arch (Lillian anyja) anley Hall (tiszteletes)
Talán első látásra furcsa lehet, hogy egy valóban megtörtént eseményhez nyúl a film, hiszen, a Nosferatut mindenki ismeri, a maguk a szereplők is valaha élt hús-vér emberek voltak, s az eredeti filmből "lopott" jelenetek csak még jobban érzékeltetik annak eredetiségét. Ez a tény rendkívül hátborzongatóvá teszi filmet. Nem elég, hogy "horror", még a hideg futkos a hátunkon, mert valahol mélyen elhiteti, hogy valóban léteznek vámpírok, s ez azért mégiscsak félelmetesebb, mint, amikor a vér fröcsögését látjuk a vásznon, de a mozi után visszacsöppenhetünk a valóságba. És akkor még nem is beszéltem a film végén található csavarról, mely által az egész történet új értelmezést nyer. Nem tökéletes film, itt-ott még talán unalmas is, de összkép mindenképpen eredeti. Felejthetetlen alkotás. Kedvcsináló trailer:
1706-ban és 1707-ben komoly szervezői munkába kezdett a Dunántúlon, s, hogy a lakosság szimpátiáját elnyerje, renitens katonáit megfegyelmezte, a rablást és fosztogatást kellő eréllyel megtorolta. A császári túlerő ellen többször is sikeresen védekezett, 1706 augusztusában Esztergom is kuruc kézre került. Sikereinek köszönhetően Rákóczi kinevezte a Dunántúl kormányzójának. Az 1708-as trencséni fordulat után a szabadságharc nehéz helyzetbe került. Vak Bottyán a felvidéki bányavárosokat védte katonai parancsnokként, ám ekkor már a nagy veszteségeknek és a sorozatos átállásoknak köszönhetően a végső vereség szinte biztos volt. Bottyán János ennek ellenére sem pártolt el Rákóczitól, dacára, hogy korábban már említettük, milyen kétes körülmények között került a kurucok oldalára. A háború és éhínség következtében pestisjárvány ütötte fel a fejét a katonai táborokban, így Vak Bottyán táborában is. A betegség sajnálatos módon a kiváló harcost sem kímélte, így 1709. szeptember 27-én Tarnaörs mellett Bottyán János örökre lehunyta a szemét.
BELÉPÉSI Az egyesület szívesen fogadja az adományokat, felajánlásokat. Számlaszámunk: 11600006-00000000-13309244 (Erste Bank) Jogosult: Paksi Vak Bottyán Gimnázium Öregdiákjai Egyesülete A közlemény rovatba kérjük feltüntetni, hogy "Adomány".
Bottyán János, Vak Bottyán (1643? – Lőrinckáta, 1709. szept. 27. ): kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc neves hadvezére. Kisnemesi családból származott. Fiatalon végvári katona lett. Részt vett a törököt kiűző hadjáratokban. Előbb a sellyei végvár hadnagya, majd 1683-tól az esztergomi vár lovasainak főhadnagya. 1685-ben a várat megvédte Ibrahim budai pasa támadása ellen. 1687-ben zsámbéki alkapitány, majd szegedi várparancsnok és Kecskemét, Kőrös, Cegléd katonai parancsnoka. 1692-től ezredes és ezredtulajdonos. A török elleni harcokban elvesztette fél szemét, amiért katonái Vak ~nak hívták. 1701-ben ezredével együtt a Rajna mellé vezényelték a franciák elleni harctérre. Az év végén az elfogott Rákóczival való titkos kapcsolatok vadjávál hadbíróság elé állították, de bizonyíték hiányában fölmentették. 1703-ban a kurucok ellen vezényelték. 1704. okt. -ben Rákóczihoz állt, aki kinevezte generálissá. nov. 16-án bevette Érsekújvárt. Rövid Duna-Tisza közi hadakozás után a Vág mentén harcolt.
Kihívta a kuruc tábor legjobb harcosát egy párviadalra, aki jelen esetben pont Ocskay volt. A bajvívás során mindketten súlyos sérüléseket szereztek, Bercsényi pedig tárgyalásokat kezdett folytatni Zólyom feladásáról a "vak ezredessel". Hogy Vak Bottyánt a szimpátia, vagy csak a saját szorult helyzetének reális felismerése terelte a "kurucok karjaiba", vita tárgya lehet, ám annyi bizonyos, hogy hamarosan feladta a várat, és csatlakozott a kuruc seregekhez 1703 decemberében. Ezt követően Esztergom átadásán és toborzáson dolgozott. Előbbi nem járt sikerrel, és a városparancsnok 1704 októberében árulás vádjával letartóztatta, és vízi úton Bécsbe akarta szállítani, ám kuruc katonái kiszabadították a fogságból. Hamarosan hűséget esküdött Rákóczi Ferencnek, majd 1704. november 16-án bevette csapataival Érsekújvárt. 1705-ben a fejedelem Vak Bottyánt bízta meg a Dunántúl felszabadításával, ahol kezdeti nehézségek után sikert sikerre halmozott. Decemberben Szentgotthárdnál még Heister császári tábornok csapatait is legyőzte, ám Sopront már nem tudta elfoglalni.
Egyes feltételezések szerint viszont halálát mégsem a pestis, hanem agyhártyagyulladás okozta. A tehetséges hadvezért, a kiváló, ugyanakkor emberséges harcost ágyúdörgés közepette, hadi lobogók kíséretében temették el Gyöngyösön, a ferences rendi templomban, ám kriptáját nem jelölték meg. Halálával az ekkor már nehéz helyzetben lévő fejedelem az egyik legjobb parancsnokát vesztette el. Vak Bottyán nevét megőrizte a történelem. Katonái mellett az emberek is szerették odaadása és önzetlensége miatt. Ha úgy hozta a szükség, még a saját harcosainak bérét is a maga vagyonából fedezte. Ábrahám Barnabás – Eddig megjelent részek:
1. sz. ). – Szi. Vitányi János: Újvári kaland (r., Bp., 1951); Szász Imre: Szól a síp (r., Bp., 1953).