Erre a kérdésre oly könyvvel felel, mely kétségkívül a magyar irodalom főművei közé tartozik, s mely a világirodalom legnagyobb filozófiai költeményei közt is méltán foglalna helyet: a Csongor és Tündével" – írja esszéjében, A férfi Vörösmartyban (1911) Babits Mihály. Vörösmarty költői alkatának eredendően drámai a karaktere: a fékezhetetlen őserő és a romboló ösztönt uralni képes művészi tudatosság feszültsége, a tökély lázálma és a formaképzés fegyelme. "Nála a romantika nem a szertelenségek hajszolását jelenti, hanem az Ázsiából szakadt magyar fajtának önmagára ébredését, az európai és idegen kultúrák által tudat alá temetett színpompás fantáziának vulkanikus, sőt merném mondani tragikus végű kitörését" – írja Németh Antal, aki a Nemzeti Színház igazgatójaként 1935 és 1944 között háromszor is megrendezte a Csongor és Tündét. Így lesznek halandók halhatatlanok. A mű nyelvezete is változatos: a nagymonológokban filozofikus, emelkedett, a köznapi részeknél természetes színpadi nyelv. Balga és Ilma figurája népies nyelvezetben íródott, de a pogánykori hagyományok is megtalálhatók az ördögfiak beszélgetésében.
Előadásunk olyan színpadi formanyelvet alkalmaz, mely érthetően és hitelesen közvetítheti a mai ember számára ezt a mitológiából erősen táplálkozó sokdimenziós tündérmesét. A látványszínházi forma, zene, videoanimáció, mozgás igazi összművészeti alkotássá teszi a produkciót, mely a középiskolásoktól a felnőttekig minden korosztályt megszólít. Csongor és Tünde története mindig elvarázsol minket. Nemcsak azért, mert megerősíti a hitünket az igaz szerelemben, hogy minden csalódásunk ellenére ilyen van, hanem főleg azért, mert Vörösmarty örökké aktuális költő, minden idő és nyelvi változás ellenére. Rokonunk ő, aki megszólaltatja és megszemélyesíti legmélyebb és legtitkosabb vágyunkat az élet értelmének és céljának keresésére. S ha vele tartunk ezen az úton, akkor beavat minket férfi és nő szerelmének igaz misztériumába. Dr. Zalay Szabolcs, a Leöwey Klára Gimnázium igazgatója
A színmű, amely a drámai műfaj minden szabályát félreteszi, végül is hatalmas, romantikus költői vízió, ugyanakkor színei, ragyogó részletei, mozgalmas cselekményvezetése, realista életképei és gazdag humora az igazán összetett alkotások közé emeli a darabot. Vörösmartynak sikerült olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, ráadásul mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvén és stílusában teszi. Csongor boldog, amikor megpillantja Tündét, boldog, amikor átöleli, boldog, amikor elveszíti, mert hiszi, tudja: nem örökre veszítette el. Küzd, harcol, verekszik: keresi a boldogságot. S boldog, amikor embert próbáló kalandok után végre megtalálja Tündét, s földi létükben örökre összeforrnak. Csongor és Tünde számára a szerelem a kincs, a hatalom, a tudás. El nem veszíthető kincs, örökre erőt adó hatalom, bölcsességgé párlódott tudás.
Csongor és Tünde Rendező: Kányádi György 12 Műfaj: drámai költemény Helyszín: Nagyterem Bemutató: 2020. február 22., 19:00 Időtartam: 1 óra 40 perc, szünet nélkül Díszlettervező: Zsuzsi Szőke Jelmeztervező: Aletta Lokodi Dramaturg: Szabó Réka Ügyelő: László Szakács Súgó: Tóth Katalin A Csongor és Tünde a magyar irodalom egyik legismertebb és ugyanakkor egyik legtitokzatosabb műve. A szerelmi történet egyben egy világokon átívelő beavatástörténet, melyben ötvöződik mese, mítosz és valóság. Áldozatok árán elérhető a boldogság!? – állítja és kérdezi egyszerre a mű. A szerelem megtapasztalására vágyó fiatalok különböző világokban keresik ugyan a beteljesülést, de közben mindketten az idő hatalmával szembesülnek: a legnagyobb kihívás önmaguk megismerése és határaik átlépése a szerelem segítségével. Lehetséges ez? És ha igen, milyen következményekkel jár? Különböző korokban másképp értelmezték Vörösmarty Mihály művét, ahogyan másképp értelmezik különböző generációk is — Vörösmarty színműve örök, és egyszerre szólít meg mindannyiunkat.
Csongor és Tünde | Pécsi Nemzeti Színház színjáték Nagyszínház Írta: Vörösmarty Mihály Átdolgozta: Horgas Ádám Rendező: Bemutató: 2017. 02. 3. Az előadás időtartama: 2 óra 15 perc egy szünettel Az előadás megtekintését 12 éven aluliak számára nem ajánljuk. Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című lírai költeménye a magyar drámairodalom egyik alapműve. Alapgondolata az emberi boldogság természete körül kering. Mi teszi boldoggá az embert, hogyan találjuk meg azt, ami boldogít? Miközben Csongor erre keresi a választ, egyre kiábrándultabbá válik. A három – szimbolikus jelentésű – vándorral való találkozás során három lehetséges életfelfogást ismer meg, ám sem a pénz nyújtotta boldogság, sem a hatalom boldogító mámora, sem a tudomány adta boldogság nem győzi meg őt, sokkal inkább megerősíti abban, hogy máshol keresse saját és az emberi lét boldogságát. Ezek a találkozások egyúttal a választás lehetőségét is felkínálják számára, ahogyan a mindennapjainkban ma is lépten-nyomon döntéseket kell hoznunk.
A mű középpontjában a főhős, Csongor út- és boldogságkeresése áll. Csongor öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett. Miközben Csongor – szinte metafizikai vágyaktól űzve bolyong a földi tereken, találkozik az emberiség jelképi nagy figuráival, a királlyal, kalmárral és a tudóssal is, akiknek sorsában az élet értelmét meghatározó erőkkel is szembesül. A mű egyik középponti motívuma az Éj hatalmas monológja, amely kozmikus távlatba helyezve értelmezi a földi, az emberi valóságot. A filozófiai tartalom azonban rafinált ügyességgel keveredik hétköznapi, szinte groteszk tényekkel, eseményekkel, figurákkal (Csongor és Tünde kísérői, Balga és Ilma, a három ördögfi, Dimitri, a boltos rác, és a buja csábítás képviselője, Ledér, valamint az ősgonosz, Mirigy. ) 140 évvel ezelőtt, 1879. december 1-jén Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című színművének ősbemutatóján Paulay Ede rendezésében Márkus Emília, Jászai Mari, Újházi Ede is fellépett a Nemzeti Színház színpadára.
Vörösmarty Mihály műve mese, szerelmi románc, színdarab, filozófiai traktátus: drámai költemény a szeretetben kiteljesedő emberi életútról. A rendező ajánlása: Életünk íve: nekirugaszkodás, emelkedés, egyre magasabbra és magasabbra, aztán lebegés fent, néha nagyon közel az éghez, egy pillanatig úgy érezzük: most tenyerében tart az Isten, zuhanunk, emelkedünk, újra le és újra föl, de már lassan távolodik az ég, egyre gyorsabban ereszkedünk, s ha okosak vagyunk, ha szerencsénk van, ha röpülés közben gondol valaki ránk, akkor puhán, ütközés nélkül, megbékélve érkezünk vissza a földre. Utunk fölfelé lassabb, hosszabb, lefelé rövidebb, gyorsabb. Fölfelé nehezebb, lefelé fájdalmasabb. A röpülés: küzdelem. Ott fent egy pillanatra, s lent – reméljük: örökre – béke. A röpülés íve: életünk kalandja. Hármas út és varázskör: élet-út, nap és éj, karjait az ég felé emelő, reménykedő ember. Az emberiség halhatatlan. Csongor ember: halandó. Állt a varázskörben, föllépett a hármas útra: röpülni, élni akart.
Mintegy 200 millió ember hal meg évente kábítószertől. Ezt a számot szerette volna csökkenteni az ENSZ, amikor elrendelte 1987-ben a kábítószer ellenes világnapot, amelyet 1997 óta tartanak meg hivatalosan Magyarországon is. A kábítószer elleni világnap alkalmából több szervezet is figyelemfelkeltő akciót tartott ma. A Drog-Stop Budapest Egyesület például Újpest főterére települt ki az önkormányzattal együttműködve. Arról beszéltek a járókelőkkel, hogy milyen fontos a megelőzés. A szervezet 25 éve próbál szenvedélybetegeknek segíteni. "Mi nem teszünk különbséget legális és illegális szerek között. És ha mondjuk konkrétan a kémiai addikciót okozó szerekben gondolkozunk, akkor ugyanúgy idetartozik a nikotin, a gyógyszerek, az alkohol, különféle klasszikus kábítószerek, és ami nem illegális, ragasztó, inhalánsok. De ha valaki azzal keres fel minket, hogy viselkedésfüggősége van, akkor vele is foglalkozunk. Addikciót okozó szerek figyelése - ProFix - MedMax. Ez lehet számítógép-, játékfüggőség, vagy társfüggőség is. " - mondta az Origónak az egyesület vezetője.
12. Melyik állítás HAMIS a stimulánsok kapcsán? A stimulánsokat hétköznapok szóhasználatában pörgető szereknek nevezzük, mivel fogyasztásuktól úgy érezzük, hogy nem vagyunk fáradtak és levertek, fokozódik az éberségünk és az állóképességünk. közlemény / 19 perce Reagálás Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) nyilatkozatára. Mindenütt ott vagy ahol valaha, Tudtalak, láttalak, szerettelek. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy JACSMANN KRISZTINA 40 éves korában elhunyt. Megtalálták, miért okoznak függőséget a szorongásoldó szerek - EgészségKalauz. Hamvait június 30-án 15 órakor helyezzük örök nyugalomra a magyarpolányi temetőben. Gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy váratlanul elhunyt GARAI PÉTER (Az Államkincstár volt főrevizora, Bridzs klub alapító) Szeretett halottunktól 2020. július 1-én, szerdán 13 órakor búcsúzunk a veszprémi Vámosi úti temető ravatalozójában. Gyászoló szerettei Szomorúan szól egy kis falu harangja, Ezt egy édesapa már nem hallja. Elhagytad a házat, amit úgy szerettél, Itt hagytál mindent, amiért küzdöttél. Szerető szíveddel oly sok jót adtál, Isten kegyelméből most megváltást kaptál.