Komárom-Esztergom megyében, Oroszlánytól 6 km-re található Bokod községe, ami az utóbbi időben óriási hírnévre tett szert, sokan, még külföldön is ámulva nézik a fotókon a tóra épült, cölöpökön álló házakat. Egyre több turista látogatja a tó környékét, hogy megörökítsék a különleges látványt. A mesterségesen létrehozott Bokodi-tó illetve annak kis házikói világszerte ismertté váltak. A tó a "lebegő falu" becenevet kapta, hiszen olyan, mintha egy egész falucska úszna a vízen Magát a tavat az Oroszlányi Erőmű hűtőtavaként létesítették az 1960-as években. A tó különlegességét nemcsak a víz tetején úszó házikók látványa adja, hanem az is, hogy a tó vize télen sem fagy be. miután a róluk készült varázslatos fotók felkerültek a legnagyobb külföldi portálokra. Fotó: Somogyi Roland Bokodtól csaknem 8 km-re az erdőben megbújva található a régi bencés apátság, a Vértesszentkereszti apátság romja. További látványos felvételek és érdekességek Bokod Facebook oldalán. A fotókért köszönet a DWZ Drone World Zone oldalnak.
A Bokodi tó sokáig rejtőzködött a Vértes lábánál, aztán hirtelen világhírűvé vált a cölöpökre épült úszó-falú által. Akkor, amikor a partján álló hőerőmű már nem használta a tó hűtővizét, vagyis nem engedett meleg vizet a mesterséges tóba. De a horgászok most se panaszkodnak, ha nem is fognak akkora halakat, mint hajdanán, amikor még a melegvizű tó ideális élőhelynek bizonyult, most is bővelkedik a tó zsákmányban. A tó közkedvelt horgászparadicsommá vált, a jellegzetes, cölöpökön álló horgászházakhoz – a mélyebb víz fölé – fapallókból készült stégek vezetnek. A tavat bárki látogathatja, de a cölöpházak a horgászok magántulajdonában vannak. Miként a tó jellegzetessége, a közepét átszelő gigászi szállítószalag is az, amely hajdan a barnaszenet vitte az erőműbe. A tó észak-keleti szakasza viszonylag könnyen, bár ott sem kiépített betonúton, közelíthető meg. A lebegő falu tavában fürdeni nem lehet. Horgászni igen, aki engedéllyel jön ide, annak ponty, kárász, keszeg, harcsa amur, sőt naphal és angolna is a horogára akadhat.
Bokod főként lebegő faluként vált ismertté a világban, holott a tóra épült házak nem jelentik magát a települést. Bár tény, hogy a látvány olyan, mintha egy egész falucska úszna a vízen. Fotó:, fotoman
Ebben a várban szállt meg 1440 -ben egy éjszakára az Albert király halála után megözvegyült Erzsébet királyné a csecsemő V. Lászlóval. A kíséretében volt Kottanner Ilona a Visegrádról ellopott koronával. Innen indultak tovább a székesfehérvári koronázásra. Egyházközségünk történetében megbízható nyomok 1624 -ig vezethetők vissza. A reformáció hatására a lakosság többségét kitevő evangélikusok alkottak már ekkor gyülekezetet Bokodon. Az ezt követő félévszázadot meghaladó viszonylagos nyugalom után a falu elpusztult, több évre pusztává lett a török háborúk következtében. A veszély elmúltával visszaszállingozó régi lakossággal újratelepülők is jöttek Hont és Nyitra megyéből tótok és kisebb részben németek is, akik idővel elmagyarosodtak. Az 1689. június 3-án datálódott "faluszálló levél" amit Széchényi György esztergomi érsek adott ki, védelmet adott a lakosságnak létfeltételeinek megteremtéséhez, vallásgyakorlásához is. A lakosság pótlására további telepítések történtek; 1718 -ban németek Moson megyéből és Bajorország-Vorallbergből, 1751 -ben Pozsony megyéből tótok települtek a faluba.
Mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm zihál, s mint aki hegyre hág, mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, kifulva, akként élek én örökös lihegésben. S már az orvosok kése fenyeget, rossz nyakam fölvágni, melyet hajdan oly megadón hajtottam gyertyáid közé, mintha sejtettem volna már… Segíts, Balázs! Hisz a te szent gégédet is kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány kivégzett: tudhatod, mi az! Te ismered a penge élét, vér izét, a megfeszített perceket, a szakadt légcső görcseit, s a fulladás csatáját és rémületét. Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, okos felnőtt! Babits Mihály: Balázsolás (elemzés) – Oldal 2 a 3-ből – Jegyzetek. Te jól tudod, mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall még az Isten jósága sem, s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is olyan nagy dolog a halál. Publisher Osiris Kiadó, Budapest Source of the quotation Babits Mihály összegyűjtött versei Supplication to Saint Blaise (English) I'm asking very nicely now. Please help, Saint Blaise. I can remember childhood days, white candles held in front and crossed on my frail neck, how from behind them I would look, a roe behind two branches, apprehensively.
A balázsolás versbeli szituációja nemcsak abból ered, hogy a költő félt a műtéttől, hanem abból is, hogy a gyermekkori balázsolás emléke kapcsán próbált megszabadulni a félelmeitől. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
ki mint a szepegő kamasz, térdeplek itt együgyű oltárod kövén – mosolyogj rajtam, csak segíts! Mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm zihál, s mint aki hegyre hág, mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, kifulva, akként élek én örökös lihegésben. S már az orvosok kése fenyeget, rossz nyakam fölvágni, melyet hajdan oly megadón hajtottam gyertyáid közé, mintha sejtettem volna már… Segíts, Balázs! Babits Mihály versek - Balázsolás. Hisz a te szent gégédet is kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány kivégzett: tudhatod, mi az! Te ismered a penge élét, vér izét, a megfeszített perceket, a szakadt légcső görcseit, s a fulladás csatáját és rémületét. Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, okos felnőtt! Te jól tudod, mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall még az Isten jósága sem, s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is olyan nagy dolog a halál. Fotó:
De azért te meghallgattad és megóvtad gyermeki életem a fojtogató torokgyíktól s a veszedelmes mandulák lobjaitól, hogy fölnövén félszáz évet megérjek, háladatlanul, nem is gondolva tereád. Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is, segíts, Sebasta püspöke! Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag, hátra se nézünk, elfutunk a zajló úton, eleresztve kezetek, magasabb szellemek – de ti csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt. Nem sért ha semmibe veszünk s aztán a bajban újra visszaszaladunk hozzátok, mint hozzád ma én reszkető szívvel… Mosolyogj rajtam, Balázs! Balázsolás – Wikipédia. ki mint a szepegő kamasz, térdeplek itt együgyű oltárod kövén – mosolyogj rajtam, csak segíts! Mert orv betegség öldös íme engemet és fojtogatja torkomat, gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm zihál, s mint aki hegyre hág, mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel, kifulva, akként élek én örökös lihegésben. S már az orvosok kése fenyeget, rossz nyakam fölvágni, melyet hajdan oly megadón hajtottam gyertyáid közé, mintha sejtettem volna már… Segíts, Balázs!
Hisz a te szent gégédet is kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány kivégzett: tudhatod, mi az! Te ismered a penge élét, vér izét, a megfeszített perceket, a szakadt légcső görcseit, s a fulladás csatáját és rémületét. Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen, okos felnőtt! Te jól tudod, mennyi kínt bír el az ember, mennyit nem sokall még az Isten jósága sem, s mit ér az élet… S talán azt is, hogy nem is olyan nagy dolog a halál. A vers műfaja könyörgés. Akárcsak a könyörgő zsoltárokban, a lírai én szorongatott helyzetében fordul Szent Balázshoz, érvelésével a csodatévő vértanú segítségét kéri. A vershelyzet maga a balázsolás. A beszélő feltétlen bizalommal viseltetik a megszólított iránt, akitől segítséget remél. Ugyanakkor különös, hogy nem a gégeműtét sikeréért imádkozik, hanem azért, hogy bele tudjon nyugodni a halál tényébe. Így a vers témája a halálfélelemtől való megszabadulás. Babits arra kereste a választ, hogy hogyan lehet méltósággal elviselni a szenvedést és nyugodtan tudomásul venni, hogy az ember meg fog halni.
Források [ szerkesztés]