Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. február 3-án (272. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4634 […] alól, amennyiben legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. A fizetés nélküli szabadság idején azonban a heti 36 órás foglalkoztatási feltétel értelemszerűen nem áll a GYED tartama alatt nem jelent problémát, hiszen a Tbj-tv. 29. §-a (4) bekezdésének a) pontja, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-a (1) bekezdésének a) pontja a GYED-ben részesülő egyéni vállalkozót ugyancsak mentesíti a havi minimális kötelezettség alól. A GYES tartama alatt azonban a vállalkozónak csak akkor nem kell eleget tennie a havi minimumkötelezettségének, ha a vállalkozását nem személyesen folytatja. Jelen esetben tehát, ha a vállalkozó maga is részt vesz a vállalkozás munkájában, illetve kivétet számol el, akkor a GYES időpontjától havonta legalább a kivét, de legalább a minimálbér 112, 5 százaléka után […]
Hogyan lehetséges, hogy két fodrász, hasonló körülmények és feltételek mellett tevékenykedve, teljesen máshogyan teljesíti közterheit? Az egyikük a garantált bérminimum után fizeti a 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, a másik nem fizet sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót. Ugyanabban a kisvárosban dolgozik két fodrász, mindketten gyermeknevelés mellett tevékenykednek. Alkalmazottja egyiknek sincsen, egyéni vállalkozóként dolgoznak, adózás szempontjából a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartoznak, elvileg az adóalap a vállalkozó kivét, de ilyen egyiküknek sincs. A könyvelőnél találkoztak egymással, s ott merült fel az érdekes kérdés: az egyikük a garantált bérminimum után fizeti a 18, 5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót, a másik nem fizet sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót. A biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében a társadalombiztosítási járuléknak és a szociális hozzájárulási adónak van egy minimum alapja, amelynél kevesebb összeg után nem lehet havonta társadalombiztosítási járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetni (fizetési alsó határ).
A TB járulékok (10 és 8, 5%) és a SZOHA (27%)%-os mértékűek, ezért pontos összegük a jövedelem, vagy járulékalap meghatározásától függ. Az egyéni vállalkozó TB szempontjából magányszemélyként biztosított, vállalkozóként viszont kifizető, akinek a biztosított után (önmaga után) járulékot kell fizetnie. Ezért el kell különíteni a két jogállást és megvizsgálni mennyi járulékot kell fizetnie mint biztosított magánszemély (kvázi mint munkavállaló) és mennyit mint foglalkoztató (kvázi mint munkáltató) azaz TB szempontból jövedelmet juttató kifizető. Így fontos kérdés, hogy mi a járulékok, adó alapja, ami függ attól hogy a vállalkozó melyik TB csoportba tartozik, főállású. másodfoglalkozású, vagy kiegészítő tevékenységet folytató. Főállású egyéni vállalkozó A (10 százalékos) nyugdíjjárulék, valamint a (általában 8, 5 százalékos, mert vannak tételei amit nem minden csoportnak kell fizetni) mértékű egészségbiztosítási-és munkaerő-piaci járulék alapja: a magánszemélyként az egyéni vállalkozói tevékenység alapján elért jövedelem, ha eléri a törvényi minimumot.
A járulék megfizetése havonta történik. Átalányadozás megszűnése Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik pl. abban az esetben ha a vállalkozó a számla vagy nyugtaadási köteletezettségét elmulasztja és emiatt mulasztási bírság kiszabása történik. Az átalányadozói körből történő kilépés esetén 4 évig nem választhatjó újra ez az adózási forma. Amennyiben az adózó átlépi az előírt bevételi korlátot úgy az adóév egészére át kell lépni a vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti adózás alá. Áfa Természetesen alanyi mentes átalányadózónak is 12 millió forint az áfamentességi határ. (Szja tv. 50. §) Olvass további híreket a Könyvelő Fót honlapunkon Könyvelő Fót Némethné Nagy Mariann Mérlegképes könyvelő Digitoffice kft.
Az pedig nem más, mint a vállalkozó bevételéből, a törvényben meghatározott mértékű költséghányad levonása.
Fel lehet idéztetni a gyerekekkel esetleges hasonló élményeiket arról, hogy mit éreztek, amikor kaptak vagy adtak valakinek (saját készítésű) ajándékot. A felidézés, a többiekkel való megosztás fejleszti a kommunikációs képességeket. A vers megismerése, bemutatása után el lehet képzelni, le lehet rajzoltatni pl. közös csoportrajzzal, hogy nézett ki a medve – máris elképzelhető, milyen boldogságot jelentett az érkezése. Érzéseket jelentethetünk meg arccal, hanglejtéssel. A tevékenységek során megtörténhet az élmény átélése, a vers üzenetének megértése. Szerepe lehet az érzékszervi tapasztalásnak (pl. Verselemzes szempontjai. tapintás; lásd a lentebbi óravázlatban is), a csoportos improvizációnak vagy a szoborjátéknak (fotó, állókép) is. Munkaformák vonatkozásában – mivel tudjuk, hogy a drámajátékok általában kooperációt feltételeznek, és a saját élmény, vélemény megosztása is csak kooperációval lehetséges – alkalmazhatunk csoportmunkát, páros munkát, de a vers tartalmának kibontásakor a közös átélés érdekében inkább a frontális munkával dolgozzunk!
Elsőként arról, hogy nem létezik tökéletes verselemzés. Mindenki mást láthat meg egy költeményben, mégha vannak is bizonyos dolgok, amik olvasásakor. Petrarca: Ti szerencsés füvek, boldog virágok. Szathmári István kismonográfiája a verselemzés és -értelmezés örvendetesen. Hasznos áttekinteni a legfontosabb verselemzési szempontokat a szerző által. 9.1.1 Versek feldolgozása | A szövegfeldolgozás elmélete és gyakorlata alsó tagozaton. Történelmi háttér (Amennyiben az adott kor történelmi eseményei hatással vannak a műre). Ebből a tanegységből megismered Balassi Egy katonaének című versének elemzésén keresztül a verselemzés formai és tartalmi követelményeit, az elemzés. Az epika műnemébe tartozó művek elemzésének szempontjai (nem sorrendben).
Ez a szubjektivitás az egyik oka versfeldolgozás nehézségének. A másik oka az, hogy életkoruk miatt nem rendelkeznek még olyan irodalomtörténeti, verstani, stilisztikai ismeretekkel, melyek birtokában intellektuális úton tudnák megközelíteni a műveket. Az érzelmi és a képi út lehet az, melyen elindulva a gyermekben a költő által megélt világ újrateremtődjön, s a befogadásnak aktív részese legyen. Az irodalmi élmény befogadása olyan hosszú folyamat, melynek építése csak elkezdődik alsó tagozaton. Ha azonban a tanító kellő odafigyeléssel, empátiával kezeli a kisiskolások versfeldolgozó tevékenységét, akkor a gyermekek a vers érzelmi, képi megközelítésétől fokozatosan ráéreznek a mélyebb jelentéstartalom ra. A verselemzés szempontjai by Bea Hargitai. Természetesen csak akkor lehetséges ez, ha olyan művekkel kerülnek kapcsolatba, amelyek nem haladják meg az értelmi és érzelmi kompetenciáikat. A tanítónak olyan módszereket, eszközöket kell alkalmaznia, melyek segítik azt a törekvését, hogy a gyerekek szeressék, értsék a verset, és gyönyörködni is tudjanak bene.
A tartalmi elemzést mindenképpen kövesse formai elemzés is. Természetesen nem olyan mélységben, mint felső tagozaton, hiszen a gyerekek még csak néhány költői kifejezőeszközt ismer. A ritmus, a rímek, a verssorok hosszá nak, a mondatok számának, a verssorokkal történő egyezésének illetve attól való eltérésének megfigyelése, a modalitás szerinti mondatfajták vizsgálata, stb. mindenképpen a tartalomhoz kapcsolva történjen meg. A ritmus a vers legkönnyebben észrevehető stilisztikai eleme. Érzékeltethetjük tapssal, kopogással, lépegetéssel, stb. A rím eket szívesen keresik a gyerekek, és meg is nevezzük nekik a képszerűség miatt könnyen megjegyezhető rímeket (páros, kereszt, bokor, ölelkező rím). A megszemélyesítések, hasonlatok önálló megnevezése ugyan nem várható el, de jó tanítói kérdésekkel rájuk ismertethetünk a gyerekekkel. A formai jegyek feltárása ne öncélú legyen, hanem a tartalmi elemzést erősítse, hiszen egyrészt előkészítjük vele a későbbi verselemzést, másrészt azt szeretnénk, hogy a gyermekek ráérezzenek a tartalom és a forma elválaszthatatlan egységére.