E megnyilvánulásai miatt már korábban eltávolították az állásából. Mindenesetre, valóban vannak olyan tanulmányok, melyek szerint a feketék intelligenciahányadosa alacsonyabb, mint a fehéreké. Tegyük hozzá, hogy az ázsiaiak IQ-ját viszont magasabbra mérik az európai rassznál. Itt azonban felmerül néhány kérdés: az egyik, hogy ez genetikai vagy környezeti/szociális hatások miatt van-e elsősorban, illetve, hogy a tesztkérdések nem lejtenek-e az európai és ázsiai kultúrkörben nevelkedettek felé. Továbbá, az IQ-tesztek inkább a matematikai jellegű intelligenciát mérik, szemben azzal a képességgel, amely kevés tényből is képes meglátni a lényeget. Fekete fehér igen ne supporte. Pedig ez utóbbi fontosabb lehet – állítja a professzor. Ha Watson nem említi a genetikát, akkor talán a feje se fájna. Tény, hogy a 90 éves tudós aligha kaphatta volna meg a Nobel-díjat 1962-ben a DNS-kutatásaiért, ha nem egy amerikai középosztálybeli családba születik egy üzletember egyetlen fiaként, hanem mondjuk egy eritreai kunyhóban jön világra egy tehénpásztor nyolcadik gyerekeként.
Vegyünk egy egyszerű példát: ha a rózsaszín a kedvenc színünk, viseljük bátran, akár a szoknyán, kabáton vagy a táskán, ettől még nem leszünk irodai Barbie babák. De ugyanez elmondható állatmintás ruhákról vagy kiegészítőkről is, amit sokan negatív kategóriába sorolnak, pedig csak a mennyiségével kell tisztában lenni. Egy kis ocelot minta, minden szettből azonnal egy nőcis darabot varázsol. Kedvenc párosításom a tengerész csíkos felső, egy keskeny párducmintás övvel variálva. Így lesz a laza casual szettből, bohókás elegancia. Fekete-fehér, igen, nem - Behaviour. (Túlzásokba persze ne essünk, egy vékony állatmintás öv tökéletesen elegendő ahhoz, hogy feldobja az átlagosnak ítélt kék-fehér szettünket. ) Csak lazán! Casual szettben Második legfontosabb dolog, hogy mindig kényelmes darabokat válasszunk, különben egésznap zakóba zárva feszenghetünk, így pedig nem tudjuk a legjobbat kihozni magunkból. Kényelem és lazaság persze nem mindig egyezik, de a határok feszegetése mindig új és izgalmas dolgokat kreál. Ha mindig is a póló farmeros lánytípusba tartoztál, de az irodai etikettnek kell eleget tenned, akkor is számos variáció közül szemezgethetünk.
További meghökkenést hoz, ha besétálunk a kifüggesztett rajzok közé, az első pillantásra térbeli hatású eszközök picit meghajlított, hajtogatott papírlapok, csupán térbe emelt síkok, az illúziót a jól kiszámított elrendezés adja. Hát mi félnivaló lehet néhány papírlaptól és ceruzavonástól? Ha az alig több mint egy évvel ezelőtt történt franciaországi mészárlásra gondolunk, ahol szintén kétdimenziós rajzok váltottak ki valóságos fegyverdördülést, akkor talán jóval több, mint amit első megkönnyebbült pillanatunkban gondolnánk. Boros Mátyással közös köveink lehetnek azok, amelyeket nem pusztán átvitt értelemben vetünk egymásra a történelem kezdete óta, vagy amik a rombolás után maradnak majd, hogy azokból megpróbáljunk valami újat építeni. Legjobb fekete fehér igen nem kérdések. Boros második munkája is valamennyi látogatót igyekszik azonos nézőpontba terelni, invitálni, ezt szolgálja a szintén térbe mozdított, két nagyméretű részletből álló Hanyatt című mű elé készített szék. Az elsőre ijesztően holmi csótányszerű lénynek tetsző, rusnya csáprágós alakzat adott pontból szemlélve átváltozik – látszanak ágak, gyökerek, pusztán a megvilágításból adódóan áthelyeződnek a hangsúlyok, a kezdeti félelem vagy irtózás megnyugvásban oldódik fel.
45 évnek kellett eltelnie, hogy a roma származású Hollai Kálmán egy roma férfi szerepében megcsókolja Bánsági Ildikót egy zenés tévéfilmben (Mihályfy Sándor: Átok és szerelem, 1985; videónk ebből), melynek a forgatókönyvét Lakatos Menyhért, az első magyar cigányregény írója jegyzi. Az évtized végén egy középkorú, sodródó magyar értelmiségi (Lukáts Andor) egy afrikai-amerikai nővel (Judy Todd) bonyolódik viszonyba New Yorkban (Gothár Péter: Tiszta Amerika, 1987), az ezredfordulón viszont már Budapest kínál hasonlóan sokszínű környezetet egy pályakezdő rendőrnek (Hujber Ferenc), akinek a nagyváros egy kínai lánnyal (Tsuyu Shimizu) keresztezi útjait (Salamon András: Közel a szerelemhez, 1998).
Végtelenül egyszerű ország a miénk. Van két irányzat. Ha az egyik azt mondja fehér, a másik azonnal és gondolkozás nélkül rávágja: fekete. Majd a szabad média szabad képviselői szabadon hirdetik, hogy mekkora barom (szélhámos, bűnöző, analfabéta, hozzá nem értő stb., tetszés szerint) aki feketét, illetve fehéret mond. Persze a két véglet között van egy óriási színskála, de aki ezt próbálja ecsetelni, az nem juthat szóhoz, de jó esetben is csak balga laikus. Mindezt a szólásszabadság, a demokrácia nevében. Mert ugye az van. Játékajánló - Fekete-fehér-igen-nem - Erzsébet-táborok. Középútról, vagy arról, hogy az ország érdeke a sokszínűséget kívánná, hogy legalább a szürkét megkíséreljék néha kikeverni, szó sem lehet. Kit érdekel, hogy az országban élő tízmilliónyi állampolgár szeretne színesebb országban élni? A két oldalnak elég az a kevés ember, akik vakhittel, lelkesen, áhítattól fátyolos szemmel lihegik utánuk: fekete, fekete…. ; vagy: fehér, fehér...! Mindkét oldalon vannak történészek, közgazdászok, jogtudósok, politológusok, filozófusok közírók (?!
Szerintem nincs olyan ember, akit ez ne foglalkoztatna, mióta világ a világ. Sok okos gondolat, filozófiai elmélkedés, írás, könyv született már ebben a témában. Én most az alábbiakat emeltem ki ebből a "boldogságkosárból ". a. Idézetek: "A boldogsághoz vezető legrövidebb út: az önismeret. " Tatiosz "Hagyd már abba. Zsákutca. Ne bujkálj a tegnapba vagy holnapba. Légy egész, boldog, tevékeny! Ma! " Szepes Mária "Az igazi boldogság az, amikor észre sem vesszük; olyan, mint az egészség, a tiszta víz, a szép táj, a nevető csecsemő, egy szelíd, jó szándékú mosoly… A boldogság: természetes. " Müller Péter "A boldogság nem olyasmi, ami csak úgy megtörténik velünk, és nem kapcsolatos a szerencsével vagy a véletlennel sem. Nem vásárolható meg pénzzel, nem szerezhető meg hatalommal. Nem a külső eseményektől függ, inkább attól, hogyan értelmezzük azokat mi magunk. A boldogság valójában olyan állapot, amelyre fel kell készülni, és mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. Hogyan lehetnénk boldogabbak? · Bagdy Emőke · Könyv · Moly. " Csíkszentmihályi Mihály b. Könyvek, amelyek segítenek: Müller Péter: Boldogság Balogh Béla – Paulinyi Tamás – Popper Péter – Szondy Máté: A boldogság nyomában Bagdy Emőke: Hogyan lehetnénk boldogabbak?
Ilyen lehet például, ha azt gondoljuk amikor kapunk valamit, "én ezt nem érdemlem meg", vagy "még nagyobb fizetésemelést is adhattak volna, többet érdemeltem volna", vagy ha valamilyen siker ér bennünket, "jobban is sikerülhetett volna", stb. Ezekkel és a hasonló gondolatainkkal megfékezzük a boldogságérzésünket, az elégedettség, az öröm, a sikerek átélését. Ezen tovább ronthat, ha aggódunk vagy félünk valamitől, hiszen ezek szinte felülírják a pozitív érzéseinket. De a magyar kulturális örökségben is jelen van, hogy lefojtjuk a boldogságunkat, mintha veszélyt hordozna magában és nem merjük megélni. Iratkozzon fel hírlevelünkre még ma! Töltse ki a feliratkozó formot, hogy naprakész információkkal láthassuk el Önt. Még a közmondásaink között is számos ezt fogalmazza meg. Igen, több közmondásunk arra tanít bennünket, hogy óvatosan örüljünk, mert a túl nagy boldogságnak negatív következménye lehet. Például: "Jön még kutyára dér", vagy "Meg lesz ennek a böjtje", stb. Bagdy Emőke: Hogyan lehetnénk boldogabbak? (idézetek). De a fel nem dolgozott veszteségeknek, traumáknak is van egy olyan hozadéka, hogy nem tudjuk megfelelően átérezni, megélni a sikereinket, a boldogságot.
Március 20-án van a boldogság világnapja, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hívott életre még 2012 nyarán. A Boldogság Nemzetközi Napja alkalmából egy friss felmérés feltérképezte, mennyire és mitől is vagyunk boldogok, és hogyan lehetünk még boldogabbak Kép: Pixabay A 18 és 50 éves korosztály körében készült friss kutatás eredményei összességében arra engednek következtetni, hogy akik rendelkeznek a megfelelő anyagi létbiztonsággal, azok a boldogság forrását már nem az anyagi javak további növelésében látják, hanem az emberi kapcsolatokban és a minőségi szabadidőben. Akiknek jelenleg nincs meg a szubjektív anyagi biztonságérzetük, elsősorban jövedelemnövekedéstől várják a boldogságot. A nők boldogabbak hazánkban A felmérés alapján hazánkban a nők boldogabbnak érzik magukat az ellenkező nem képviselőinél. Míg a férfiak harmada (35%), addig a nők csaknem fele (48%) érzi magát inkább boldognak, mint boldogtalannak. A "gyengébbik nem" képviselői nagyobb arányban vallják, hogy megtalálják a dolgokban rejlő szépségeket, képesek koncentráltan és elkötelezetten feladatot megoldani, tudnak időt szakítani arra, amire akarnak.
Ahhoz, hogy boldogabbak lehessünk, fontos, hogy tetten érjük magunkban ezeket a boldogságtól való félelmeinket, hiedelmeinket. A Lehetnénk-e boldogabbak című könyvemben részletesen írtam arról, milyen hiedelmeink vannak mélyen bennünk, amelyekről legtöbbször nem is tudunk. Fontos, hogy megismerjük a bennünk zajló belső folyamatokat, a negatív gondolatainkat, érzelmeinket és ezekkel szemben tudatosan reagáljunk. Tudatosságra és tanulásra van szükségünk ahhoz, hogy boldogabbak legyünk! Melyek lehetnek ezek a hiedelmek? Leginkább az, hogy a boldogsághoz tökéletes körülményekre van szükség vagy ahhoz, hogy az álmaink megvalósuljanak, mások arra vágynak, hogy mindenki szeresse és elfogadja őket. A tapasztalat azonban azt mutatja, ha ilyen külső körülményekhez kötjük a boldogságunkat, csalódások fognak érni bennünket, mert lehetséges, hogy nem teljesülnek be. Ezek valójában tévutak. Mitől függ igazából, hogy boldogok vagyunk? Belső vagy külső adottságokon múlik? Kutatásokból kiderült, hogy az életkörülményeink csak 10-15%-ban befolyásolják valójában, hogy boldogok vagyunk-e vagy sem.