Kutatásai tették lehetővé a diffúz kétoldali vesebetegségek funkcionális vizsgálatát. Elsőként állapította meg az oxigén parciális nyomásának szerepét a magaslati vörösvértestszámok (polyglobulia) kialakulásában. Elsőként alkalmazott cytostatikumot a leukémia kezelésében, osztályozta a vérzékenységeket, (haemorrhagias diathesis) de írt az öregedésről, az alkatról és a homeopathiáról is. A tuberkulózis akkoriban népbetegségnek számított, így a BCG-oltások kezdeményezője az 1920 - as években Munkássága a belgyógyászat csaknem minden területére kiterjedt. Sokat foglakozott a szív, a keringés betegségeivel, a magas vérnyomás, a vörösvértestek (polyglobuliák) számának kóroktanával. Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros - Dunaújváros - Foglaljorvost.hu. Korányi Sándor érdeme volt - az akkor forradalmi jelentőségű - funkcionális szemlélet bevezetése az orvoslásba, az alaptudományok és alapkutatás beépítése a klinikai munkába és az orvosi tevékenység magas etikai szintű művelése. Mindezek oktatása, meghonosítása a hazai orvoslásban, a Korányi-iskola kiteljesítésében.
Három jelentős cikke, Vizsgálatok a vizeletelválasztó rendszer működésére vonatkozóan (Magyar Orvosi Archivum, 1894) A leukaemia kezelése benzollal (Orvosi Hetilap, 1912) Élettan és orvosi tudomány (Orvosképzés, 1932) Az öregedés lényegére vonatkozó megállapításai máig időszerűek Az Ő emlékére rendezik évente a Korányi Sándor Hipertónia – Nefrológia napot. Források: Fazekas Árpád: A nyíregyházi Erzsébet Közkórház Centenáriuma: 1899 - 1999. –Nyíregyháza, 1997. - p. : 206 A legnagyobb magyar belgyógyász: Korányi Sándor In. : Amiről az orvos nem mindig beszél 2021. Koranyi sándor kórház . június p. : 49-51. Bede Józsefné Könyvtárvezető
További információ: >> A Klinika megközelítése a Korányi Sándor utca felől a főbejáraton át javasolt. Akadálymentes megközelítés a Külső Klinikai Tömb udvaráról lehetséges Tömegközlekedéssel: A Klinika az M3 metró Klinikák megállójától 200 méter távolságra található. Térkép (kattintással nagyítható): Személygépjárművel: A Klinika címe: 1083 Budapest Korányi Sándor Utca, 2/a GPS koordináták: szélesség: 47. 48273; hosszúság: 19. 083344. Elérhetőség - Károlyi Sándor Kórház. A Klinika személygépjárművel a Korányi Sándor utca 2/a felől megközelíthető. Felhívjuk szíves betegeink és hozzátartozók figyelmét, hogy parkolásra a Külső Klinikai tömb belső udvarán, illetve a Klinika udvarán csak dolgozók számára van lehetőség a helyek igen kis számára tekintettel. Betegeink és hozzátartozóik számára a Korányi Sándor utcán van parkolási lehetőség. Felhívjuk betegeink és látogatóik szíves figyelmét, hogy a Korányi Sándor utcán a parkolás díjköteles, amely felügyeletét Budapest VIII. Kerületi Önkormányzata megbízásából a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt.
Itt, a Szent István Kórház I. Belgyógyászati klinikáján nevezték ki adjunktussá is, ahol rendkívüli tanárként oktatott és a számára felállított belső betegségek diagnosztikája elnevezésű tanszéket vezette. 1909-ben megtartotta akadémiai székfoglalóját, közben apját a király bárói rangra emelte, amely apáról fiúra száll és kinevezik az újonnan létrehozott III. sz. Belgyógyászati Klinika iskolateremtő igazgató tanárává, ahol 27 évig, 1936-ig dolgozott. Közben megházasodott és sorra születtek gyermekei is. A klinika igazgatójaként megnyílnak a lehetőségei a kutatásra, de közbeszól az első világháború. Hadikórházat vezet a háború alatt, a klinika személyzete pedig szétszóródik. Nem kis feladat a háború után talpra állítani újra a kórházat, de rendkívüli szervező egyéniségével és külföldi adományokból sikerül. Magánéleti gondok is sújtják. Első szülött fia Sándor az akkoriban gyógyíthatatlan autoimmun betegséggel küzd és 29 évesen meg is hal. Korányi sándor kórház. Feleségétől is elválik és megpróbál ugyan a munkába temetkezni, de 1931-ben jelentkezik az első anginás rohama, majd 1934-ben szívrohamot kap és állapota folyamatosan romlik.
A II. emelet Nyugati szárnyban, azaz a lépcsőházakból és az "A" liftből kilépve bal kéz felé fordulva található az anyagcsere, diabetológia, endokrinológiai, valamint általános belgyógyászati profilú 204-209 kórtermeket tartalmazó II. Emeleti osztály. Szintén az osztályról elérhető Klinikánk Klinikofarmakológiai Részlege, valamint a kritikus állapotú vagy szoros megfigyelést igénylő betegeket ellátó 210-es számú Belgyógyászati Őrző kórterem. Belgyógyászat szakrendelés I-II / Szakrendelések :: Siófoki Kórház-Rendelőintézet. Az osztály megközelítése a 3. lépcsőházon át vagy az "A" lifttel javasolt. Kérjük betegeink hozzátartozóit, hogy Őrző Kórtermünkben a speciális igényű betegek zavartalan ellátáss érdekében különleges esetektől eltekintve munkanapokon 10-11 h és 15-16h között szíveskedjenek látogatni hozzátartozóikat. A II. Emeleti fekvőbeteg osztály telefonos elérhetőségei: Orvosi szoba: +3614591500 / 51512 mellék. Nővérpult: +3614591500 / 51455 mellék. Emelet Keleti szárnyában üzemel a Fresenius Medical Care Semmelweis Egyetemen működő Dialízis Központja, valamint az ehhez tartozó Dialízis Ambulancia.
Dalmata egy másik, hasonló szökőkutat is készített a visegrádi palotába: a Múzsák-kútját. Ennek pontos leírását megőrizte egy XVI. századi jeles humanista, Oláh Miklós egyik munkája, ám csak néhány kis töredék maradt fenn belőle, amely a baloldali fal melletti tárlóban látható. E kiállítóteremben találhatóak még két Mátyás-kori cserépkályha restaurált csempéi, amelyek az eredeti elrendezésükhöz hasonlóan vannak összeállítva. E kályhák rekonstruált változatai a palota emeleti Corvin-lakosztályában láthatóak. A kisebb kályhát regensburgi mesterek készítették, ezért tűnnek fel egyes csempéken Bajorország és Regensburg város címerei. A nagyobbik kályhát már kifejezetten Mátyás Király megrendelésére tervezték, ezért az ő saját címereit, az általa meghódított országok és tartományok címereit, illetve számos olyan tartomány címerét helyeztek el rajta, amelyre Mátyás csak igényt formált, de valójában soha sem tudta őket meghódítani. Az itt bemutatott kályha a palota utcai szárnyában, a nagyterem melletti szobában állt.
A feledés homályába merült romokat csak a 19. század második felében fedezték fel újra, és 1871-től régészeti feltárások indultak a helyszínen. Magát a királyi palotát, illetve annak helyét még később, Schulek János találta meg, és kezdte meg a feltárást 1934 végén. Lenyűgöző panorámaút vezet a fellegvárig A királyi palota körbejárása után továbbindultunk a fellegvár felé, amely télen-nyáron, sőt, gyakran az ünnepi időszakban is tárt karokkal várja a kirándulókat. A várhoz szerpentinút vezet fel, megközelítése a kacskaringós nyomvonal ellenére nem vészes (sokan gyalog sétálnak fel), bár – miután elég nagy szintkülönbségről van szó - elsősorban a gépkocsi ajánlott. Ez a leggyorsabb és legkényelmesebb módja annak, hogy eljussunk a hegy tetején magasodó erődítményhez. Ráadásul ez az ország legszebb autós panorámaútja, amelyen végighaladva számos látnivaló tárul a szemünk elé. Néhány lépcsőfok vezet fel a fellegvár bejáratáig, és máris a középkori erődben vagyunk Forrás: Kovács István A fellegvárat autóval egészen pontosan a 11-es főútról, a Rév utcán keresztül haladva, majd elhagyva a Keresztelő Szent János templomot, a Mátyás Király úton át a kanyargós Panoráma körúton lehet megközelíteni.
Az ebédlőtermek csillárain üveglámpások függtek, amelyek közül néhány a palota konyhájának szemétgödréből került elő. Figyelemreméltóak a csont, gyöngyház, fa és rézberakásos késnyelek és egy asztali villa is. Az utolsó tárlóban a konyhában használt edényeket láthatjuk. Ebben a korban terjedtek el a mázas kerámiaedények, amelyeket sokkal könnyebb volt tisztántartani és tartósabbak is voltak mint a mázatlanok. A palota konyhájának szemétgödréből nem csak az eltörött főzőedények, hanem a kidobott ételmaradékok, állatcsontok is előkerültek, amelyek segítségével információkat szerezhetünk a korabeli étkezési szokásokról. A régészeti kiállítás termének sarkából nyílik a második kiállítóterem, amely a palota Mátyás-kori kútjait, kályháit és kézműves műhelyeit mutatja be. A következő kiállítóterem közepén a visegrádi palota leghíresebb műtárgya, a Herkules-kút látható. E kút eredetileg a palota díszudvarán állt. 1484-85-ben készítette Giovanni Dalmata, aki a Mátyás udvarában dolgozó reneszánsz szobrászműhely vezetője volt.
Az ajtó fölött a sebeit mutató Krisztus alakja volt, felette kiterjesztett szárnyú kerubok lebegtek. A tabernákulumhoz leghasonlóbb vonásokat Desiderio da Settignano firenzei szentségháza mutatja. E mestert követhette az az ismeretlen olasz szobrász, aki a visegrádi szentségházat faragta. Visegrádi Madonna A vörösmárvány lunetta dombormű a palotakápolna berendezéséhez tartozott. Mária gyöngéden átölelve tartja a párnán álló gyermek Jézust, aki jobbját áldásra emeli, baljával pedig kis madarat - a jövendő szenvedéseit jelképező tengelicét - szorít a melléhez. A Madonna és a kisded alakját hasonló kompozícióban számos XV. századi domborművön ábrázolták az olasz reneszánsz mesterei. A visegrádi Madonnához a legközelebbi formai hasonlóságot az urbinói hercegi palota és a firenzei Bargello múzeumának egy-egy reliefje mutat, ahol a ruházat, kéztartás és a fejek mintázásánál figyelhetőek meg rokon vonások. Palota északnyugati épülete A palota reprezentációs részének udvari homlokzatát egy új, késő gótikus, alul kő-, felül faoszlopos, fagerendás folyosó építésével formálták át.
Oláh szerint: Ez a kút a pompás udvari ünnepségek alkalmával vörös- és fehérbort folyatott a király parancsára. Palota délkeleti épülete A délkeleti palotában a megszüntetett pénzverde helyére egy ötvösműhely települt. Az épület szerkezetét csak kismértékben változtatták meg: átszervezték a felső szintekre vezető lépcsőket és az északi szárnyban egy nagytermet alakítottak ki. A nyíláskereteket, kandallókat, födémeket itt is korszerűbbekre cserélték, akárcsak a palota többi részén. A délkeleti épület megőrizte alárendelt szerepét, feltehetően továbbra is az udvarbíró lakrésze maradt. Palotakert A Zsigmond-kori kertet a XV. század végén átrendezték. A hegy lábához a korábbi fiálékút egyik oldalára kőfalú teraszt építettek. A kút másik oldalán favázszerkezetes kerti ház épült, alatta sziklába vájt pincével. Az építkezést a pinceajtó keretének 1479-es évszáma keltezi. Oláh Miklós leírásából tudjuk, hogy a kertet gyümölcsfákkal és szőlővel telepítették be. A két rajz és három fénykép a ól származik.