Sokak számára kiválasztani egy életutat és elindulni rajta azt jelenti, hogy feláldozzák a többi lehetőséget. Ezért sokkal megnyugtatóbban hangzik, hogy amíg nem kötelezted el magad, addig még bármi lehetsz - és döntened sem kell. Csak sajnos ez a végtelen potenciál nélküled is feláldozza önmagát, ha nem használod semmire. Öregszünk, ez ellen nincs mit tenni. És szerintem még mindig jobb, ha a sok lehetőség közül legalább egyet választasz, mintha egyet sem. A Pán Péterség viszont ahhoz vezet, hogy az illetőből a végén semmi sem lesz. És ahogy halad az idő, csak egyre jobban belesüpped abba az állapotba, amire a következők jellemzőek: Kerüli a felelősséget, az elköteleződést az élet minden területén (munka, párkapcsolat stb. ). Ha mégis van kapcsolata, valószínűleg egy túlgondoskodó "Wendy" típus mellett köt ki. Kizárólag az élvezeteket hajszolja, és csak a mának él. Pán Péter-szindróma - Felnőni nem akaró felnőttek és ami mögötte van. Nem vállal az életkorának megfelelő tevékenységeket (pl. munka). Csak álmokat kerget, de nem tesz értük semmit, nincs valós jövőképe, reális céljai, tervei.
14. Heti rangsor Helyezés (2011) Legjobb pozíció Belgium (Wallonia Ultratop) 33 Franciaország ( SNEP) 45 Zenei portál
Az elnevezések ez esetben nem feltétlenül szórakoztató dologra utalnak. Szindrómák, melyeket mesehősökről neveztek el, a nyeszlett nyugati világ álproblémáitól a neurológiai zavarokig. A mesefigurák egészen új értelmet nyernek, ha viselkedés- vagy éppen idegrendszeri zavarral összefüggésben kerül elő a nevük. Három szindróma, melyek közül az orvostudomány csak egyet ismer el, talán joggal. A Hamupipőke-komplexus A gyakran Hamupipőke-szindrómaként is leírt tünetegyüttes orvosi értelemben nem nevezhető szindrómának, inkább egy egyre gyakoribb generációs jelenség összefoglaló neve. Elsőként Colette Dowling használta az elnevezést könyvében, melyben az olyan nők félelmeit írta le, akik rettegnek a függetlenségtől, és valójában arra vágynak, hogy egy erős férfi viselje gondjukat. Míg az ő elképzeléseik meleg fogadtatásra találtak volna akár csak 60 évvel ezelőtt is, ma már a társadalom fiatalabb tagjainak többsége inkább gyengének és szánalmas tartja, hogy nem kívánnak megállni a saját lábukon, így általában titkolják vágyaikat.
Gruber József (1915-1972) gépészmérnök a Műegyetem tanára, később rektora volt. Áramlástani kutatásai révén nemzetközi hírnévre tett szert. És most jönnek a fotók: Fotó: Bohus Géza A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
A Gellért-hegy kevésbé látogatott nyugati oldalán, a víztározó tetején található a Filozófusok kertje, más néven a Filozófiai kert szoborcsoport. A Filozófusok kertje nemcsak esztétikai szempontból, hanem az alkotás egyedi tartalma és sajátos üzenete miatt is jelentős szerepet tölt be a hegy kulturális életében. Filozófusok kertje Fotó: funiQ A 2001-ben felavatott, bronzból, illetve gránitból készült szoborcsoport, a Filozófiai Kert Wagner Nándor Japánban élt szobrász munkája. A szoborcsoportot gipszbe öntve 1985-ben mutatta be a nagyközönségnek és a médiának. Gellért Hegyi Víztározó | A Gellért-Hegyi Víztározó - Image - Mozaik Digital Learning. Az összesen három példányban kiöntött alkotásból egyet szülőhazájának, Magyarországnak kívánt adományozni, azonban 1997-ben bekövetkezett halála megakadályozta őt szándéka beteljesítésében. A szobrász végakarata szerinti adományozás végül japán felesége segítségével jött létre, a Filozófiai kert 2001-ben így került Budapestre, a gellért-hegyi Gruber József víztározó tetején elhelyezkedő parkba. Filozófusok kertje Fotó: Major Brigi, funiQ A szoborkompozíció kertjének kapujában ez az üzenet áll: "Egymás jobb megértéséért".
Amikor a Gellért-hegy szobrairól beszélünk, mindenkinek azonnal a Citadella mellett álló Szabadság-szobor vagy az Erzsébet híd vonalában lévő Gellért püspök szobra jut eszébe. Pedig a Gruber József víztároló tetején, az Orom utcánál immár húsz éve áll Wagner Nándor szoborkompozíciója, a Filozófiai kert. A Filozófiai kert című kompozíciót 2001. Gellérthegy: MI VAN A GELLÉRTHEGY ALATT? A Gellérthegyi barlangrendszer funkciói. október 18-án avatták fel a Gellért-hegyen (Fotó:) Ahogyan a szoborcsoport, úgy az alkotó sem túlságosan ismert. Ennek egyik oka, hogy Wagner Nándor nem kereste a rivaldafényt, szeretett anonim maradni, sok művét nem is jegyezte. A másik oka pedig az, hogy a művész az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült – Svédországba utazott –, így hazájában évtizedekre elfelejtették. A magyarok erkölcsi feltámadását ábrázoló Corpus Hungaricum című szobra például majdnem 45 éven keresztül egy múzeumi raktárban porosodott, és csak 1999-ben avatták fel Székesfehérváron. A Svédországban eltöltött évek után Wagner Nándor feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel 1969-ben áttelepült Japánba, ahol elismert művészként tartották és tartják számon a mai napig is.
A medence építése - egy futballpályányi víz (Forrás: Népszabadság-archív) GRUBER JÓZSEF (1915-1972) – nemzetközileg elismert áramlástani szakember, gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Pályáját a Ganz-gyár Diesel és benzinmotor-próbaállomásán kezdte, majd a Műegyetem aerodinamikai tanszékén volt adjunktus. Műszaki doktorátust 1944-ben szerzett, majd 1947-től a Zuglói Gépgyár tervezőmérnöke volt. 1951-től haláláig az áramlási tanszék megbecsült vezetője, közben néhány évig a gépészmérnöki kar dékánja, sőt, a műegyetem rektora is volt. Ő indította meg a rendszeres kutatómunkát a radiális átömlésű járókerekek elméletének létrehozása érdekében. Nevéhez fűződik az álló és forgó lapátrácsok közötti áramlás korszerű matematikai eszközökkel történő leírása, melynek elméletét az összenyomható közegekre is kiterjesztette. Kiemelkedő szerepe volt a víztároló medencék kialakítását megalapozó áramlástani elvek és tervezési módszerek kidolgozásában és a róla elnevezett ikermedencék modellkísérleteiben.