Számos módon (a tudományos ügyosztály vezetése, választási plakátok rajzolása stb. ) segítette a romániai magyarság baloldali irányultságú politikai és művelődési szervezetének, a Magyar Népi Szövetségnek a munkáját, ugyanakkor a kommunista pártba baloldali barátai szorgalmazására sem lépett be. Budapestre 1949 tavaszán, röviddel az erdélyi magyar értelmiségiek ellen tervezett román hatósági fellépés előtt költözött vissza. A kilátásba helyezett egyetemi tanszékvezetői, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói állása helyett – az egyre jobban kiépülő, a népi mozgalomban ellenséget látó kommunista diktatúra közepette – csak megbízott egyetemi előadóként, a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának régészeti előadójaként, majd a Nemzeti Múzeum Középkori Osztályának vezetőjeként volt módja dolgozni. László Gyula (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. Az 1956-os forradalom idején több újságban is megjelent az a nyilatkozata, amely szerint október 23-át ünneppé kellene nyilvánítani. Ezért később érték bizonyos hátrányok (például nem engedélyezték részvételét egy Mongóliába tervezett kutatóúton), azonban 1957. január 1-től ismét rendes tanári állást kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), és így kikerült a Nemzeti Múzeum Fülep Ferenc fémjelezte, László Gyula számára igen nyomasztó légköréből.
László Gyula régész rajzai - a kiállítás megnyitó ünnepségén Dr. Anka László történész gondolatai - YouTube
30 László Zoltán építészmérnök – Emlékezés László Gyulára, az édesapára László Gyula régész, történész, képzőművész, egyetemi tanár, a kettős honfoglalás elméletének megalkotója 1910. március 14-én született a Brassó megyei Kőhalmon. A családja 1916-ban a háború elől Budapestre menekült. Itt végezte tanulmányait előbb a Képzőművészeti Főiskolán, ahol kiteljesedett kiváló rajztudása, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol 1935-ben doktorált. A Hopp Ferenc Kelet-Ázsia Múzeumban, majd később a Nemzeti Múzeumban gyakornokoskodott, dolgozott. 1940-ben, Észak-Erdély visszacsatolása után Kolozsváron lett egyetemi tanár, ahol 1949-ig tanított. Itt jelent meg 1944-ben egyik legnépszerűbb műve, A honfoglaló magyar nép élete című kötete. László Gyula – Köztérkép. Budapestre visszaköltözve előbb a Nemzeti Múzeum munkatársa lett, majd 1957-től 1980-ig, nyugdíjazásáig, az ELTE régészhallgatóit oktatta. Mintegy 25 kötete jelent meg és közel 800 cikke, tanulmánya. Ezek mellett rengeteget rajzolt, sok kötete jelent meg a honfoglaló magyarokat bemutató saját rajzaival.
Az 1960-as években fokozatosan nőtt a mozgástere a tudományos életben. 1962-től kezdve részt vehetett külföldi régészeti kongresszusokon, előadói körutakat tarthatott a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is (1978-as amerikai körútját régi barátja, Püski Sándor könyvkiadó szervezte). 1966-ban megkapta A történettudományok doktora címet (doktori értekezésének címe: Őstörténetünk legkorábbi szakaszai), és 1967-től 1980. december 31-i nyugdíjazásáig az ELTE Népvándorláskori és Középkori Régészeti Tanszékének vezetőjeként dolgozhatott, de a Magyar Tudományos Akadémia tagjává soha nem válhatott. László Gyula, a régészprofesszor, aki átírta a magyar múltat. Az egyetemi oktatás, a tudományos publikációk megjelentetése, az ásatások vezetése mellett rendkívül nagy hangsúlyt fektetett a szélesebb közönségnek szóló, ismeretterjesztő tevékenységre. Mind aktív, mind nyugdíjas korában százával jelentek meg népszerűsítő írásai önálló kötetként vagy országos napilapokban, helyi kiadványokban, ifjúsági magazinokban, nyugati emigráns fórumokon.
1991-ben Szécheny-idíjat kapott munkásságáért. A neves tudós kutatásai mellett fáradhatatlanul járta Magyarországot és Erdélyt, ahol nagy érdeklődéssel követett előadásokat tartott. Egy ilyen erdélyi előadó út során hunyt el Nagyváradon, 1998. június 17-én kora reggel, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ szállásán. + Google Naptár + iCal Exportálás
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Jószai a kérdésére csak annyit mondott, hogy a konfliktus rajta kívülálló okok miatt alakult ki - írja a HVG.
Skip to content Címlap Települések Biatorbágy Budajenő Budakeszi Budaörs Budapest Dömsöd Dunavarsány Dunaharaszti Érd Halásztelek Herceghalom Nagykovácsi Páty Perbál Piliscsaba Remeteszőlős Solymár Szigetszentmiklós Telki Tök Törökbálint Tinnye Zsámbék Programok, események Műsorújság Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Kapcsolat Hírdetőknek Menü 2022-06-17 BKTV Post navigation Sarlós Györgyné életmű kiállítása Herceghalom: középpontban a gyerekek
Felkészítő tanár: Szij Orsolya Fotók itt, itt és itt láthatóak. MAGYARORSZÁG JÓ TANULÓJA, JÓ SPORTOLÓJA 2021 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Hajdu Bálint 9. b osztályos tanulónknak adományozta a rangos " Magyarország jó tanulója, jó sportolója -2021 " címet. Büszkék vagyunk Bálintra, és gratulálunk kimagasló sporteredményeihez: – saját korosztályában (U15 NB1) gólkirályi címet nyert, – az eggyel idősebb korosztályban (U16 NB2) ezüstérmes lett a kiemelt bajnokságban, – Albert-díjban részesült mint a Ferencváros legjobb utánpótlás gólkirálya, – az olasz Lazio kupán csapatával 1. helyezést ért el, – az osztrák Varta kupán csapatával 3. helyezést ért el, – Bálint góllal debütált a magyar válogatottban! Nagy János, a polgármester válaszol - BKTV. Fotókért ide és ide kattints! NÉPTÁNCBEMUTATÓ A Nemzeti Összetartozás Napjához kapcsolódóan, gimnáziumunk hagyományait követve június 9-én és 10-én a 9. évfolyam diákjai bemutatták néptánc aikat a gimnázium aulájában. A műsorban rábaközi, moldvai és kalocsai táncokat láthattak az érdeklődők.
Hozzátette: jól láthatóan ő mozgatja a polgármestert; a kérdés, hogy meddig maradhat a városházán. Szigetszentmiklós most ennek a harcnak az áldozata; azt még nem tudjuk, hogy a választások óta fennálló helyzet meddig fokozódik, mert az itt élőket magukra hagyták és egymással vannak elfoglalva – értékelt Vántsa Botond. Forrás: Magyar Nemzet