Rendezvényszolgáltatások Rendezvény szolgáltatások Komplett programcsomagok és megjelenési lehetőségek. Mind a(z) 3 találat megjelenítve Out of Stock Out of Stock
Nerf élménypályák, családi szabadulószobák és szülinapi party helyszín – gyerek programok, családi programok, baráti találkozók – Helyszínek: Székesfehérvár- ZONE PARK, Regio Játéküzlet emelete, fóti Auchan Szivacskilövő csatatérrel, szülinapi rendezvénytermekkel, Jusski! szabadulószobákkal és 3D filmvetítéssel várunk minden igazi kalandort. Ne hagyjátok ki! 20 féle szivacskilövő, Nerf Nitro pályák, fergeteges hangulat és pörgős zene biztosítja a tuti élményt. Kalandpark-Játszóház a Lurdy Házban. Ha pedig egy elmélkedősebb, ám mégis kalandos programra vágytok, mindenképpen látogassátok meg szabadulószobánkat és szabaduljatok ki! CsupaKaland az élet! Megújult környezetben, új helyszínen várunk titeket Székesfehérváron a ZONE bevásárlóparkban a Regio Játéküzlet emeletén! Gyertek, nézzetek be hozzánk, próbáljátok ki legújabb Nerf pályáinkat, és legyetek ti az elsők, akik kijutnak logikai interaktív szobáink egyikéből! Várunk titeket a fóti Auchan butiksorán két-két Nerf pályával, születésnapi rendezvényteremmel, 3D-s moziteremmel, szabadulószobával és még egy Nerf shoppal is.
kerület (Rákosmente)
Berend szerint a tankönyv a kereszténység javára torzít, túl jó színben állítja be, ezzel szemben a muzulmánokat hódítóként ábrázolja, akik erőszakkal terjesztik az iszlámot, pedig ez szerinte nem is így van: Mindez azt sugallja, hogy a kereszténység békésen terjedt, az iszlám viszont erőszakkal. Ennek szinte teljesen az ellenkezője a történeti igazság. Berend Nóra: A kereszténység kapujában - Zsidók, muszlimok és „pogányok” a középkori Magyar Királyságban | könyv | bookline. A békés és toleráns muzulmánok. Forrás: Twitter A muszlimok védelmére több gondolatot is szentel a szerző, akik szerinte toleráns és kedves emberek voltak, az áttérések pedig azért voltak tömegesek, mert az európaiak számára nagyon megnyerő volt az iszlám toleranciája. Erről biztos tudna mesélni Martell Károly is, aki 732-ben Poitiers-nél tönkreverte a "békés" iszlám hadsereget, akik az Ibériai-félsziget elfoglalását követően a mai Franciaország területére is igényt tartottak. Akkor fegyverekkel tudták megállítani őket, de Berend Nóra liberális szólamai is biztosan megálljt parancsoltak volna az összezavarodott muszlimoknak, majd a közösen elszívott békepipa után Berend is muzulmánként térítette volna a környező népeket.
Berend Nóra: A kereszténység kapujában | Attraktor Váczy Péter: Aetas 1987/2. (Aetas Könyv- és Lapkiadó Egyesület, 1987) - Berend művei, könyvek, használt könyvek - Berend nóra történész magyarul Az is tény, hogy a nyugatra is eljutott bizánci szentek – Kozma, Domján, Miklós, valamint György – tiszteletének nyomai már ezekben az időkben is fellelhetőek Somogyban. Vagyis Koppány keleti keresztény is lehetett, és erre egyre több elfogadott forrás utal. Berend Nóra: „Fontosnak tartom, hogy reálisan lássuk a múltat” - Elle. Azok az írásos források, amelyek István korában és az azt követő évtizedekben, tehát az eseményekhez közeli időkben keletkeztek – pannonhalmi alapító levél, az István legendák, vagy a Kézai Simon féle Gesta Koppányt alig említik, vagy néven sem nevezik és nem részletezik a konfliktust sem Koppány és a későbbi Szent István között. Felnégyeléséről pedig egyik sem ír. A történelmi köztudatba beivódott büntetésről, négyszáz évvel(! ) az események után, Kálti Márk ferences szerzetes és udvari pap Anjou-korabeli Képes Krónikája emlékezik meg elsőként.
A Szent Jobb is csupán mítosz – mondja Berend Nóra történész, a Cambridge-i Egyetem tanára, aki szerint nagyon keveset tudunk az államalapítóként tisztelt István királyról. Az alaptörvényhez szervesen hozzátartozó Nemzeti hitvallás így kezdődik: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette, írja Czene Gábor. Rendben van ez a mondat? Nem, nincs rendben. Több szempontból sincs. Annak, aki nem keresztény – akár más vallású, akár nem vallásos –, miért kellene büszkeséget éreznie? Történészként is lehet vitatkozni az állítással. ORIGO CÍMKÉK - Berend Nóra történész. Annyi igaz, hogy a korabeli külföldön valóban úgy ítélték meg: István idején Magyarország kereszténnyé vált. Az akkori források szerint a Jeruzsálembe induló keresztény zarándokok már átmehettek Magyarországon, az útvonalat biztonságosnak nevezték. Ha azonban azt tekintjük "szilárd alapnak", hogy a lakosság többsége már hisz a kereszténységben, akkor ez valószínűleg csak jóval később következett be.
A találkozó apropójául szolgáló esemény Buda török alóli felszabadulásának 300. évfordulója volt. Ezért a korabeli eseményekkel négy előadás is foglalkozott, Wellmann Imre az ostrom történelmi körülményeiről beszélt. Szakály Ferenc pedig az ország és a magyarság 20. századi tragikus fejlődését is mintegy előrevetítő, egyöntetűen negatív tényezőként értékelte a török fennhatóságot. Jelenleg a CEU Network and Data Science tanszékének vendégoktatója. • Kováts Eszter politológus, az ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatója, a berlini Humboldt Egyetem vendégkutatója. → Moderátor: Pap Szilárd István, a Mérce főszerkesztő-helyettese See More Webinárium: Az egyenlőtlenségek alakulása a koronajárvány idején Mag... yarországon – Egy közvéleménykutatás eredményei A kutatás három témát járt körül a magyarországi egyenlőtlenségek alakulását vizsgálva: 1. a munka világát; 2. a gondoskodást; 3. a digitális hozzáférést. A rendezvény nyelve magyar, de angol szinkrontolmácsolást biztosítunk.
- E népcsoportokat az különbözteti meg az ugyanebben az időben nálunk megtelepedett "idegenektől", hogy más a vallásuk, tehát nem keresztények Márpedig a középkorban, mint Szűcs Jenő is írta, a vallás volt az első számú megkülönböztető jegy az emberek között. Hogyan jutott ön ehhez a témához? - A középkorkutatás mind Nyugat-Európában, mind Amerikában nagy érdeklődéssel fordul újabban a kisebbségek felé. Annál is inkább, mivel túlzottan hosszú ideig tartotta magát a fölfogás, hogy a középkor legfőbb jellemzője annak kereszténysége volt. Mostanában kezd terjedni az a nézet, hogy bár az európai középkor alapkerete természetesen a kereszténység volt, egyrészt nem beszélhetünk egy monolitikus keresztény kultúráról, másrészt ebben az alapkeretben más, el nem hanyagolható elemek is elhelyezkedtek. Főleg Spanyolország érdekes ebből a szempontból, amelynek területén igen erős muzulmán és zsidó kultúra is helyet foglalt. Az e kultúrák együttélésével foglalkozó műveket olvasva ébredtem rá, hogy Magyar- ország helyzete sok tekintetben hasonló volt Spanyolországéhoz.
De látjuk ma is, hogy milyen békések az Európába érkező muzulmán bevándorlók, a NOGO zónák, a megerőszakolt és összevert európaiak ezt biztos örömmel tanúsítanák. Mert az igazság a mosdatással szemben az, hogy ahova az iszlám egyszer betette a lábát, azt a saját földjének tekinti. Ezek után nézzük, mit gondol erről Berend, aki szerint tehát a kereszténység volt az erőszakos: Ezzel szemben az iszlám főként spontán áttéréssel terjedt: a hódítás területszerzés volt, a meghódított területeken nem kényszerítették a helyi lakosságra az új vallást, de mivel komoly előnyökkel járt az iszlám felvétele, tömeges önkéntes áttérés kezdődött néhány generációval a hódítás után; az Ibériai- félszigetről írt sok tanulmány ezt nagyon jól bemutatja. A középkori iszlám legtöbbször kifejezetten toleráns volt (néhány epizódot leszámítva), legalábbis a "könyv népei" (zsidók, keresztények, zoroasztriánusok) iránt. Érdemes tehát a tankönyvekről vitázni, a hibákat javítani, megvitatni, de a Berend-féle gyomorforgató gondolatok nem viszik előre a sokszor jogos vitákat, a történelemszemlélet tisztítását, ellenben visszahúznak a szocializmus mocsarába, amikor a nemzeti büszkeség kiölése legalább olyan fontos volt, mint korábban a Habsburgok számára.
Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat! Számlaszámunk: 11705008 – 20133762. A támogatás bankkártyával itt lehetséges. Nagyon köszönjük.