Turóczi László jezsuita tudós, a századfordulón élt Rexa Dezső történész és még számos kutató nyomán Báthori Erzsébetből igazi szörnyeteget kreáltak, aki nem csak Csejtén, hanem valamennyi birtokán vérfürdőt rendezett. A populáris kultúrában Erzsébet a híres "kékszakállú herceg", Gilles de Rais, valamint a Vlad Țepes havasalföldi vajda alakja nyomán megrajzolt Drakula női megfelelője lett, akinek életét filmen is feldolgozták. Báthori Erzsébet napjainkban nagy népszerűséget élvez a metálzenekarok és a számítógépes játékok alkotói körében is, ahol gyakorlatilag ugyanazt a toposzt használják fel, ami Turóczi feldolgozásában egykor megjelent. Felmerül a kérdés, hogy a vádak mennyiben voltak megalapozottak; a történészek úgy vélik, hogy miután az eljáró hatóság motivációja anyagi jellegű lehetett, a felsorolt rémtetteket csupán a fantázia szülte. Bizonyíték van arra, hogy Báthori Erzsébet odaadóan gondoskodott szolgálóiról, iskolát működtetett, miközben szegény sorsú nőket és özvegyeket látott el.
Erzsébet a mézeshetek után hamarosan a hozományul kapott Csejte kastélyába költözött, ahol idejét nagyrészt magányban töltötte. Bár Nádasdy és Báthori Erzsébet házasságából hat gyermek született, a férj és feleség kapcsolata mégsem volt felhőtlen, mivel a Fekete Bég ideje nagy részét a végvidéken töltötte. Nádasdy aztán a tizenötéves háború küzdelmei során, 1604-ben halálos sérülést szerzett, így Báthori Erzsébet már 44 évesen özvegysorsra jutott. Magyari István református prédikátor nyomán már ekkor felröppentek az első hírek arról, hogy Csejte úrnője kastélyában okkult tudományokkal foglalkozik és ördögi praktikákat folytat, de az ügy II. Mátyás (ur. 1608–1619) trónra lépéséig nem került az érdeklődés középpontjába. A rémtetteket, melyekkel Báthori Erzsébetet megvádolták, az elmúlt négy évszázad valóságos legendává formálta. Az állítólagos bűnöket soha senki nem bizonyította, sőt, az eljárás végén ítélet sem született. Erzsébetnek rendszerint olyan tetteket tulajdonítottak, melyek indítéka az öregség elkerülése volt: így született meg az a legenda, hogy miután egy nap meglátta ráncait, dühében az összes tükröt összetörette.
1560. augusztus 7-én született Báthori Erzsébet, akit különféle szóbeszédek és egy 1611-es vizsgálat nyomán a magyar történelem legvéresebb gyilkosaként tartanak számon. Bár a neves arisztokrata családból származó grófnő kegyetlenkedései máig vita tárgyát képezik, a neki tulajdonított tettek nyomán előkelő helyet foglal el a populáris kultúrában. Mindazonáltal felmerül a kérdés, hogy a felsorolt rémtettek a grófné valóságos cselekedetei vagy csupán a fantázia szülte vádaskodások. Báthori Erzsébet a família ecsedi birtokán látta meg a napvilágot, apja Báthori György, anyja pedig a család somlyói ágából származó Báthori Anna volt. Nagybátyja, István erdélyi fejedelem (ur. 1571–1586) és 1576-tól lengyel király volt. A Báthoriak a 16. század végén kezükben tartották Erdélyt, emellett pedig jelentős birtokokkal rendelkeztek Magyarországon is, ezért Erzsébetet a legmagasabb körökbe házasították be. Vőlegényét már 11 éves korában kijelölték, 1575-ben pedig már férjhez is adták Nádasdy Ferenc grófhoz, akit bátorsága és kegyetlensége miatt a végvári vitézek körében csak Fekete Bégnek hívtak.
Az elkerülő utak létesítésének célja éppen az, hogy akit csak lehet, ezekre az utakra tereljünk a városi utcák helyett. Feltételezem, hogy éppen ennek tudatában volt korábban még az NFM álláspontja is az, hogy az M0-ás a 11-es úttól a Megyeri hídon át egészen az M3-ig ingyenes lehet. Tisztelt Miniszter Úr! M3 bevezető útdíj kalkulátor. Nyilvánvaló, hogy Újpest és valamennyi érintett többi városrész esetében is hozhatóak hasonló példák, melyek a meghozott döntés káros hatásait támasztják alá. Az esedékes felülvizsgálat során az Újpestet érintő szakaszok esetében kérem észrevételem megfontolását. Tisztelettel, üdvözlettel: Wintermantel Zsolt Újpest polgármestere" - osztotta meg levelét Facebook oldalán az újpesti polgármester.
Az MSZP igazságtalannak, aránytalannak tartja az útdíjrendszert – mondta Tóbiás József pártelnök-frakcióvezető pénteken. A párt által szervezett országos útdíjellenes demonstráció zárásaként a budapesti és a Pest megyei szocialisták petíciót adtak át a Miniszterelnökség közkapcsolati munkatársainak Budapesten, a Kossuth Lajos téren. M3 bevezető útdíj törvény. Az MSZP által szervezett autós felvonulás egyik résztvevője az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszán halad 2015. január 30-án. A párt fővárosi és Pest megyei szervezete a januárban bevezetett útdíjrendszer ellen tiltakozik az akcióval. MTI Fotó: Lakatos Péter Tóbiás József sajtótájékoztatón azt mondta, igazságtalan az útdíj, mert az eddig ingyenesen használt utakért fizetni kell a fővárosban és a Pest megyében élőknek, és azért is igazságtalan, mert a Pest megyeiek aránytalanul többet fizetnek, mint a más megyében élők. Közölte: azt követelik, hogy ne kelljen útdíjat fizetni azoknak az utaknak a használatáért, amelyekért tavaly sem kellett, így az M0-s autóúton és a bevezető autópálya-szakaszokon, és azt is követelik, tegyék arányossá a megyei matricák rendszerét.