Magas részvételi aránnyal zárult le 19 órakor a 2022-es országgyűlési választás és a vele egy időben tartott népszavazás az ország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókörben. A Nemzeti Választási Iroda a nap folyamán két óránként közölte az országos részvételi adatokat, a legutóbbi, még nem végleges, de ahhoz legközelebbi számokat néhány perccel ezelőtt tették közzé a honlapjukon. Az NVI 18:30-as adatai szerint a 7 693 857 névjegyzékben szereplő választópolgár 67, 80%-a, 5 216 424 fő jelent meg a 2022-es választáson. A szavazókörök bezárásáig a 22:45-ös adatok szerint 69, 29% voksolt. Ez valamivel kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti, 2018-as országgyűlési választás eredménye, ahol az akkori, 18:30-as adatok szerint a választásra jogosultak 68, 13%-a, a záró, 19 órai számok szerint pedig a polgárok 70, 22%-a vett részt. A szavazatszámlálás során először az országgyűlési szavazólapokat összesítik, majd a népszavazás kérdéseire adott válaszokat dolgozzák fel.
Az Iroda szintén felhívja a levélben szavazók figyelmét, hogy szavazási levélcsomagjukat a személyes leadás mellett postai úton is célba juttathatják, ez szintén garantálja, hogy a feladott küldemény sértetlenül megérkezzen. A levélszavazatot és a szavazási iratot tartalmazó borítéknak előbbi esetben a választások lezárásáig, tehát április 3-án 19. 00-ig meg kell érkeznie az NVI-hez. Nemzeti Választási Iroda levélszavazat választás marosvásárhely feljelentés
2022. márc 31. 18:07 A Nemzeti Választási Iroda feljelentést tett az erdélyi kidobott levélszavazatok ügyében /Fotó: YouTube Kidobott, részben elégetett levélszavazatokat találtak a Marosvásárhellyel szomszédos Jedden egy illegális szemétlerakóban. A Nemzeti Választási Iroda megtette a megfelelő lépéseket az ügyben. Mint ahogy arról a Blikk is beszámolt: csütörtökön a marosvásárhelyi hírportálok szerint kidobott, részben elégetett magyar levélszavazatokat találtak a Marosvásárhellyel szomszédos Jedden egy illegális szemétlerakóban. ( A legfrissebb hírek itt) Cristian Teodorescu, a újságírója az MTI-nek elmondta: ismeretlen telefonszámról értesítették szerda este a kidobott levélszavazatokról. A felvételen pedig jól látható, hogy a jeddi temetővel szemközt pár méterre az úttól építési hulladékkupacok között több kidobott zsák fekszik. Ezek mellett a levélszavazatok elküldésére szolgáló a Nemzeti Választási Irodának címzett borítékok, néhány szavazólap, valamint olyan boríték is látható, amelybe a szavazatot kell belehelyezni.
Több határidő esetében is egységesítésre tett javaslatot az NVI. A levélszavazásnál például a 25. napról korábbra, a 30. napra hoznák előre a regisztrációs határidőt, ezt követően a 29. napon állna össze a levélben szavazók névjegyzéke. Az is fontos változás lenne, hogy a jövőben csak személyi azonosító számot lehetne az azonosító nyilatkozaton feltüntetni, ezzel is egyszerűsödne a választópolgárok dolga. Ezenkívül az NVI a Nemzeti Választási Bizottság összetételénél is javasol változtatást: a szakmaiság növelése érdekében a megbízott tagoknál is előfeltétel lenne a jogi egyetemi diploma, csak ennek birtokában lehetne valaki a Nemzeti Választási Bizottság tagja. A Munka Törvénykönyve is kiegészülhet egy olyan szakasszal, ami azt biztosítja, hogy minden munkavállaló számára a munkáltató lehetővé teszi, hogy a különböző választásokon és népszavazásokon élhet a választójogával. A népszavazásoknál pedig azt szeretnék elérni, hogy az alkotmányjogi panasz elbírálására az Alkotmánybíróságnak legyen egy véghatárideje, így nem fordulna elő az a helyzet, hogy az aláírásgyűjtés befejezését követően derül arra fény, hogy valamelyik szavazási kérdés mégsem hitelesíthető.
Ráadásul mindez még véletlenül sem intézményesített keretek között, hanem kereskedőnként eltérő időpontban és módon. Vagyis ha egy marketinges éppen nyáron szeretne egy jó kis Black Fridayt, akkor július közepén árasztják el a százalékjelek az üzleteket vagy az internetet, de lassan már azon sem kell meglepődni, ha a húsvéti nyuszi tojja a leárazást. Hol a hiba? Ott, hogy lassan már ki sem látszik az ország a végeláthatatlanul hömpölygő akciókból, leárazásokból, ilyen-olyan kuponnapokból és Black Fridayekből. Utóbbi esetében ráadásul súlyos félreértés alakult ki a magyar kereskedelemben: a nap lényege nem egy mezei 10-20 százalékos kóbor kedvezmény, hanem a masszív, nagyjából 50 százaléknál kezdődő leárazás. Éppen ezért nincsenek is Magyarországon az üzletek nyitása előtt órával kialakuló sorok, a boltokban hisztérikus tömegjelentek, vagy az egymás kezéből a termékeket kitépő emberek. A magyarok ráadásul már annyira hozzászoktak az akciós vásárláshoz, hogy igazi madárnak tűnik, aki teljes áron vásárol akárcsak a közértben is, nemhogy valami komolyabb értékű tárgyat.
A Black Friday Amerikában a hálaadást követő péntek, amely a karácsonyi vásárlás kezdete. Magyarországon 2013 óta biztosítanak ilyen-olyan kedvezményeket a vásárlóknak ezen a napon. November negyedik péntekén meg is kezdődnek a kiárusítások. Az ezt megelőző heteken, napokon óriási reklámdömping buzdít fogyasztásra. Számos olyan videó kering az interneten, ahol egymást törik az emberek az üzletekben egy-egy termékért. Kijelenthetjük, hogy nem ez az év legnyugodtabb péntekje. De hová meneküljön az ember ebben az őrületben? A virtuális valóság sok esetben segítséget nyújthat. Nem csak elvonulhatsz a világ elől békét keresve, hanem a szociális média által indukált problémákat is megoldhatja. A másokkal történő kölcsönhatás segíthet a valós interakciók megértésében. A közösségi média tönkretesz? A mértéktelenség az élet minden területét megfertőzheti, ezért mindig kiemelten figyelni kell a napi rutinunkra, hogy ne legyünk függői valaminek. Így van ez a közösségi médiával is. Számos magyar influencer vallott arról, mennyire befolyásolja az életüket a folyamatos jelenlét az online térben.
( Black Friday (vásárlás) szócikkből átirányítva) Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! A fekete péntek (ismertebb, eredeti, angol nevén Black Friday) a hálaadást követő péntek elnevezése az Egyesült Államokban, amely ott néhány évtizede hagyományosan a karácsonyi bevásárlási szezon kezdete. A kifejezés 1966-ban keletkezett, használata 2009-re vált általánossá. Mivel a hálaadás az Egyesült Államokban november negyedik csütörtökére esik, a fekete péntek így november 23-29. közé esik. Magyarországon első alkalommal 2014. november 28-án tartották meg a kiskereskedelemben a Black Friday nevű akciót, amelyen átlagon felüli árkedvezményeket kínálnak a vásárlóknak. A kifejezés eredete [ szerkesztés] A fekete péntek kifejezést számos eseményre használták már a 19. század óta, amikor először az 1869-es pénzügyi válság volt az apropója (A fekete szín ilyenkor valamilyen negatív esemény megjelölésére szolgál pl.
Az őrület Amerikából terjedt el, de Magyarországra érve gyakorlatilag elvesztette az egyik legfontosabb összetevőjét. A "Black Friday" lényege ugyanis pont az, hogy az Egyesült Államokban november negyedik csütörtökén ünneplik a hálaadás napját (ami Magyarországon nem ünnepnap), és miután mindenki teleette magát pulykával, az üzletek egy éjszaka alatt lecserélik a pulykás-indiános dekorációikat, és beköltözik a karácsonyi hangulat a boltokba. Színes és izgalmas története van annak, ahogyan a tengerentúlon kialakult ez a szokás és kezdetben a Black Friday bizony egyáltalán nem azt jelentette, mint amit ma tartanak róla. A legismertebb történet a Black Friday eredetéről az, hogy a 20. század elején a boltosok a könyvelésükben kétféle tintát használtak. Vörössel jegyezték fel a veszteséget, kiadásokat és feketével a bevételeket, nyereséget. A karácsonyi ajándékvásárlási szezon alatt azonban jóval több dolog került feketével a kis könyvbe, mint vörössel és mivel ennek a kezdete Amerikában hagyományosan a hálaadás másnapja, ezért nevezték azt Black Fridaynek, tehát, Fekete Pénteknek.
A Black Friday alkalmával elkönyvelt veszteség tehát tulajdonképpen marketingköltség, amely megtérül, általában már fél év alatt. Grant ezért le is állította a rendszeres kibocsátást, ám ezzel egyidejűleg Gould és Fisk hatalmas tempóban álltak neki felvásárolni a piacon lévő aranyat, így mesterségesen az egekbe felverve annak árát. Ulysses S. Grant elnök (Forrás: Getty Images) Erre már a kormányzatnak is reagálnia kellett, Grantnak végre leesett, hogy az egész aranypiac egy szűk társaság kezébe került át, így az egyetlen lehetősége az volt, ha nagy mennyiségben bocsát ki aranyat az államkincstár. Ez meg is történt 1869. szeptember 24-én, pénteken, amikor Granték négymillió dollár értékű nemesfémet dobtak ki a piacra, ez azonban pillanatokon belül töredékére vetette vissza az arany értékét és bedőlt tőle az egész tőzsdei ág. Ekkoriban még a gazdaság aranyalapú volt, így az arany árának zuhanása maga után rántott mindent, nem volt ritkaság, hogy egyes árucikkek ellenértéke akár 50 százalékot is zuhant egyetlen nap alatt, mely nap a Fekete Péntek, azaz a Black Friday nevet kapta, mivel tömegeket tett tönkre a tőzsdei spekulánsoktól az egyszerű farmerekig terjedő skálán.
A PR akció nagyon sikeres volt, ezt követően a black friday vagy fekete péntek már nem a rendőrség nehéz napját szimbolizáta a nagy forgalom miatt, hanem már hivatalosan is a karácsonyi bevásárlási szezon kezdetét jelentette. 1975-től a Black Friday kifejezés használata már Philadelphia-n kívűl is egyre elterjedtebbé vált, de már nem a hatalmas autós és gyalogos forgalmat jellemezték vele, hanem sokkal inkább az ezzel járó töméntelen mennyiségű vásárlást, és azt, hogy ebből kifolyólag a kereskedők ezen a napon kezdenek el az adott évben profitot termelni. A boltokban az évek folyamán megszokottá vált a normális nyitvatartási időn túli nyitvatartás, sokan már a kora reggeli óráktól késő estig várták a vásárlókat. Az utóbbi években már az is teljesen megszokott, ha a nap 24 órájában nyitva tartanak a boltok, és sokan olyan mértékű kedvezményekkel várták a vásárlókat hogy nyitás előtt, és gyakorlatilag a nyitvatartás alatt folyamatosan hosszú tömött sorokban áltak a vásárlók a bolt bejárata és a kassza előtt.
Párizsban is áll már a fa. (Forrás: Serge ATTAL / ONLY FRANCE / Only France via AFP) Magyarán mindezek következménye az árdrágulás. Mégis mekkora léptékre számíthatunk? Van drágulás, de ez nem úgy néz ki, ahogy több újság is rosszul lehozta, hogy majd most ugranak meg az árak egy 10-20-30 százalékkal, hanem ez a drágulás már velünk van egy ideje. Egyszerűen sok ember az év ezen szakaszában szembesül vele, hogy mondjuk mennyit drágultak a játékok, vagy a műszaki cikkek tavaly óta. Hogy ez a drágulás mekkora lesz ez függ a modell frissességétől is. Ha egy újabb árucikkről van szó, akkor kevésbé lesz látványos, hiszen azt már a Covid teremtette viszonyok közepette árazták be, viszont ha egy terméket már a járvány előtt is lehetett kapni, meg most is, azon egyértelműen látszani fog, hogy rápakoltak átlagosan egy 10-20 százalékot. A chipes készülékek esetében pedig a harminc százalékos áremelkedés sem minősül kuriózumnak. Nem érdemes halogatni a vásárlást Mondtad, hogy a magyar emberek hajlamosak ráérősen viszonyulni az ajándékvásárláshoz.