Köszönjük, hogy az "ELFOGADOM" gombra kattintva hozzájárul a cookie-k használatához. Bővebb információért és személyes beállításokért kattintson ide!
Nekem olyan barátaim vannak, akikkel az Áldás utcai elemibe jártam vagy az Árpád gimnáziumba, ahonnan Gyarmati Dezsőt kirúgták. Az elég jó iskola, nem? És szeretek beülni régi kiskocsmákba is. Egy pesti kisvendéglő étlapjának olvasgatása nekem ma is több örömet okoz, mint az amerikai bestsellerek kilencvenöt százaléka. - Milyen étel jut még eszébe? - A húsleves, ahogy Csöpi főzi. Velős csont, marhafartő. Meg a Tafelspitz sóskával. Ferenc József kedvence. Azt meg tudnám enni mindennap. - De hiszen a Hét évtized ízei című könyvében megírja, hogy Bécsben, a Hotel Sacherben (miközben kibérelte Szemere Miklós régi lakosztályát) egy hétig minden álló nap ezt ette. - A császár egész életében ezt ette. Tudta maga, hogy a bécsi hentesek a marhafartő tizenhat formáját tartják számon? Az élet ízei előzetes. - Rácponty? - Jó az, a mamánál csinálták. - Csörögefánk? - Ilyesmire nem is gondolhatok. Nem ehetek cukrot. - Sercli? - Ma is azt szeretem. Ha kenyeret eszem, csak a héját. A Vörösmarty téren a Gerbeaud-val srégen szemben volt egy vendéglő, a Flóris.
A gasztrobirodalmat felépítő Mimi Thorisson egy olyan életet fedezett fel magának Olaszországban, ahol elvnek számít az, hogy az ételt nemcsak vásárolni, hanem elkészíteni is lehet, ebből pedig egy csodálatos könyvet gyúrt össze, legalább olyan lelkesedéssel és elmélyüléssel, ahogy a tésztát tanulta meg gyúrni. Az Itália ízei kedvcsináló álmodozáshoz, tervezéshez, nyaraláshoz, vagy csak úgy: az édes élethez. Olaszország vonzereje vitán felül áll. Hogy is lehetne vitatkozni ezzel, amikor azt, amit édes életnek gondolnak az emberek, a világ számos országában csak dolce vitaként emlegetik. Éppen ezért Olaszország nemcsak helyszín, hanem fantázia is, a jól élt élet ideája, álmodozások alapanyaga. Élet+Stílus: Olasz fantáziára még nem csorgattuk így a nyálunkat | hvg.hu. Sokakban ez másodkézből, képeken, filmeken, történeteken keresztül, másokban a valóságosabb, átélhetőbb nyaralások, utazások emlékének a formájában tudatosult. Olaszországot megragadni is sokféleképpen lehet, de azzal mindig biztosra mehetünk, ha az ételek felől közelítünk. Ez a tuti stratégiája Mimi Thorissonnak, az Itália ízei című könyv szerzőjének is, aki mindemellé az egész családját is Olaszországba, egész pontosan Torinóba helyezte át, mégpedig a szintén nem kis vonzerővel bíró Bordeaux-ból.
A második világháború után A holokausztot követően újabb névmagyarosítási hullám következett. 1945 és 1948 között mintegy 23 ezer zsidó változtatta meg a nevét. Auschwitz után sokan egyszer és mindenkorra szabadulni akartak zsidóságuktól. Ők önvédelemből, félelemből, vagy gyermekeik jövője érdekében változtattak nevet. Azt akarták, hogy a hatóságok soha többé ne tudják őket megkülönböztetni a többségtől. Kultúra: Szutyok - NOL.hu. Mivel a háború győztesei a magyarországi német népcsoportot kollektív bűnösnek kiáltották ki, majd deportálták, a német hangzású vezetéknév paradox módon a holokauszt túlélőit is könnyen veszélybe sodorhatta. A II. József rendeletével bevezetett polgári nevek és a későbbi magyarosítási hullámok a hagyományos zsidó neveket visszaszorították a zsinagógába. A templomjáró zsidókat a Tórához való felhíváskor, temetéskor és más alkalmakkor továbbra is az apai névvel összekapcsolt héber személynéven szólítják. Amikor ennek nincs héber formája (például Béla, Péter, Krisztina, Andrea), a hagyományokat követő zsidók külön héber személynevet is adnak gyermekeiknek.
Ma ünnepli 99. születésnapját Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, a nyári olimpiák legidősebb aranyérmese. Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később Keletire magyarosított. 1937-től 1938-ig a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt. 1939-ben lett a válogatott tagja, első magyar bajnokságát 1940-ben nyerte, de zsidó származása miatt még abban az évben eltiltották mindennemű sporttevékenységtől. A Magyarország 1944. március 19-i német megszállása utáni időszakot - papírokat vásárolva magának, Juhász Piroskaként - Szalkszentmártonban sikerült átvészelnie, ahol futással tartotta fenn állóképességét. Magyarosított zsidó never ending. Édesapja és több családtagja az auschwitz-i koncentrációs táborban halt meg, édesanyját és testvérét a svéd diplomata, Raoul Wallenberg mentette ki Budapestről. A második világháború után a Budapesti Postás, 1950-től a TF DISZ, illetve TF Haladás versenyzője volt, 1954 és 1956 között a Budapesti Dózsa színeiben szerepelt.
A nővérszobán ivott egy dupla kávét, és megkérdezte, hol fekszik a legutóbbi balesetes, akit operált. Végigment a folyosón, belépett a kórterembe. Egy darabig nézte a képernyőről jól ismert arcot. Az, mintha megérezte volna, hogy valaki áll fölötte, kinyitotta a szemét. Hall engem?, szólongatta a lassan magához térő beteget, akinek a tekintete végre az arcára fókuszált. Kallós főorvos vagyok. Én leszek a kezelője. Hogy van?, kérdezte. Érti, amit mondok? Nincsenek fájdalmai? A beteg hálásan nézett rá, és a fejét ingatta. Index - Belföld - Tiszta vizet öntök a pohárba: nem vagyok zsidó!. Majd lesznek, ha kimegy az érzéstelenítő, mondta Kallós, de ezt nem lehet megúszni ekkora műtétnél. Különben jól sikerült a beavatkozás. Nem szenvedett maradandó károsodást. Annyit szerettem volna mondani, hogy tőlem is kapott vért. Az apámat még Kohnnak hívták. Auschwitz után magyarosított. Maga az ilyesmiről biztos többet tud. Nekem nincs időm a múlttal foglalkozni. Ja, és anyám, Isten nyugosztalja, Schwartz volt. Jó kezekben van. A doktornak igyekeznie kellett, hogy hangja hűvös legyen, mint betegéé, amikor a tévében nyilatkozott.
Akik pedig világra segítették ezt a torzszülött tankönyvet, azok azonnal hozzák helyre ezt a súlyos tévedésüket! " – áll a dokumentumban. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman a Roma Sajtóközponttal közölte: hivatalos vizsgálatot indít a tankönyv miatt. A biztosnak két évvel ezelőtt már volt egy hasonló esete. Magyarosított zsidó nevek. Az akkor kifogásolt népismereti tankönyv – amelyet kivontak a forgalomból – egyik szerzője is Bánhegyi Ferenc volt, aki a négy szerzőtárásval ezt az etika könyvet írta. "Remélem, ezt a tankönyvet is sikerül messze tartani a tanároktól, diákoktól, szülőktől. Azért vagyok ilyen kategorikus, mert elfogadom, hogy egyszer lehet hibázni, de kétszer és ilyen otromba módon nem" – közölte Aáry-Tamás Lajos. ()
A információi szerint a könyv első kiadása tavaly jelent meg, s abban az említettekhez hasonlóan kifogásolható, ám zsidókra vonatkozó passzusok is szerepelnek. "A Tanácsköztársaság kommunista vezető alakjai a zsidóságból kerültek ki, és sok ember halála szárad a lelkükön" - olvasható a könyvben, amelyben a pozitív és negatív szereplőkre osztott zsidó származásúak magyarosított neve mögött zárójelben eredeti vezetéknevük is szerepel. Magyarosított zsidó never let. Ezt a fejezetrészt a kiadó a mostani kiadásból már kihagyta. A könyv egyik szerzője az a Bánhegyi Ferenc, akinek ugyancsak az Apáczainál megjelent Ember és társadalom című szerzeményét négy évvel ezelőtt annak előítéletes tartalma miatt az oktatási tárca kérelmére vonták ki az iskolákból. Bánhegyinek az a könyve négy éve nem kapta meg a tankönyv-minősítést, segédtankönyvként mégis eljutott az iskolákba. A Roma Polgárjogi Alapítvány állásfoglalása szerint a morális és jogi elvárások etnicizálása nem szolgálhat a pedagógia alapjául. "Akik ezt a tankönyvet írták, legyenek lélekben cigányok egy kis időre, és döbbenjenek meg saját szavaiktól!