1848-ban keletkezett. Cím: egy kérdés a hitveshez, költői kérdés. Olyan erősek az érzései, hogy nem tudja szavakba önteni a felesége szépségét. Ez az igazi, érett szerelem, melyben határtalan érzelmek vannak. műfaja: rapszódia. Az első négy versszak egy-egy kis emlékkép a fiatal házaspár eddigi közös életének hétköznapjaiból. 1. versszak: az együttlét meghitt pillanatai. 2. versszak: férfi bámulata. 3. versszak: két ember közeledése, szeretett nő megszólítja a beszélőt. 4. versszak: két ember közeledése. Az utolsó versszak egésze nem más, mint becézgető megszólítások sorozata. Oldal: Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? Kötelező olvasmányok, versek és még sok minden röviden - © 2008 - 2021 - A ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! Petőfi minek nevezzelek elemzés. A saját honlapok itt: Ingyen honlap! Ha rám röpíted A költő művészi és politikai érlelődése szakaszában (1846-1848), Szendrey Júlia iránt érzett szenvedélyes szerelme hatására keletkezett ez a szerelmes vers. A költemény beszédhelyzete, a szerelem megvallása dialogizáló versbeszédet feltételez, ezzel szemben a költeményt elolvasva azt tapasztaljuk, hogy a szerelmes férj szemléletének tárgya háttérbe szorul, és a romantikus személyiség, illetve személyesség határozza meg a monologikus szöveget.
Azt tudod, hogy a költő Júliával való megismerkedésük évfordulóján feleségül vette kedvesét, akivel mindössze 3 esztendőt tölthetett együtt. Arról is tudomásod lehet, hogy az özvegy férje eltűnésének első évfordulója előtt 10 nappal új frigyre lépett Horvát Árpáddal. Ezért az irodalomtörténet mind a mai napig gyarló asszonyként tartja számon Júliát, aki nem maradt hű férje emlékéhez. De vajon igazuk van a Júlia hírnevét megtépázóknak? Lássuk, mi az igazság! Petőfi Sándor az első magyar költőnk, aki Szendrey Júliához írt verseivel megteremtette a hitvesi költészetet. Ebben majd Radnóti Miklós követi őt a XX. században. Szerelmével 1846. szeptember 8-án ismerkedett meg a nagykárolyi megyebálon. Minek nevezzelek?. Petőfire nagy hatást gyakorolt az irodalomkedvelő, művelt lány. Ez időtől számítom életemet, a világ lételét, azelőtt nem voltam én, nem volt a világ, semmi sem volt... Mindezt Juliskámnak egy pillantása teremté... írta egy barátjának. A lány kétségek közt hagyta kedvesét, csak mikor Petőfi Reszket a bokor, mert című költeményét olvasta, akkor érezte meg a férfiban a lemondást: Hogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg, De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg!
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ahhoz, hogy fel tudd dolgozni a tanegységet, tisztában kell lenned az alábbi fogalmakkal, és rendelkezned kell az alábbi ismeretekkel: Petőfi Sándor életútja és pályaképe, verselemzési szempontok, a költői eszközök ismerete, romantikus stílusjegyek, műfaji ismeretek. A tanegység feldolgozása után megismered Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmének hiteles történetét, képes leszel tájékozódni Petőfi hitvesi és családi lírájában, megismered e témakörök verseit, feltérképezed a hitvesi és a családi líra magyar költészetbeli előzményeit, és a témák továbbélésére is példát kapsz, verselemzési gyakorlatot szerezhetsz, akár az összehasonlító elemzés terén is, az egyes feladatok még a memóriádat is fejlesztik, szókincsed bővülhet, igényesebbé válhat. Petőfi Sándor: MINEK NEVEZZELEK? | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Szerelmesek, mek-mek-mek, egy tányérból esznek, mindig összevesznek. Júlia és Sándor szerelmesek, Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének igaz története! Ez az, amit eddig még talán nem is hallottál!
Minek nevezzelek, Ha a merengés alkonyában Szép szemeidnek esti-csillagát Bámulva nézik szemeim, Mikéntha most látnák először... E csillagot, Amelynek mindenik sugára A szerelemnek egy patakja, Mely lelkem tengerébe foly - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha rám röpíted Tekinteted, Ezt a szelíd galambot, Amelynek minden tolla A békeség egy olajága, S amelynek érintése oly jó! Mert lágyabb a selyemnél S a bölcső vánkosánál - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha megzendűlnek hangjaid, E hangok, melyeket ha hallanának, A száraz téli fák, Zöld lombokat bocsátanának Azt gondolván, Hogy itt már a tavasz, Az ő régen várt megváltójok, Mert énekel a csalogány - Minek nevezzelek? Minek nevezzelek, Ha ajkaimhoz ér Ajkadnak lángoló rubintköve, S a csók tüzében összeolvad lelkünk, Mint hajnaltól a nappal és az éj, S eltűn előlem a világ, Eltűn előlem az idő, S minden rejtélyes üdvességeit Árasztja rám az örökkévalóság - Minek nevezzelek? Petőfi Sándor: Minek nevezzelek. Minek nevezzelek? Boldogságomnak édesanyja, Egy égberontott képzelet Tündérleánya, Legvakmerőbb reményimet Megszégyenítő ragyogó valóság, Lelkemnek egyedűli De egy világnál többet érő kincse, Édes szép ifju hitvesem, Minek nevezzelek?
Ez a megismételt kérdés valójában nem is kérdés, hanem állítás, amellyel a költő megerősíti a Júlia megnevezésére tett kísérlet sikertelenségét. Ez a kérdés formájú állítás kimondatlanul is azt jelenti: "annyira szeretlek, hogy méltatlan hozzád minden név, ezért az én számomra lehetetlen téged megnevezni". A gondolatjel is, amely ott áll minden strófában a "Minek nevezzelek? " kérdés előtt, arra próbálja ráirányítani az olvasó figyelmét, hogy a kimondhatatlant kimondani milyen nehéz, mennyire lehetetlen vállalkozás. Mindazonáltal Petőfi fantáziáját a végsőkig felcsigázza a kihívás, hogy megnevezze hitvesét: ihletforrásként különböző helyzeteket, állapotokat képzel el vagy idéz fel emlékeiből. Minden versszak egy-egy kis keretbe zárt metafora (a "Minek nevezzelek? " kérdéssel kezdődik és zárul, így a kezdő és záró sor minden versszaknak keretet alkot). Tehát minden strófa egy gondolat metaforikus kibontása, és minden strófa egy-egy többszörösen összetett mondatból (körmondatból) áll. A tagmondatok határa többnyire egybeesik a sorvégekkel, de éles áthajlások is előfordulnak.
Hétfőtől csütörtökig 19 és 21 óra között ismét a magyar zenéé a főszerep: ismert zenészeket látunk vendégül, dalpremierekkel, stúdióbeszélgetésekkel és portrékkal jelentkezünk, sőt! Feltörekvő formációk is esélyt kapnak, hogy bekerüljenek a nagyok közé! Már csak az a kérdés, hogy jövő, menő, vagy felejthető az adott dal? Műsorvezető Boros Csaba.
A weboldalunk és annak partnerei cookie-kat használnak az oldal látogatottságának és teljesítményének mérésére, személyre szabott vagy földrajzi helyhez kötött reklámok és tartalmak megjelenítése érdekében, és hogy a közösségi hálókon keresztül kapcsolatba léphessünk egymással. Az oldalon található "cookie" menüpontra kattintással bármikor megváltoztathatja a beállításait. tudjon meg többet
Elmondom miért. Keveset fogyaszt, nagy, olcsó. Lodgy. Mindenkinek van tuti receptje a válságautóra, de valójában kevés jó megoldás létezik, a Lodgy az. És már nem is büdös. Spárta győzött Flancolni máskor kell. Hét ülés, játszótérnyi raktér, fájdalom nélkül, kisautó-áron. Ide vele! Népítélet-kereső Népítélet-kereső