27. ) MT rendelet szerinti rokkantsági járadékban részesül. Az adókedvezmény igénybevételére jogosító leggyakoribb betegségek – a teljesség igénye nélkül – a következők: - hallási fogyatékosság - látási fogyatékosság - mozgásszervi fogyatékosság - elzáródást okozó érbetegségek - súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek - veleszületett enzimopátiák (e körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek) - az emésztőrendszer betegségei, e körbe tartoznak – többek között – a gluténérzékenység miatt fellépő betegségek, az endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség. A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. ) EüM rendelet tartalmazza. A …
Ki veheti igénybe orvosi igazolás nélkül az adókedvezményt? A fenti orvosi igazolás nélkül veheti igénybe az adókedvezményt a rokkantsági járadékban részesülő személy, valamint a fogyatékossági támogatásra jogosult. A fogyatékossági támogatásban részesülő esetében a fogyatékossági támogatást megállapító határozat alapozza meg az adókedvezményt. Mennyi az adókedvezmény összege? Az Szja kedvezmény összege havonta, az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-nak megfelelő összeg (a minimálbér havi összege 2013. január 1-től: 98. 000, - Ft), azaz 2013-ban havi 4. 900, - Ft (58. 800, - Ft/év). Visszamenőleg is igénybe vehető az adókedvezmény? Amennyiben erről a lehetőségről csak most értesül, szerencsére megoldást jelent az alábbi rendelkezés: ha valaki évek óta igazoltan a fent említett Kormányrendeletben felsorolt betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.
Részlet a válaszból Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2020. április 14-én (376. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6403 […] jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szól. A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez igazolást kell csatolni arról, hogy a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek az e rendeletben felsorolt betegségek, illetőleg fogyatékosságok valamelyikében szenved. A betegség vagy fogyatékosság fennállásáról a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa adja ki az igazolást. A rendeletben kizárólag a kórházak, ambulanciák felsorolása történik, az azon belüli konkrét orvosok ebben nem szerepelnek. A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, három példányban állítja ki. Ezen igazolás egy példányának az illetékes kormányhivatalhoz történő benyújtásával kell igényelni a gyermek után járó emelt összegű családi pótlékot. A jogot adó betegségek, fogyatékosságok - melyet az említett rendelet szabályoz - nagyon széles kört ölelnek fel.
A gyermekétkeztetésben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek magasabb kedvezményre jogosultak, mint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermekek, hiszen utóbbiak 50%-os kedvezményben részesülnek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek jogosult továbbá ún. "gyermekvédelmi" Erzsébet-utalványra (évi két alkalommal, alkalmanként 5. 800 Ft/fő értékben), valamint egyéb kedvezményekre is (pl. kollégiumi-díj támogatás). Emellett vannak olyan, szociális rászorultságtól nem függő, alanyi jogon járó (univerzális) támogatások, amelyek nem függnek össze a magasabb összegű családi pótlékkal, így pl. a három vagy többgyermekes családok szociális rászorultságtól függetlenül jogosultak ingyenes tankönyvre, a gyermekétkeztetés intézményi térítési díja tekintetében 50%-os kedvezményre. A gyermek életkorától és a tanulói jogviszony típusától függő mértékben utazási kedvezmény is biztosított a családok számára. Tehát sajnos emelt összegű családi pótlék ugyan nem jár a tejcukorérzékeny gyermekek után, de számos egyéb kedvezményre hívta fel a figyelmet a minisztérium, amelyet talán sokan nem ismertek eddig.
Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás, vagy iskoláztatási támogatás formájában. A magasabb összegű családi pótlék igényléséhez csatolni kell a jogszabály által követelt igazolást. Igazolás tartalmazza, hogy: a 18 évesnél fiatalabb gyermek meghatározott betegségek illetve meghatározott fogyatékosság valamelyikében szenved és a betegség súlyossága megegyezik az meghatározott feltételekkel. Az igazolást a gyermekkórház kórház gyermekosztály, szakgondozó szakorvosa adja ki 3 példányban. Nevelési ellátás A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár. Valamint nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező – a feltételek fennállása esetén. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.
A 18. életévét betöltött, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek 18. életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek köznevelési intézményben tanul, de legalább annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti. Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától 16. és 18. életév közötti gyermek esetén az is jogosult nevelési ellátásra, aki súlyos betegsége, vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és nem tudja ellátni önmagát. Az orvosi igazolást a gyermeket kezelő szakorvos adja ki, az előírt formanyomtatványon. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható. Az a személy aki fogyatékossági támogatásban részesül nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, és a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy, vagy rá tekintettel más személy magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Anyatejes táplálás esetén is van megoldás a laktáz enzim pótlására a laktáz cseppek alkalmazásával. A laktáz tartalmú gyógyszerek (rágótabletta, cseppek) életkortól függetlenül normatív támogatással felírható készítmények. Szakértőink rámutattak arra a tényre is, hogy a megfelelő információk átadása, az ismeretek hiányának csökkentése is nagy segítséget jelenthet. Ennek érdekében széles körű tájékoztatást látunk szükségesnek, mind a (laktáz) enzimpótlás lehetőségeiről, mind az egyéb szociális kedvezményekkel kapcsolatos információkról. A fentiekről tájékoztatást adtunk Dr. Székely László alapvető jogok biztosa úrnak is, aki a tájékoztatásunkat elfogadta. A magasabb összegű családi pótlékra már nem jogosult családok ellátását, megélhetéshez szükséges jövedelmük biztosítását, illetve kiegészítését több olyan szociális, illetve alanyi jogon járó ellátás szolgálja, amely a magasabb összegű családi pótlék mellett járó kedvezményekkel azonos, vagy hasonló jogosultságokat biztosít. Az alábbi kedvezményekre hívta fel a figyelmet a Romász Andrea az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársa: A közgyógyellátás normatív vagy méltányossági jogcímen állapítható meg a rászoruló családok számára.