Szívesen lennék abban a percben egy arra járó csillag, hogy fénysugárral ragyogjam be könnyező szemed, mert tudom, hogy a távolból is az én arcomat látod, s gondolatban velem szárnyalsz a lágy szirtek felett. Gyűrött párnád ráncos csücskét fogd majd szorosabbra, hogyha érzed léthiányom, mely léleksebként lüktet, s mikor vágyillatom gyöngycseppjei szétgurulnak rajta, te hagyd nyitva boltíves kapuját a szálló képzeletnek. Szétszórt álmokban is őrizd meg a legszebb emlékeket, vigyázd azt az érzést, mely még olyan szépnek látszik. Óvd meg azt a külső burkot, melyen nem hatol át semmi, míg magas röptű szenvedélyünk ölelésre vágyik. Fáj itt benn nagyon Fáj itt benn, nagyon, de nincs mit tenni, hagyom. Hagyom, hogy fájjon, mert biztonsággal tudom, mindaddig, míg odabenn fel-fel sír a szív, csendes dobogásán is érzelem hasít. Ha majd a szív felszárítja minden egyes könnyét, s nem marad helyébe csak üres közömbösség, akkor én is hinni fogom azt, ez a kínzó, átkos érzés többé nem fájhat. Fotó-vers:Kun Magdolna
Ma éjjel Ma éjjel a nesztelen csend csillagalakba formálta anyám szelíd varázs-szemét, és ezüst-kéken lobbantotta felém a belőle áradó szikraragyogást, mitől fényár töltötte be szobám, s már nem féltem attól, hogy lelkem felőrli a mindennél kínzóbb lélekölő-magány. Ma éjjel anyám volt az álmok tündére. Arcomra simította a szép emlékeket s mikor kezébe fogta fáradt kezemet, éreztem a körüláradó virágillatot, melyre tavasz-eső hullatott aranypermetet. Álmomban anyám velem nevetett. A boldogító könnyek mosolyba ölelték a közöttünk lévő távolságból eredő torokszorító hiány-éveket, mik nem múló fájdalmat okoznak bennünk, akkor is, ha mindketten tudjuk két világban élünk, s az egyikből nincs visszatérés, hiába roggyan meg térdünk újra és újra a bánat súlya alatt, elérhetetlen marad az a pár arasznyi lépés, mely átszakíthatná a végtelenig érő magas csillag-falat. De ugye tudod te is Anya, bármily messze vagy, lelked mindig elérheti kitárt karomat? Vers:Kun Magdolna Éjszakai vágy Mikor a varázsmesék éjszakáján feléd száll egy sóhaj, és szíved dobbanásában hallod hangom dallamát, akkor lépj oda az ablakhoz s nézd a kacérkodó holdat, amely pipacsvörös pirkadatból fon egy tűzrózsát.
Büszke vagyok rád Büszke vagyok rád, fiam, nagyon-nagyon büszke. Lelked lett lelkem homálytalan tükre, melyben benne van mindaz, amit adni akartam. Az-az egyszerű szeretet mit mosolyba fontam, hogyha felnőttként tekintesz vissza, úgy ragyogjon ajkadon, mint anyád régi volta. Maradjon meg mosolyod akkor is, ha néha, könnyek gördülnének a szemránc hasadékba, mert ha nevetni látlak könnyebb lesz az élet, mit őszezüstbe öltöztettek a gyorsan múló évek. Csak néhány röpke pillanat az mit veled tölthetek, mert ajándékba adtak az égi Istenek, s majdan el kell válnunk ahhoz, hogy magad uralhasd önnön saját sorsod, de bármerre visz, utad, soha ne feledd, anyád útja marad az, mi felfelé vezet. Kun Magdolna
Ha majd úgy érzed, hogy teher leszek édes gyermekem bánj velem szelíden, ne ellenségesen. Lelkem nézd, lelkem lásd, mert az ugyanaz marad, ki akkor voltam neked, mikor hold-szőtte kiságyadon fogtam kis kezed, és dúdoltam-dúdoltam esti altatód, miközben arcocskádra leheltem az éj-útravalót. Tudod az idő, engem sem kímél, roncsolja […] Olvass tovább
Sztankay István lánya, Sztankay Orsolya a Rádió Bézsben a színész különös szokásairól mesélt. Elmondta, hogy édesapja egész életében magázódott Kun Magdával. Ezt a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész azzal magyarázta, hogy az első együtt töltött éjszaka után tegeződve szólt leendő feleségéhez, aki viccesen azt válaszolta: "ott azért még nem tartunk, hogy tegeződjünk". Ezután Sztankay mindig magázódva szólt kedveséhez, annak ellenére, hogy a nő többször kérte, tegeződjenek. Ilyenkor férje azt válaszolta: de hát, én úriember akarok maradni, kedves Magda. Csak egy alkalommal tegeződtek, azonban lánya ennek nem akarta elmesélni az okát. Fotó: A magas, kék szemű után beleszeretett a fekete szemű, alacsony színészbe Már a megismerkedésük is rendhagyóan történt. Kun Magda még házas volt, akkori férjét, egy magas, kék szemű férfit hagyott el az alacsony, fekete hajú és szemű színészért, akivel már az első találkozásukkor egymásba szerettek. Mindig derűsen emlegették, hogy az ellentétére cserélte le első házastársát.
A Delta hősei látomásos hétköznapjainkban ténferegnek A 2017. decemberében, 56 évesen elhunyt Csontos János költő, író, publicista emlékére rendezett program első felében a művész Delta címmel megjelenő utolsó kötetét mutatja be Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, az MMA irodalmi tagozatának vezetője, Erős Kinga, a kötetet közrebocsátó Orpheusz Kiadó vezetője és Turi Bálint színművész. Meghalt Csontos János Vizicsibe konyhája: töltött paprika Elhunyt Csontos János | Magyar Idők Szakdolgozat - TTK: Formai követelmény és a dolgozat tagolása Csontos jános betegsége Fűtéskorszerűsítés pályázat 2020 Gyors túrós kevert suit gundam Önjáró fűnyíró hajtás javítása
2000-ig a Napkelte Össztűz, 2005 és 2008 között a Hír Tv Lapzárta című vitaműsorának rendszeres résztvevője. 2009-ben megalapította a Nagyítás című irodalmi hetilapot, amely főszerkesztésével 2010-ig működött. 2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl Zrt. munkatársa, 2015-től a Napi Gazdaság, majd a Magyar Idők főmunkatársa. Alapítója a Zenekar, a Vegyipar/Chemical Industry, a Stratégiai Tervezés, a Duna Hírnök és a Gloriett című lapoknak. Hétfőn hajnalban meghalt Csontos János József Attila-díjas író, költő, újságíró, televíziós szerkesztő és kultúraszervező, a Magyar Idők főmunkatársa. A József Attila-díj mellett korábban Szellemi honvédelemért díjat, Kós Károly-díjat és Csengery Antal-díjat is kapott. Csontos János 55 éves volt. Meghalt Csontos János József Attila-díjas író, költő, újságíró, televíziós szerkesztő, a Magyar Idők munkatársa. Elhunyt Csontos János. A Magyar Írószövetség hírében az állt, hogy hétfőn hajnalban, életének 56. évében méltósággal viselt, súlyos betegség következtében elhunyt Csontos János József Attila-díjas költő, író.
Az alacsony esetszám és a ritka kórképek miatt az orvosok többségének kevés a tapasztalata e téren. Előfordul, hogy egy pontos diagnózis felállítására 5-10, sőt akár 30 évet is várni kell. A megoldást a szakértői központok jelenthetik. Csontos János Betegsége – Csontos Jánosra Emlékezünk | Magyar Nemzet. Az Európai Unió egészségügyi akcióprogramot hirdetett a ritka betegségek kórképeinek feltárására és a szükséges terápia biztosítására. (Lásd keretes írásunkat). Összegyűjtöttünk néhány valóban ritka, ám annál rettegettebb betegséget. Idegen kéz és agyféltekék harca Nehéz elképzelni: egyik kezünk, ritkább esetben lábunk mintha saját akarattal lenne felruházva, önálló életre kel és irányításunktól teljesen független mozdulatokat végez. A megdöbbentő és igen ritka jelenséget – idegen kéz szindróma (AHS) – egy agyi rendellenesség okozza: leggyakrabban akkor lép fel, ha az agy két féltekéjének legfontosabb összekötő szerve, a kérgestest baleset, vagy műtéti beavatkozás – korábban az epilepszia súlyos eseteinél gyakran alkalmazták a kérgestest teljes vagy részleges elvágását – miatt sérül.
Ide sorolható a Dupuytren-kontraktúra: a kéz IV-V. ujjak mentén az ín, tenyéri bőnye megvastagszik, zsugorodik, az ujjak a tenyér felé hajlanak. A vállízületek körüli szalagok, bursák gyulladásával, mészlerakódással járó periarthritis humeroscapularis önállóan is kialakulhat; erős fájdalommal, mozgáskorlátozottsággal jár, befagyott váll állapotához vezethet. Ezt olvasta már? Ezek a cukorbetegség tünetei, figyelmeztető jelei A kéz túlterhelése kapcsán gyakori jelenség az ún. Csontos János Antikvár könyvek. pattanó ujj, amikor egy-egy ujjhajlító ín megvastagszik, az ujj nyújtása csak fokozott erőkifejtés révén lehetséges, amikor is a kis csomó behúzódik az ínhüvelybe, az ízület "pattan". Ugyanakkor "merevnek" érezhetjük pl. a térdízületünket, amikor egy ízületen belül levált porcdarabka ("ízületi egér") megakadályozza az ízület egy ponton túli mozgását. Ez utóbbi megoldása gyakran műtéti. A spondylarthropathia a gerinc kisízületeinek gyulladása révén a gerincoszlop elmerevedéséhez vezethet, a kórképet A gerincízületi gyulladások okai, tünetei című összefoglaló tárgyalja.
Bárhol és bármikor vérezhetnek Gyakorlatilag mindenütt vérezhetnek, de a leggyakoribbak és legsúlyosabb problémát az ízületi- és izomvérzések jelentik. A belső vérzések által okozott feszítő nyomás miatt a hemofíliát az egyik legfájdalmasabb betegségnek tekinti az orvostudomány. A veleszületett, egész életen át tartó vérzékenység lényege a vér alvadékonyságának csökkenése, amelynek következtében a hemofíliás betegek sérülések alkalmával hosszabb ideig véreznek, mint az egészségesek. Súlyos fokú hemofília esetén spontán, azaz bármiféle külső behatás nélkül is előfordulnak vérzések. A vérzékenység oka, hogy a beteg szervezetéből részben vagy egészben hiányzik egy olyan fehérje (úgynevezett véralvadási faktor), amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a véralvadás folyamata megfelelő módon menjen végbe. Megelőző kezelés (úgynevezett profilaxis) hiányában a gyakori bevérzések következtében a betegek ízületei fokozatosan tönkremennek és izmaik elsatnyulnak. Az idősebb hemofíliások szinte kivétel nélkül mozgáskorlátozottakká váltak.
Csontosi János ( Eperjes, 1846. október 26. – Budapest, 1918. október 25. ) könyvtáros, corvinakutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Életútja [ szerkesztés] 1863 és 1867 között papnövendékként Esztergomban és Nagyszombatban tanult bölcseletet és teológiát. 1869-ben szentelték fel. 1867–1868-ban Ószőnyben nevelősködött, 1868–1869-ben az esztergomi püspöki hivatal kancellistájaként tevékenykedett. 1869-től 1871-ig Ipolynyéken, 1871-ben Nagyorosziban volt káplán. 1872-ben kilépett, és áttért az evangélikus hitre. 1874-ben az Országos Széchényi Könyvtár gyakornoka, egy évvel később könyvtári segédje, 1881-ben segédőre lett. 1881 és 1893 között a kézirattár vezetőjeként, 1889 és 1993 között első könyvtári segédőrként működött. A pártfogója, Pulszky Ferenc ellen indított politikai hajsza részeként fegyelmi eljárás alá vonták, majd 1893 januárjában eltávolították a kézirattárban tapasztalt állítólagos hiányok és a vásárlások során történt visszaélések vádjával. Bár ártatlansága 1913-ban bebizonyosodott, rehabilitálására nem került sor életében.