Elhunyt februárban Dávid Mihály okleveles mérnök, aki évtizedeken keresztül adta ki az időjárással kapcsolatos népszerű naptárait. Dávid Mihályt ma búcsúztatták. Dávid Mihály a Békés megyei Kevermesen született 1937-ben, szegény iparos család sarjaként. A középiskolát a békéscsabai Híd- és Vízműipari Technikumban végezte. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság gyakorló-technikusaként kezdte a pályáját. Éveket töltött Fehérgyarmaton és környékén, majd a nyíregyházi központba került, ahol a belvízelvezetés elvi munkáival foglalkozott. Időközben a Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Általános Mérnöki Karának vízépítő szakán szerzett diplomát. 1969-ben a Szavicsavhoz került, ahol fő-építésvezető lett, majd termelési osztályvezetőként dolgozott. Három év után újabb állomása életének a megyei tanács építési és közlekedési osztálya, ahol vízügyi csoportvezetőként tevékenykedett. Időjárással kapcsolatos kutatásai az úgynevezett "légdagály" jelenségen alapultak. Nyomtatásban először 1974-ben jelent meg a Dávid-naptár.
Nyomtatásban először 1974-ben jelent meg a Dávid-naptár. A magánmeteorológus becslése szerint prognózisa évente 200 ezer emberhez jutott el. A rendszerváltás idején lett a megyei mérnöki iroda vezetője, innen ment nyugdíjba 1997 szeptemberében. A meteorológia mellett a másik nagy szenvedélyének, a festészetnek hódolt. Dávid Mihály 85 éves volt, hamvait hétfőn búcsúztatták a Sóstói tó szigetén. Hirdetés forrás:
A magánmeteorológus becslése szerint prognózisa évente 200 ezer emberhez jutott el. A rendszerváltás idején lett a megyei mérnöki iroda vezetője, innen ment nyugdíjba 1997 szeptemberében. A meteorológia mellett a másik nagy szenvedélyének, a festészetnek hódolt. Dávid Mihály 85 éves volt, hamvait hétfőn búcsúztatták a Sóstói tó szigetén. Forrás:
A fertőzéshez nem elég a szúnyog Az ázsiai tigrisszúnyog eredeti elterjedési területén a chikungunya-lázat, a dengue-lázat és a sárgalázat terjeszti. Ezek a fertőzések Európában csak akkor képesek terjedni, ha az adott területen a tigrisszúnyog mellett jelen van a kórokozó vírus is. Ez akkor fordul elő, amikor valaki olyan helyre utazik, ahol ezek jelen vannak (például India), ott szúnyogcsípés révén fertőződik, majd hazautazik, és megbetegedésének lázzal járó fázisában egy vagy több "hazai" tigrisszúnyog csípi meg, amelyek ekkor, a fertőzött személy vérével együtt, a kórokozót is felvehetik. Szúnyogok terjesztette új betegség | National Geographic. A vírussal fertőződött szúnyog aztán olyan személyeket is megcsíp, akik adott esetben nem utaztak sehová, hamarosan mégis a trópusi-szubtrópusiként ismert betegségben szenvedhetnek - tudtuk meg az OEK-től. Bár a fenti forgatókönyv sci-fibe illőnek tűnik, mégis megtörtént 2007-ben Olaszországban, ahol a behurcolt chikungunya-vírust a Pó-folyó völgyében meghonosodott ázsiai tigrisszúnyogok közvetítették az ott lakók körében, körülbelül 200 igazolt megbetegedést okozva.
Ez egy érdekes kérdés, amelyre választ fogunk adni. Vessünk egy pillantást ezekre a szaporítóhelyekre. Lefolyás és eltömődött ereszcsatornák Ahogy a törmelék felhalmozódik az ereszcsatornákban, könnyen olyan állapotot teremt, amikor az út eltömődik. Mivel nincs tiszta út a víz számára, felhalmozódik, ami lefolyáshoz vezet. Néha előfordulhat, hogy az ok nem a törmelék, hanem egy rosszul megtervezett ereszcsatorna. Az ilyen vízzel a pangás megfelelő táptalajt jelent a szúnyogok számára. A kézenfekvő és leglogikusabb dolog az, hogy ki kell takarítani az ereszcsatornákat. Itt szüksége lesz egy létrára, hogy hozzáférjen az ereszcsatornákhoz a tisztításhoz. Dísznövény A dísznövények a szúnyogok lehetséges szaporodóhelyei közé tartoznak. Már egyetlen szúnyogcsípés is halálos lehet: nemcsak egzotikus országokban nagy a kockázat - Utazás | Femina. Ez különösen igaz a legtöbbben jelenlévő víz miatt. Például egy díszes vízesésnek több kis zsebe lehet, amelyek a pangó vizet tartják. A dísznövényeket úgy kell megépíteni, hogy a víz folyamatosan áramoljon, és soha ne álljon meg. Növényi csészealjak A szúnyogoknak vízre van szükségük a szaporodáshoz.
A fentiek mellett természetesen rengeteg egyéb szúnyogfaj él az országban. Egyelőre az emberek számára nincs ok az aggodalomra a csípéseket követően, mivel az új inváziós fajok is csak akkor képesek a vírusok terjesztésére, ha azok jelen vannak az adott országban. A kórokozó nélkül a gyakran szórványosan, kis területeken megjelenő szúnyogok nem jelentenek járványügyi kockázatot. Terjesztheti a koronavírust a szúnyog? Sokan bizonytalanok, hogy okozhat-e problémát egy szúnyogcsípés a koronavírus-járvány alatt. A tudósok megnyugtató választ adtak. (Képek: Getty Images Hungary, Wikipedia/ Fabrizio Montarsi, AfroBrazilian, James Gathany/CDC, James Gathany, CDC. )
A Lyme-kórban szenvedő gyermeknél körkörös kiütés jelentkezhet a kullancscsípés területén Forrás: A bőrön létrejövő elváltozás a céltáblára emlékeztető piros, körkörös gyűrű alakú folt. Egyéb tünetek lehetnek: láz, fáradtság, fejfájás, ízületi merevség vagy fájdalom és egyéb kiütések. Ha a betegséget nem kezelik, akkor a gyermekeknél ízületi gyulladás vagy akár agyhártyagyulladás is kialakulhat. Szerencsére a kezelés viszonylag egyszerű, egy 2-3 hetes antibiotikum kúrával a legtöbb gyermek teljesen felépül. Kullancs által okozott agyvelőgyulladás (encephalitis – TBE) A kullancs által okozott encephalitis (TBE) kullancscsípések által terjesztett fertőzés. A betegséget terjesztő kullancsokkal Európában, Oroszországban, illetve Kína és Japán egyes részein találkozhatunk. A kullancsok erdőkben és füves területeken élnek. Nagyobb a veszélye annak, hogy a gyermeket megcsípi, ha túrázik vagy a szabadban táborozik. Nem minden kullancs terjeszti a TBE-t. Még ha meg is csípi gyermekedet kullancs, a súlyos megbetegedés kockázata alacsony.