A görög líra Kr. e. 7-6. században alakult ki. A lírai műnem lényege az egyéni lelkiállapot kifejezése. Feltételezi az személyiség önállóvá válását. A görög líra az epikából fejlődött ki. Létezik az egyéni líra – iamboszköltészet, leszboszi dalkültészet – és a közösségi líra – himnusz, kardal, elégia. Elégia: a görögök minden hosszabb terjedelmű, disztichonban írt költeményt elégiának neveztek. ( Türtaiosz) Epigramma: a rövid, disztichonban írt költemények elnevezése. (Elsősorban sírfeliratokon, isteneknek szánt ajándékokon, épületek falán. ) Kardal: hagyományos görög lírai műfaj. Témája általában valamilyen fontos vallási, kultikus esemény, amely egy közösség ünnepe. Istenek tiszteletére hangzik el. Ókori római iro.umontreal. Ebből fejlődött ki a dráma. Iamboszköltészet: Valószínűleg Déméter tiszteletére rendezett kultuszokon énekelt népi, csúfolódó rigmusokból alakult ki. Gúnyos hangvételű művek, két legfontosabb sora hat jambikus lábból áll. Arkhilokhosz: A nagyképű hadvezér A szöveg első szavai már a személyes érzelemnyilvánítást hangozzák.
– "…ki majdan véget vetve a vaskornak, hoz a földre aranykort:" – Vergilius az aranykor visszatértét és kiteljesedését összekapcsolja. – "…bűnnek ha marad nyoma bennünk, el fog enyészni s örök remegés nem ijeszti világunk. Ő pedig istenként él majd …" Vergilius legnagyobb hatású műve az Aineas című eposza, mely Homérosz Iliászából és Odüsszeiájából meríti mitikus anyagát. A 12 könyvből álló eposzt a hagyomány három részre osztja. 1-4 ének: színhelye Karthagó. Közéjük ékelődik Trója pusztulásának és Aeneas tévelygésének kerettörténete. 5-8. ének: előkészítik a hősöket a harcra. A 6. könyvben a 4. ének eseményei idéződnek fel fordított sorrendben. könyv első felének tárgya a múlt megértése, a főhős csak ezután fordulhat szabadon a jövő felé. 9-12. ének: a harc leírása. A mű vizsgálata során, ha csupán két részre tagoljuk az eposzt, megfigyelhető, hogy a 7. könyv egyfajta újrakezdése az eposznak. A harc kitörését a 7. könyvben megelőlegezi a vihar kitörése az 1. könyvben. A 2. Kategória:Ókori római történetírók – Wikipédia. könyv Trója lerombolásáról tudósít, a 8. egy új Trója, Róma megalapításáról.
Az évek során a lelőhelyen több mint 7 ezer lábbelit fedeztek már fel, az idei "termés" pedig egy komoly problémával állította szembe a lelőhely fenntartásával megbízott Vindolanda Trust nevű intézményt: tudniillik, hogyan fizessék a cipők állagmegóvásának költségeit, ezért elindították a "Fogadj örökbe egy cipőt" programot. 2018. december 27. Staff View: Műhely és varázs. 11:05 Múlt-kor Az ókori Róma polgárainak nemi élethez való viszonya meglehetősen ellentmondásos volt. Egyrészt hivatalosan szigorú erkölcsi előírások szerint szervezték a társadalom – vagy legalábbis annak női tagjainak – életét. Másrészt viszont a római történelem már a kezdetektől hemzseg a nemi erőszakban és orgiákban gazdag epizódoktól. A császárok és családtagjaik szexuális perverziói pedig már az ókorban is a történetírók egyik kedvenc témáinak számítottak. A szex már a kezdektől fogva fontos szerepet játszott az ókori Róma történelmében. Elég csak az olyan félig-mitikus történetekre gondolni, mint a szabin nők elrablása, amikor a római férfiak a város megalapítását követően elrabolták a szomszédos nép feleségeit és lányait, hogy ezzel biztosítsák Róma gyermekutánpótlását.
2. Dekantált kétszer a tengervizet, hogy az oda nem illő tengeri üledék eltávozzon belőle. 3. Szüreteld le a szőlőt, szedd le a bogyókat a fürtről és tedd ki őket a napfényre száradni. 4. Az összetöppedt szőlőszemeket tedd be egy olyan cserépedénybe, ami ötödrészig a korábban gyűjtött tengervízzel van feltöltve. 5. Tartsd a szőlőt és a tengervizet három napig a cserépedényben, néha kevergesd, hogy a szőlő minél jobban magába szívja a sós vizet. 6. Készíts elő eközben egy másik cserépedényben füstölt gyógynövényeket. 7. Ókori római iró iro sushi. A három nap leteltével zúzd össze a tengervizes szőlőszemeket és tedd át a gyógynövényes cserépedénybe. 8. 40 napig érleld a szőlőt a gyógynövényeken. 9. A 40. nap végén öntsd át az egészet egy nagy amfórába és édesítsd mustkoncentrátum hozzáadásával. Takard le az amfórát. 10. Végezetül fogyasztás előtt hagyd 4 évig érni a bort napfényen. Jól látszik, hogy a retsina készítése igencsak munkaigényes volt, ennek megfelelően kérték meg az árát, mégis az egész római birodalom területén nagy népszerűségnek örvendett.
Ez egyfajta szerkezeti képlet. Van olyan szerkezeti képlet, ami további, térbeli információval szolgál, elárulva azt is, hogy a molekula kiemelkedik, vagy a sík mögé kerül. Más képletek nem ennyire pontosak. Ha elmerülsz a szerves kémiában, a szénláncokat valahogy így jelölik, ahol a csúcsok jelentik a szénatomokat. Minden csúcson egy szén ül. Ez alapján mondhatod, hogy a szénnek jellemzően 4 kötése van stabilis állapotban, de te csak egyet, kettőt, hármat látsz. Ha nincs lerajzolva, akkor hidrogénnek kell lennie. De ez egy szerves kémiában használt megegyezés. Számos lehetőség van a szerkezeti képlet megadására. Anyagok szerkezete és tulajdonságai - Melyik anyagra igaz ? A) kén B)vas C)víz D)grafit E)mészkő 1. Molekulái polárisak . 2.Kristá.... Ez itt egy nagyon tipikus példa. Ahogy látod, egyre több és több információhoz jutok, ahogy haladok a tapasztalatitól az összegképleten keresztül a szerkezeti képlet felé. Szeretném tisztázni, hogy a tapasztalati képlet és az összegképlet nem mindig tér el egymástól, még pedig akkor, ha az arányok éppenséggel az elemek valós számát mutatják a molekulában. Jó példa erre a víz. Nézzük a vizet.
Az eddig megismert molekulaszerkezetek csak arra alkalmasak, hogy a periódusos rendszer adott csoportjába tartozó elemek mindegyikére jellemző vegyértéket megmagyarázzuk. A VI. A csoportba tartozó oxigénhez hasonlóan a kén is lehet két vegyértékű, s a képződő molekula (pl. a H 2 S) a vízhez hasonló térszerkezetű. Tanultunk arról, hogy a 3. periódustól kezdődően a VI. főcsoport elemeire 4, illetve 6 vegyérték is jellemző. Csak így magyarázhatjuk azt a tényt, hogy a kén az oxigénnel nem kén-monoxidot, hanem kén-dioxidot (SO 2), illetve kéntrioxidot (SO 3) alkot. A 3. periódus elemeinek atomjai már elég nagy méretűek ahhoz, hogy körülöttük a nemesgáz-szerkezetre jellemző 8 elektronnál több elektronpár tartózkodjék, így az alapállapotban párt alkotó elektronok is létesíthessenek kovalens kötést. Kén Molekula Szerkezete – Kén Jellemzése -. A kén-dioxid esetében mindez a következőképpen vezethető le: Ebben a molekulában a kén vegyértéke 4, és az atomtörzs körül nem az eddig megszokott 8, hanem 10 elektron tartózkodik. A molekula alakjának kialakulásában a kénatomhoz tartozó nemkötő elektronpár és az atomhoz kapcsolódó két oxigénatom is szerepet játszik.
A kén a természetben mind elemi mind pedig vegyületeibe is előfordul például vulkánoknál. Nagy jelentőséggel bír az iparban, hiszen felhasználják kénsav- és gumigyártásnál továbbá növényvédő-szerként, gyógyszerek, festékek s néhány kozmetikum előállításánál. Köszönjük a tételt kedves látogatónknak! Reader Interactions
A forrásban lévő kén hideg vízbe öntve puha, nyúlós, gumiszerű anyaggá dermed. A kén olvadáspontján (119 °C) a kénmolekulák közötti kötések felbomlanak, a kristály összeomlik. A további melegítés során a gyűrű alakú molekulák felszakadnak, és hosszú (kukacszerűen mozgó) nyolcatomos láncokat alkotnak. Ezek a láncok összegabalyodva okozzák a kénolvadék viszkozitásának növekedését. Még magasabb hőmérsékleten a láncok feldarabolódnak, és így egyre csökken a molekulák összegabalyodásának lehetősége, egyre hígabb lesz az olvadék. A hirtelen lehűtött kénben nincs idő arra, hogy a 2-4 atomos kénmolekulák ismét 8 atomos gyűrűvé kapcsolódjanak, majd szabályos kristályrácsba rendeződjenek. Mi a kén molekulaképlete? | Vavavoom. Így nem kristályos, hanem gumiszerű, ún. amorf (= alaktalan) kén jön létre. Az amorf kén azután lassan megkeményedik, mert visszaáll benne az eredeti kristályos szerkezet. Amorf kén keletkezése A kénmolekulák állapotának megváltozása melegítés hatására
Szerves Kémia MSc képzés, kód: BMESZM1010 Tételsor 2015 tanév I. félév 1. ) A szerves molekulák szerkezete. A VSEPR és a VB módszer. A kémiai kötés értelmezése a hibridizáció, konjugáció, hiperkonjugáció, az induktív és mezomer effektusok segítségével. 2. ) Molekulapályák. A Hückel-féle MO elmélet. A molekulapályák szimmetria tulajdonságai. Határ-molekulapályák. A kémiai kötés értelmezése a molekulapályákkal. 3. ) Periciklusos reakciók. Cikloaddíció és cikloreverzió. Diels-Alder reakció. Dipoláris cikloaddíciók. Átrendeződéssel járó reakciók. 4. ) Szigmatróp átalakulások. Elektrociklizációs (gyűrűzáródással és gyűrűfelnyilással járó) reakciók. Szigmatróp hidrogénvándorlások. Termikus és fotokémiai reakciók. Woodward-Hoffmann szabály. 5. ) Konfiguráció és konformáció. Kiralitás, szimmetriaelemek. Sztatikus és dinamikus sztereokémia. Prokiralitás. 6. ) A szerves reakciók termodinamikája és kinetikája. Termodinamikus és kinetikus kontroll. Kinetikus izotóp effektus. 7. ) Sav- bázis tulajdonságok, p K a és p K b értékek.
A kén az élet minden formája számára esszenciális elem. Legtöbbször szerves kénvegyületek, vagy fém-szulfidok formájában. Három aminosav – a cisztein, cisztin és a metionin, valamint két vitamin – a biotin és a tiamin is tartalmaz ként. Számos kéntartalmú kofaktor létezik, többek közt a glutation, vagy a tioredoxin. Két kénatom közt létrejött úgynevezett diszulfid-hidak nagy mechanikai szilárdságot és oldhatatlanságot kölcsönöznek a bőrben, hajban és tollakban megtalálható keratinnak. Nevének eredete [ szerkesztés] Vegyjele a latin sulfur szó kezdőbetűjéből származik. E név eredetére két magyarázat kínálkozik, az egyik az indoeurópai suelphlos -ra vezeti vissza, ami a swel (lassan égni) kifejezésből ered. Korábban viszont úgy gondolták, hogy a szanszkrit sulver -ból (a réz ellenségéből) ered. Andre kertesz polaroids Tökéletes angol
87, 32 nap β − 0, 167 35 Cl 36 S 0, 02% S stabil 20 neutronnal Hivatkozások A kén a periódusos rendszer VI. A csoportjába tartozó nemfémes kémiai elem. Vegyjele S, rendszáma 16. Régies magyar elnevezése a kéneny. [3] Standard nyomáson és hőmérsékleten szagtalan, élénksárga színű kristályokat alkot, melyek nyolcatomos gyűrűs molekulákból épülnek fel. A kén multivalens, vagyis változó vegyértékű elem, és az aranyat, platinát, iridiumot, nitrogént, tellúrt, jódot és a nemesgázokat leszámítva az összes többi elemmel képez vegyületet. A kén előfordul a természetben elemi (terméskén) formában is, de leginkább vegyületei - főként szulfid- és szulfát-ásványok - formájában található meg. A kén az egyik legrégebben ismert elem, felhasználták már az ókori Indiában, Kínában, Egyiptomban és Görögországban is. Manapság majdnem az összes elemi ként a földgázban és kőolajban lévő kéntartalmú szennyezőanyagok eltávolításakor, melléktermékként nyerik. A ként legnagyobb mennyiségben kénsav gyártására használják, amely szulfát- és foszfátműtrágyák előállításához, valamint számos vegyi eljáráshoz szükséges alapanyag.