A kisfiút David Paterson-nak hívták. Az anyukája, Katherine Paterson magyar nyelven Híd a túlvilágra címen kiadott könyve nyomán készült Csupó Gábor filmje; a történet, ami nem csak egy különleges kislány emléke előtt tiszteleg, de az igaz barátság előtt is. Ez a történet megmutatja, hogy bármilyen rövid idő adatik is olykor egy kapcsolatnak, az képes lehet akár az egész életünket megváltoztatni – bizony, akkor is, ha még "csak" gyerekek vagyunk. Mit látsz a szíveddel? Azt hiszem, mindenki számára létezik egy (vagy több) olyan film, amiről pontosan tudja, hogy soha nem fogja megunni, mégis, éppen azért, hogy ez biztosan soha-soha ne fordulhasson elő, féltve őrizgeti, és csak "különleges alkalmakkor" nézi meg. A Híd Terabithia földjére egy ilyen film számomra – és úgy érzem, ennél a mostani helyzetnél talán nem is volt még jobb alkalom arra, hogy újra elővegyem. A mese közelebb viszi a szívünkhöz a valóságot – írtam korábban. A Híd Terabithia földjére pontosan ebben segíthet nekünk – persze, nem semmisíti meg varázsütésre a külső "ellenséget", vagy a belső nehézségeket, de emlékeztet minket arra, mennyire fontos, hogy ne csak a szemünkkel lássunk; olyankor is, amikor ez mindennél nehezebbnek tűnik.
Valami nagyon hasonlót mutat meg a Híd Terabithia földjére is: az, ami első ránézésre egy gonosz hetedikesnek, egy soha el nem mosolyodó, rideg tanárnőnek, egy álmokat könyörtelenül porrá zúzó szülőnek tűnik, az a "szívünkkel" rápillantva egy sokkal összetettebb kép. És nem is biztos, hogy vele kell harcba szállni, őt legyőzni – sokszor legalább olyan fontos, hogy azzal a félelemmel küzdjünk meg, ami mostanáig nem engedte, hogy közelebb lépjünk hozzá. Mert ha közelebb lépünk, megláthatjuk a rettegett nagylány mögött az otthon elszenvedett bántalmazást; a tanárnő merev arca mögött a nem múló gyász fájdalmát, és a szúrós megjegyzések mögött a megélhetésért vívott szélmalomharcban kimerült, de aggódó és szerető apát. A félelem az, ami sokszor megakadályozza, hogy emlékezzünk: mindenki mögött van egy történet. Ha szeretnénk megérteni valakit (igen, ez önmagunkra is igaz), közelebb kell lépnünk nem csak hozzá, de a saját félelmünkhöz is; megengedni neki, hogy megmutassa az utat nem csak a másik, de saját magunk felé is.
Jess Aarons hőn áhított vágya, hogy ő legyen az ötödik évfolyam leggyorsabb futója. Egész nyáron edz, és alig várja, hogy lássa osztálytársai arcát, amikor mindegyiküket legyőzi. Az iskola első napján azonban egy új lány átmerészkedik a fiúk felére a játszótéren, és mindenkit maga mögött hagy. Ez bizony nem túl ígéretes kezdet egy barátságnak, Jess és Leslie Burke mégis elválaszthatatlan társakká válnak. Leslie hatalmas képzelőerővel rendelkezik. Ő és Jess megalkotják Terabithiát, a varázslatos erdei királyságot, ahol ők ketten királyként és királynőként uralkodnak, és ahol az egyedüli korlátot fantáziájuk szabja. Aztán egy reggel szörnyűséges tragédia történik. És amikor Jessnek meg kell birkóznia ezzel a borzalommal, hirtelen ráébred, mekkora erőt és bátorságot adott neki Leslie. A KÖNYV A NEWBERY DÍJ NYERTESE AZ AZONOS CÍMŰ FILM ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ BESTSELLER
Értékelés: 473 szavazatból Sajátos körülmények között ismerkedik meg egymással Jess és Leslie. A két magányos, kirekesztett gyerek összebarátkozik. Leslie állandóan varázslatos történeteket sző, Jess pedig tehetségesen rajzol. A kislány feltárja Jess előtt a fantázia világát, és ketten együtt létrehozzák Terabithia titokzatos birodalmát, amely a közeli erdőben csordogáló patak fölötti kötélen átlendülve érhető el. Eme varázslatos helyen ők az uralkodók, így nekik kell szembeszállniuk a birodalmukat veszélyeztető Sötét Úrral és seregeivel – míg a való világban az iskolai bajkeverők ellen veszik fel a küzdelmet. Bemutató dátuma: 2007. február 22. Forgalmazó: SPI Stáblista:
Mégis (annak ellenére is, hogy Leslie az első napon maga mögé utasítja a fiút a futóversenyen, amire az annyit készült) barátság szövődik kettőjük között, mert a különböző háttér ellenére összefűzi őket egy nagyon is közös tapasztalásuk: a magány. Leslie (akit AnnaSophia Robb bűbájos megformálásában láthatunk) gazdag fantáziája átszínezi a kettőjük valóságát, és izgalmas mesevilágot tár fel Jess előtt. A házuk mögötti elhagyatott erdőben, a sebes vizű patak túlpartjára egy régi kötélen átlendülve varázslatos királyság várja őket, amelyben egyedül ők ketten uralkodnak: Terabithia. Minden, ami a valóságban megoldhatatlan problémaként tornyosul a két gyerek előtt (a kötekedő osztálytársak, a hírhedt, kisebbeket terrorizáló hetedikes lány, Janice Avery), a túlsó parton nagyon is legyőzhető ellenféllé szelídül – a titok pedig csak annyi, hogy "csukd be a szemed, és tárd ki az elméd". Félelem "Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan" – egy másik gyönyörű történetnek ezt a szívbéli tanulságát biztosan sokan ismeritek.
2019. december 4-én 17 órától "Bemutató előtt" sorozatunk keretében találkozunk Szirmai Albert: Mágnás Miska c. operettjének rendezőjével, karmesterével és szereplőivel a Korzó Zeneházban. Vendégek: Peller Károly, rendező, Horgas Ádám, tagozatvezető-főrendező, Koczka Ferenc, karmester, Szélpál Szilveszter (Baracs), Horák Renáta (Rolla), Oszvald Marika (Nagymama), Gömöri Krisztián (Miska), Ágoston Katalin (Marcsa), Szívós László (Pixi), Medveczky Balázs (Mixi) Zongorán kísér: Koczka Ferenc Minden érdeklődőt szeretettel vár a Szegedi Operabarátok Egyesülete.
Elmarad a Mágnás Miska csütörtöki előadása. … Először debütált a Mágnás Miska a csillagtetős színpadon, de alighanem visszavárja még a közönség a következő években. … A műfaj értékeit tiszteletben tartó, ugyanakkor a megszokottnál kissé abszurdabb, végletesebb előadás lesz a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadának záró produkciója, a Mágnás Miska – mondta Alföldi Róbert rendező kedden az MTI-nek. … A Szegedi Szabadtéri Játékok záró produkciójának, a Mágnás Miska egyik női főszereplője Náray Erika, egy igazán sokszínű és bátor színésznő, aki nyáron nyolc főszerepet maga mögött hagyva szakított az Operettszínházzal. … Rendkívüli az érdeklődés az idei utolsó Dóm téri produkció, a Mágnás Miska iránt: a jövő hét pénteki bemutatóra és az azt követő szombati előadásra már minden jegy elkelt. … Kiváló hangulatban kezdték meg hétfőn a két hétig tartó szegedi próbaidőszakot a Mágnás Miska operett-produkció alkotói és szereplői. Egyelőre egy tornacsarnokban küzdenek a kánikulával, csütörtöktől már a Dóm téren próbálják a fergeteges… Megkezdődtek a Mágnás Miska című Szirmai Albert-operett próbái hétfőn Budapesten: a Szegedi Szabadtéri Játékokon először augusztus 17-én látható darab rendezője Alföldi Róbert, a premiert három előadás követi.
Szirmai Albert zeneszerző – Bakonyi Károly szövegíró – Gábor Andor dalszövegíró Békeffi István és Kaszó Elek átdolgozásában Színpadra állította Peller Károly "Cintányéros cudar világ", "Hoppsza Sári", "A nő szívét ki ismeri", "Úgy szeretnék boldog lenni" – ezek az örökzöld slágerek a Mágnás Miska bemutatóján csendültek fel először 1916-ban. Szirmai Albert operettjei magyarországi megjelenésük után egymás után hódították meg Európa színpadait. A szerző invenciója és dallambősége ugyanis csodaszámba ment. A kritikusok szuperlatívuszokban írtak arról is, hogy Szirmainak egyedülálló érzéke van a burleszk-komikumhoz, a paródiához. A történetben Baracs Iván bosszúból meg akarja szégyeníteni nemes barátait. Lovászlegényét, Miskát frakkba öltözteti, és Tasziló gróf néven bevezeti a társaságba. Miska menyasszonyából, Marcsából, a tenyeres-talpas mosogatólányból pedig Mary grófnő lesz… A Mágnás Miska érdekessége, hogy az operett irodalom azon ritka darabjai közé tartozik, amelyben a táncos-komikus és a szubrett a főszereplők.
A Mágnás Miska az idei utolsó bemutató a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A klasszikus operettet a dóm térre álmodó Alföldi Róbert már öt hete próbálja a társulattal a darabot, igen vidám hangulatban. a vidámság a nézőtéren is érezhető lesz, ám Alföldi a rá jellemző módon igyekszik elgondolkodtatni a nézőt. A darab története amellett, hogy a szokásos operettkliséket találjuk benne, szintén kifigurázza a társadalmi csoportok közti ellentéteket. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. → Alföldi Róbert megtartotta a Mágnás Miska első olvasópróbáját. Már előre tudni lehet, hogy nem hétköznap darabot láthat a közönség a Dóm téren, sok dologgal azonban a szereplők is most szereztek tudomást. Ők már tudják mit álmodott színpadra a rendező. Tulajdonképpen egy átmenet a modern zenés színház, és a klasszikus operett között. A darab eleje konyhában játszódik majd, többet azonban még nem árult el a koncepcióról Alföldi Róbert. Mindenki várja már a szegedi előadást, és legalábbis lelkiekben elkészültek a melegre is.
A másik fontos elem, hogy az alaprajzok után az összes részletet külön ki kell dolgozni. Ez azért fontos, mert az elemeket a színpadon össze is kell illeszteni. Ha a tervet elfogadták, akkor jöhet a műhelyi gyártás, amit folyamatosan felügyelnem kell a színmintáktól a legapróbb részletekig. A Szegedi Nemzeti Színháznak van saját műhelye, ott zajlik a munka. Pattantyus Dóra: Az én munkám szintén a közös gondolkodással indul. Elemezzük a művet, beszélgetünk a darabban megjelenő karakterekről, mivel a jelmezeket meghatározzák a szereplők tulajdonságai és személyisége. Ezek alapján képeket gyűjtök, hogy hangulatokat tudjak mutatni a rendezőnek karakterekre lebontva. Aztán ha megvan a konkrét elképzelés, elkezdem készíteni a tervrajzokat a tervelfogadásra és a műhelyeknek. A jelmezek is itt helyben, a színház varrodáiban készülnek, valamint külső gyártásban csináltatunk cipőket, fejdíszeket. – Mindketten dolgoztatok a Budapesti Operettszínházban, ahol Peller Károly is. Volt már közös projektetek?