Dekameron Fő műve a Dekameron (jelentése: "tíz nap"; 1348-1353), száz novellát tartalmazó gyűjtemény. Az olasz "novella" szó " újdonságot " jelent, érdekes hírt, különös történetet. Boccaccio dekameron röviden de. Boccaccio műfaja a természetesség, a valóság közvetlen visszaadásának látszatát kelti (mindig valóságos hallgatóságnak mesél valaki), s gondosan előkészíti a fordulópontot. Az elbeszélések sorozatát külön novella vezeti be és zárja le, s ez keretbe foglalja az egész művet. Az egyes novellák között rövidebb-hosszabb összekötő szövegek – olykor újabb történetek találhatók. A Dekameron kerete a következő: az 1348-as pestisjárvány idején hét ifjú hölgy és három fiatalember találkozott a firenzei Santa Maria Novella (szanta) templomban, s úgy döntöttek, hogy elmenekülnek a városból a járványhalál elől egy vidéki villába, s ott szórakozásaikat érdekes történetek elbeszélésével fogják váltogatni. Tíz nap alatt a tíz résztvevő mindegyike naponta egy-egy történetet mesél el az arra a napra megválasztott "királynak" vagy "királynőnek" a vezetése alatt és utasítása szerint.
Általános információk: Szerző: Boccaccio A mű címe: Dekameron Műfaj: Novella A mű keletkezése 1348 és 1353 között dolgozott főművén, a Dekameronon. (A cím görög nyelven azt jelenti: tíz nap. ) Irodalomtörténeti jelentősége, hogy általa vált önálló irodalmi műfajjá a novella. A mű nyelvezetében sajátos módon keveredik a korabeli olasz köznyelv és a terjengősebb fogalmazási stílus. Kimutatható benne az Ezeregyéjszaka hatása éppúgy, mint a különféle anekdotáké, legendáké, és az abban a korban igen népszerű fabliau-ké (vaskos humorú verses elbeszélések). A Dekameron mintegy összefoglalja a reneszánsz szellemiségét, melyet az irodalomban Boccaccio mellett Dante és Petrarca képviselnek a legmarkánsabban. Utóbbi volt az, aki megakadályozta, hogy Boccaccio egy kétségbeesett pillanatában elégesse a művét. Keretcselekménye szerint hét nő és három férfi egy vidéki kastélyba menekül az 1348-as firenzei pestisjárvány elől. Itt történetek mesélésével szórakoztatják egymást. Boccaccio dekameron röviden e. A történetek témáját az előző este megválasztott király vagy királynő határozza meg.
novella: "újdonság" (ol. ) szóból; prózai kisepikai műfaj; terjedelme rövid, szerkezete zárt, hősei hétköznapi emberek, akiknek életében valamilyen jelentős esemény játszódik le, a szerző azonban nem részletezi az események előzményeit (in medias res kezdés), a szereplőről is csupán a történet szempontjából lényeges dolgokat tudjuk meg. Témája lényegében a "váratlan fordulat" gyors és tényszerű előadása, kitérők, részletező leírások nélkül. Rendszerint csattanóval zárul, nyelvezete ennek megfelelően fegyelmezett és lényegre törő. Eredete az antik görög irodalomba nyúlik vissza (pl. Apuleius), igazi felvirágzása a reneszánsz és a modern korban figyelhető meg (Boccaccio, Maupassant, Csehov, Th. Boccaccio: Dekameron – 1. nap 3. és 5. nap 9. novella (elemzés). Mann, F. Kafka, Borges, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Hajnóczy Péter stb. ). Rokon műfajai: adoma, anekdota, karcolat, humoreszk; átmeneti műfajtípusai: filmnovella, tárcanovella; speciális típusa Örkény István egyperces novellái. elbeszélő: narrátor; az epikai művek beszélője, aki a történetet elmondja
Az Országgyűlés június 13 -ai ülésnapján 130 kormánypárti igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény t, amely jelentősen átalakítja az ügyvédség és a jogtanácsosok helyzetét, tevékenység-gyakorlási feltételeit. A törvény címe is alapvető koncepcionális változásra utal, mivel nem az ügyvédségre, hanem az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó rendelkezések et tartalmazza. Már a törvény első szakaszában szereplő alapelvek között is találhatunk újdonságot, egyrészt az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalom hangsúly ozását, valamint az önképzés és kötelező továbbképzés előírását. Ügyvédi tevékenységéről szóló törvény. A törvény részletesen meghatározza az ügyvédi tevékenység fogalmát pozitív és negatív oldalról is, rögzíti továbbá az ügyvédi tevékenységet folytatók körét (ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, kamarai jogtanácsos, alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó).
Ajánló 2018. január elsején lépett hatályba az ügyvédi tevékenységről szóló törvény. Az új törvény ügyvédi hivatásrend alkotmányos hagyományaira építkezve jelentős változásokat eredményezett a jogi szolgáltatások egyik legmarkánsabb területén, a kamarai jogtanácsosi és jogi előadói integrációtól, az ügyvédi működési formák és követelmények megreformálásán keresztül az egyes ügyvédi tevékenységeknek a kor követelményeinek megfelelő szabályozásáig.
Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy - különösen ismétlődő jellege miatt - túlzó, az Adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre: a) ésszerű összegű díjat számíthat fel, vagy b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. 7. Jogorvoslat Amennyiben a személyes adat jogosultja a személyes adatai kezelése vonatkozásában azt tapasztalja, hogy az Adatkezelő megsérti az adatvédelmi jogszabályokban meghatározottakat, úgy jogai védelme érdekében jogorvoslati kérelemmel fordulhat egyfelől a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c., postacím: 1530 Budapest, Pf. MEGJELENT az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (MK. 95/2017. sz.). : 5.,, telefon: +36 (1) 391-1400, fax: +36 (1) 391-1410, e-mail:), másfelől az Adatkezelő székhelye, az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszékhez. Budapest, 2018. május 25.
5. Az adattovábbítás rendje Az Adatkezelő nem jogosult az általa kezelt személyes adatot más személynek továbbítani, vagy egyéb formában hozzáférhetővé tenni, kivéve a) amennyiben az adattovábbítást jogszabály írja elő; b) amennyiben az adattovábbításhoz az érintett kifejezett hozzájárulását adta, és az adattovábbítás címzettje az Adatkezelővel kötelmi jogviszonyban lévő személy, továbbá az adattovábbítás célja a személyes adat jogosultja és az Adatkezelő közötti kötelmi jogviszony teljesítése. Az Adatkezelő az adattovábbítás szükségessége esetén köteles tájékoztatni a személyes adat jogosultját a) az adattovábbítás címzettjének, valamint képviselőjének nevéről, elérhetőségéről; b) az adattovábbítás pontos céljáról, konkrét terjedelméről; c) a Hatóságnak (ld. 6. pont) címzett panasz, vagy bírósági jogorvoslat előterjesztésének lehetőségéről. A személyes adat jogosultja a konkrét adattovábbításhoz hozzájáruló nyilatkozatát az adatkezelésre vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatával egyidőben is megadhatja, amennyiben e nyilatkozat megtétele idején a konkrét adattovábbítás szükségessége már ismert.