000 Ház - Eladó - Építési terület: 38000000 m2 Ár: 38. 000 Ft Méret: 170 négyzetméter Azonosító: 9458500 Bútorozás: Kérdezzen rá a hirdetőtől » Jelleg: családi ház Építőanyag: tégla Egész szobák: 6 Fél szobák: 2 Fűtés... 1 Apr 2020 - Ft 38. Ikrény eladó családi ház pest. 23 Mar 2020 - Ft 38. 000 Ház - Eladó Alapadatok Web Hirdetéskód6900006 Irodai kód3263492 ElhelyezkedésIkrény, belterület Ár38 000 000 Ft Mennyi hitelt kaphatok? Kalkuláld ki! KategóriaHáz-... 22 Mar 2020 - Eladó Ház, Ikrény_S Ft 38. 15 Mar 2020 -
Törölt hirdetés, így nem lehet üzenetet küldeni sem. Ingatlan hirdetés leírása Sajnos ez az ingatlan hirdetés már nem aktuális, mivel a hirdető már törölte azt. Hasonló ingatlan hirdetések
Győrtől pár perc autóútra, Abda központi részén részben felújításra szoruló 100 nm-es családi ház 1590 nm-es telken eladó. Az ingatlanban 3 nagyméretű szoba, konyha, étkező, 2 kamra, fürdőszoba, külön wc, közlekedő, tágas előtér találha... 36 900 000 Ft 36 napja a megveszLAK-on 2 Alapterület: 90 m2 Telekterület: 772 m2 Szobaszám: 4 Új ház, jó helyen, jó áron! Eladó Győrtől 10 km-re, enesén magas minőségű kivitelezéssel készülő, exkluzív külső megjelenésű házak különféle méretben (75-135 m2), amelyeket 2022. Évi átadással lehet lekötni. Jelen ház 90 m2-s 772 m2-s telekkel. Az épület 20 cm vastag dr... Eladó ház Ikrény – SS Ingatlan. 47 225 000 Ft 36 napja a megveszLAK-on 9 Alapterület: 160 m2 Telekterület: 500 m2 Szobaszám: 5 Nappali és 5 szoba garázs, teraszkizárólag az otthon centrumnál! Kizárólag nálam!! Győr-szabadhegy mindig is kedvelt városrésze Győrnek, Ipari park, autópálya, belváros ideális távolságon belül. Kiváló lokáció, stabil anyagi környezet. Ezen területen az elmúlt 2-3 évben... 125 000 000 Ft 37 napja a megveszLAK-on 8 Alapterület: 73 m2 Telekterület: 492 m2 Szobaszám: 2 Győr-Gyárváros csendes utcájában 2 szobás családi ház eladó!
Adatvédelmi tájékoztatás A felhasználói élmény fokozása és célzott hirdetések kiszolgálása érdekében, valamint kényelmi és statisztikai célból weboldalunk adatokat tárol a készülékén (sütiket) és webszervereken. Abban az esetben, ha hozzájárul a sütik használatához, kattintson az OK gombra. Részletesebb információt az Adatkezelési Szabályzatban talál. ok
Helyi iparűzési adó mértékének csökkenése a mikró-, kis- és középvállalkozásoknál A 4 milliárd nettó árbevételt vagy mérlegfőösszeget meg nem haladó mikró-, kis-, és középvállalkozások 2021. évre vonatkozóan igénybe vehetik a csökkentett adómérték jelentette adóelőnyt, amely alapján a helyi iparűzési adó mértéke 2021-ben nem lehet 1 százaléknál magasabb. Ezen adózók jogosultak arra is, hogy 2022-ben az egyes esedékességi időpontokban a helyi iparűzési adóelőlegük 50%-át fizessék meg. A fenti adókönnyítést már a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvénybe beépülő (továbbiakban: Htv. ) átmeneti rendelkezések tartalmazzák. A Htv. 51/N. §-a alapján az 51/L. § bekezdés szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatásnak minősül. Az adóalany a döntésétől függően általános csekély összegű támogatásként, mezőgazdasági csekély összegű támogatásként, halászati csekély összegű támogatásként vagy átmeneti támogatásként veheti igénybe. Amennyibben jogosult az adóalany a csökkentett adómérték igénybevételére, úgy a HIPA bevallásában feltüntetett, bevallott csökkentett adóösszeget kell a könyveiben elszámolni egyéb ráfordításként.
Hódmezővásárhely - Bejelentkezés, változás-bejelentés Minden adóköteles tevékenység megkezdése előtt, illetve a tevékenység végzésében bekövetkezett változások esetén az adózónak bejelentési kötelezettsége van azon önkormányzati adóhatóság felé, ahol székhelyét megjelölte, illetve ahol a tevékenységét végzi. Kulcsszavak: helyi iparűzési adó, bejelentkezés Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja. Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik. Az állami adó- és vámhatóság naponta, elektronikus úton megküldi az adatszolgáltatást az adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok részére, amely telephelyeket az adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelentette. Az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatásban szereplő adózó bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét a székhelye szerinti és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.
Nullás iparűzésiadó-alap megosztása Köteles-e egy kft. az iparűzésiadó-alapjának megosztását a székhelye és telephelye között elvégezni abban az esetben, ha kezdő vállalkozásként adóalapja adott évben nulla, nem számolt el még árbevételt? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Igen, köteles elvégezni a megosztást. Ha a vállalkozói szintű adóalapja nulla, akkor értelemszerűen mindkét önkormányzat területén nulla adóalap jön ki. Mindkét önkormányzati adóhatósághoz be kell nyújtania a bevallást. Iparűzési adó csökkentése Iparűzési adó kapcsán merült fel kérdés, melyre ellentétes információkat kaptam. Az útdíj mértékét 7, 5 százalékban az adóból vagy az adóalapból lehet levonni? A könyvelő az adóalapot csökkentette, értelmezésem szerint az adót lehet vele csökkenteni a Htv. 40/A §-a szerint. Illetve ugyanerre az útszakaszra túlsúlydíjat is kénytelen a számviteli törvény alá tartozó vállalkozás fizetni. A túlsúlydíjjal lehet csökkenteni a hipát vagy a hipaalapot? A hipából levonható az anyagköltség? A könyvelő szerint, ha a vállalkozás megveszi az autógumit, és a felszerelését maga végzi el, az elszámolható, de ha a szervíz fel is szereli a megvásárolt gumit, akkor szolgáltatásnak minősül, így nem vonható le az adóból.
Amennyiben az építtető legalább részben részt vesz az épületek létrehozatalában (erre lehet következtetni a kérdésben az alvállalkozóira utalásból), és esetében az építőipari tevékenység időtartama az adóévben több mint 180 nap, akkor a Htv. pont e) alpont szerint létrejön a telephely. A második kérdés szerinti esetben is azt kell tisztázni, hogy a beruházó végez-e építőipari tevékenységet. Ha nem, […]
Az adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az adóhatóság a természetes személy adózót ötvenezer forint, a nem természetes személy adózót százezer forint mulasztási bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő kiszabásával ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Kötelezettségnek a megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság. Pl. a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó tételes adóalap-megállapítás választását a vállalkozó – az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített – bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül vagy február 15-ig jelenti be az adóhatóság számára. A határidő elmulasztása jogvesztő.
Az adózó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv. ) 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről, valamint képviselőjéről az önkormányzati adóhatóságnak bejelentést tehet. Ha a bejelentkezéssel, változásbejelentéssel összefüggésben adóelőleget vagy jogszabály alapján az állami adó- és vámhatóság adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot is be kell jelenteni, akkor e bejelentés megtételére az adózót a székhelye és a telephely szerinti önkormányzati adóhatóság külön felhívja. A kérelem benyújtható az adóhatóság által rendszeresített Bejelentkezés, változás-bejelentés üres űrlap (PDF) formátumú papíralapú adatbejelentési nyomtatványon postai úton, illetve személyesen az Adóhatósági Irodában. Papíralapú nyomtatványt az Elektronikus ügyintézésre nem kötelezett adózók nyújthatják be: természetes személy, lakásszövetkezet, adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány, a SZJA tv-ben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50%-át meghaladja, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban nem szereplő, de az SZJA törvény alapján egyéni vállalkozónak minősülő személy (közjegyző, egyéni ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, önálló bírósági végrehajtó, szolgáltató állatorvos).