"Taktikázásukkal szembekerültek a magyarok többségével" – szögezte le a felmérés eredményére hivatkozva a Nézőpont Intézet. A romániai közvéleményt új téma tartja lázban: a melegházassággal kapcsolatban lesz a hétvégén népszavazás. De nem arról, hogy engedélyezzék-e, hanem épp ellenkezőleg. Kezdőlap - Jobbik.hu. A Koalíció a családért ernyőszervezet kérésére indult a népszavazás kiírása, azzal a céllal, hogy módosítsák az alkotmányban a család meghatározásáról szóló mondatban a "házastársak között" szavakat "egy férfi és egy nő" szavakra. Buzás Ernő írása. A Momentum új alapokra helyezi a magyarságpolitikát: kulturális, gazdasági és politikai hidakat építünk Magyarország és a határainkon túl élő magyarok között. Amint az kiérezhető a nevekből és a használt fogalmakból, a módosítás támogatói többek közt a család védelmére hivatkoznak, amikor a melegházasságot elméletben nem kizáró megfogalmazást lecserélnék egy kimondottan tiltó megfogalmazásra. Mintha két ember saját szabad döntéséből származó köteléke árthatna mások családjának.
A közösségi térnek kinevezett pincehelyiség is inkább tűnt egy nyitás előtt álló fapados szórakozóhelynek, mint az új politikai erő központjának. A mostani nyüzsgés és jó értelemben vett káosz viszont már egészen egy pártszerű szervezet működésére emlékeztetett. Benke szerint is az volt a kampány egyik legnagyobb tanulsága, hogyan gazdálkodjanak az igencsak véges erőforrásaikkal. Amit lehetett, saját erőből oldottak meg, így készült a honlapjuk, így jöttek létre a Facebookra posztolt videós anyagok is: volt, aki a weblap-szerkesztéshez értett, más grafikusként ajánlotta fel szaktudását. Nagy előnyt jelentett az is, hogy voltak tapasztalt szervezőik, akik el tudták végezni a menet közben felvetődő "finomhangolásokat", azt az apróságot például, hogy miként rendszerezzenek gyorsan és hatékonyan több ezer aláírást. Gondola.hu - Momentum Mozgalom. Ki volt számolva Hasonló kihívás volt az aktivisták koordinálása is. Összesen 1600-1700 aktivista csatlakozott a NOlimpia ügyéhez, ami egy kisebb párt (pl. Együtt, LMP) számára is szép tömeg lenne, nemhogy a semmiből berobbanó mozgalomnak, amelyiknek nulla tapasztalata van ennyi ember koordinálásában.
"Nem lehet jobbról előzni a Fideszt, helyette az emberek megélhetési problémáival kell foglalkoznunk" - szól a következő pont, aminek lényege, hogy nem lehet úgy győzni, ha a kampány egyik fő üzenete a Fidesz szimbolikus intézkedéseinek megtartása; helyette "a magyar társadalmat egyre inkább tönkretevő szociális válságra kell választ adnunk. " "A nyugati identitáspolitikát nem engedhetjük beszivárogni a magyar ellenzéki politikába" - állítja Donáth az ötödik pontban, bár nem világos pontosan mire gondol, amikor arról ír, hogy bár a szexuális kisebbségek jogait fontos megvédeni, "a nyugati baloldaltól átvett, valódi érdekvédelem helyett szimbólumokra és szimbolikus kommunikációs csatározásokra épülő identitáspolitika a társadalmi többség megteremtésének valóságos akadálya. Sebők Éva | Momentum Mozgalom. " Sőt: "a következő négy évben a teljes magyar ellenzéknek feladata, hogy ezt a terhet levesse magáról, és a magyar politikai gondolkodás történetéhez visszanyúlva, a magyar politikai hagyományokból táplálkozva alakítsa ki az uralkodó elittel szemben a nép hatalmára épülő ideológiáját és politikáját. "
A teljes cikk ITT olvasható. Borítókép: Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője még beleült Orbán Viktor miniszterelnöki székébe is 2019-ben / MTI / Illyés Tibor
A jelenlegi kormánypárt 1988-as megalakulását követően olyan generációs szövetségként működött, mely különböző fontos társadalmi kérdésekben szervezett demonstrációkat – akárcsak a Momentum. Két évvel később, az első szabad választásokon parlamenti párttá lépett elő, kormányt azonban csak 1998-ban alakíthatott (koalícióban az MDF-fel és az FKgP-vel). Azon bíráló hangok, amelyek a Momentumot "kispárti" és úttörő mivolta okán múló délibábnak titulálják, megalapozatlanok, hiszen jelenlegi kormányunk is hasonló pártkonstrukcióból indult. Összességében a Momentum több egyszerű pártnál, a mozgalom elnevezés sem véletlen. Fekete-Győr András elnök a adott interjújában elmondta: a közösség erejében hisznek, többek között az különbözteti meg őket a többi párttól, hogy kiterjedt önkéntes-hálózattal dolgoznak. Fiatalok, akik fizetés nélkül, éjt nappallá téve tevékenykednek, matricáznak, aláírásokat gyűjtenek a pultoknál. A Mozgalom tagjai szimpatizánsoknál kopogtatva, itthon és külföldön szerveznek közösségeket.
Az Alapító Okirat és társai - Közös képviselő, társasházkezelés - IX. kerület - Társasházi képviselő - Kvarner Kft. Társasházi közös képviselet Mire figyeljünk oda a lakásvásárlás után? Az áhított lakás megszerzés nemcsak cél, hanem nyitány is. Az új élethez a társasház alapító Okirata és egyéb szabályzatok szolgáltatják a kottát. Ám ezeket többnyire csak akkor ismerjük meg, amikor már ezek alapján kellene játszanunk. A társasházi Alapító okirat, a szervezési működési szabályzat, illetve a házirend együttesen határozza meg a lakóközösség életét. Az iratok többségét még a lakások értékesítése előtt elkészítik, így a lakóknak általában nincs módjuk a tartalmi változtatásokra. Az okiratok utólagos módosítása pedig hosszabb folyamatot igényel. Az alapító okirat megváltoztatásához pl. valamennyi tulajdonostársnak hozzá kell járulnia, ám egy 10 lakásos társasházban nehéz a konszenzus keresés. A lakásválasztáskor apró részletnek tűnő házirend évekre összeugraszthatja a lakókat. A társasház sikeres működéséhez túl szabályozás és a közösség romboló engedékenység között húzódó keskeny pallón kell egyensúlyozni.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A társasházi törvények az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit rögzítő szabálya egyoldalúan kógens: nem zárja ki a felsoroltak mellett további, így a közös tulajdon használatára vonatkozó kötelmek felvételét. Ha az alapító okirat a közös használatra vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, e kérdésben a közgyűlés az alapító okiratot érintő, érvényes határozatot nem hozhat – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a társasház alapító okirata rögzítette a közös ingatlanrészek használati rendjét és utalt arra, hogy a tetőtér beépítése után az alapító okirat módosítására kerül sor. A tetőtér kialakítását követően módosított alapító okirat a közös részek használatát az eredeti okirattal azonosan tartalmazta, nem tüntette azonban fel a tetőtérben kialakított új ingatlanokat. A felperesek a módosított alapító okirat részbeni érvénytelenségének megállapítását kérték, álláspontjuk szerint ugyanis annak a közös használatot szabályozó pontja és melléklete, a használati megosztást tartalmazó vázrajz a társasházi törvényt sértő módon semmis, mert az alapító okirat nem tartalmazhat a közös részek használatára vonatkozó rendelkezést.
A társasház jogokat szerezhet, önállóan perelhet, és perelhető. A tulajdonosok a tulajdoni hányaduk szerinti mértékben felelnek a közösség egészét terhelő kötelezettségek teljesítéséért. A külön tulajdont képező társasházi egységre jelzálog jegyeztethető be a tulajdonos tartozásának biztosítása, érvényesítése érdekében. Ezzel az intézkedéssel többek között azt lehet elérni, hogy a nem fizető társtulajdonosok ne tudják előidézni a társasház fizetésképtelenségét. A jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítése során a tulajdonostárs ingatlana végrehajtás alá vonható, elárverezhető, így a társasház követelése a végrehajtás során behajtott összegből megtérülhet. Milyen adatokra, okiratokra van szükség a társasház alapító okirat megszerkesztéséhez? – Szükséges a telek ingatlan helyrajzi számára, aminek alapján az ügyvéd saját TAKARNET rendszeréről a tulajdoni lapot le tudja hívni. – Társasházi alaprajzot kell egy tervezővel készíttetni, ami pontosan tartalmazza az épület külön és közös tulajdoni épületrészeit, azok minősítését, alapterületét.
Vizsgálódásunk fókuszában ezúttal a közgyűlések, a közgyűléseken meghozott határozatok, és legfőképpen a határozatok érvénytelenségének megállapítása iránt indított peres eljárások, az azokban vizsgált érvénytelenségi okok állnak. Megjelent a THT június-júliusi száma 2022. július 4. Megjelent a Társasházi Háztartás szaklap 2022. június-júliusi száma, mely már megérkezett azokhoz, akik a print előfizetéssel rendelkeznek. Ők és akik online, vagy eHÁZ-as verzióban fizettek elő, itt azonnal olvashatják is a szaklapot. Egy telek, négy társasházzal - Érdemes-e egy társasházzá alakulniuk? A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE)tagjainak kérdéseire a szervezet alapító elnöke dr. Bék Ágnes válaszol, melyek közül néhányat a THT előfizetőivel is megosztunk. Júliustól ismét emelkednek a postai tarifák - Tovább erősödik a THT online jelenléte 2022. július 1. A Magyar Posta Zrt. bejelentése alapján újra emelkednek a lakossági levélfeladás díjai, de nem ez az egyetlen áremelkedés, ami elgondolkodtatja azokat, akik papír alapú kiadványokon keresztül kommunikálnak olvasóikkal, vásárlóikkal.
§-ában foglaltak mellett egyéb megállapítást is tartalmazzon. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Meglátása szerint a törvény ugyan a Házirendre tartozóként szabályozza a közös terültek használatát, nincs azonban jogszabályi akadálya annak, hogy a tulajdonostársak szerződésben, adott esetben az alapító okiratban rögzítsenek ilyen tartalmú megállapodást. A 9. §-ból csupán az következik, hogy az abban foglalt dologi jellegű rendelkezéseket az alapító okiratnak feltétlenül tartalmaznia kell, nem tilalmazza azonban egyéb, kötelmi jellegű megállapodások felvételét. A közös területek használatának tulajdoni hányadtól eltérő szabályozása nem tilos, a szerződési szabadság körébe tartozó kérdés. A másodfokú bíróság helybenhagyta az ítéletet. Utalt arra, hogy a törvény szabályai alapvetően eltérést nem engedő, imperatív rendelkezések. Mivel a 9. §-ához a törvény nem kapcsolja az eltérés lehetőségét, az ott felsoroltakon kívül egyéb tartalom nem foglalható alapító okiratba.
Figyelemmel azonban arra, hogy a társasház alapiratai közül (alapító okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat, és utóbbi részeként a Házirend) kizárólag az alapító okirat a szerződés, ezért az alapító okiratba felvett rendelkezések is kötelmi, szerződéses jelleget nyernek, ebből következően a törvényi kivételektől eltekintve csak valamennyi tulajdonostárs egybehangzó nyilatkozatával módosíthatók, a közgyűlés határozatával nem. Ennek oka, hogy a tulajdonostársak kétféle minőségben vesznek részt a társasházi döntéshozatalban. Egyfelől a részleges jogképességgel rendelkező nagyobb egység, a társasházközösség tagjaként a közgyűlésen leadott szavazattal, amelynek eredménye a valamennyi tulajdonosra kötelező közgyűlési határozat, másfelől a tulajdonostársak "saját jogon", az őket természetes – vagy jogi – személyként megillető jogképesség keretei között is döntéshozók: szerződhetnek egymással és a társasházzal is, amely megállapodások csak az érintett feleket kötik. A legfontosabb szerződés a társasház alapszerződése, a valamennyi tulajdonos egybehangzó akaratnyilatkozatát rögzítő alapító okirat.