A Ratio-ban kísérlet történt a gimnáziumi tantárgyak hasznosság szerinti felosztására. Megkülönböztet "minden tanuló számára egyformán nélkülözhetetlen", "minden tanuló számára egyformán hasznos" és "nem mindegyik tanuló számára, hanem csak némelyeknek hasznos vagy szükséges" ismereteket. Így teremtődött meg a magyar tantervek történetében a kötelező, az ajánlott és a választható tantárgyak fogalma. Az 1777-es Ratio Educationis megszövegezői a tanítóképzés új intézménytípusát honosították meg: a normaiskolát (" kiemelt anyanyelvi iskolák ", "schola capitalis"). Az Emelt óraszámú Rajz Oktatás Története - Gyémánt rajz. Az első normaiskolát Bécsben nyitották meg 1771-ben, ezt követte 1775-ben a pozsonyi, majd 1777-ben a budai és a nagyváradi intézet. Egy évre rá Kassán, Pécsett, Besztercebányán és Győrben létesítettek normaiskolát. Ezekben az intézményekben a királyi katolikus népiskolák számára képeztek tanítókat. A protestánsok – tanügyi autonómiájukra hivatkozva – utasították el a normaiskolákat és a normamódszert. A Ratio Educationis intézkedési szabályzatában szó esik a testi nevelés, a játék, a szellemi felfrissülés fontosságáról, hasznáról is.
"Nem szeretem a harcokat, mert tönkretették az iskolánkat" - meséli Ehsanullah, egy afgán kisfiú. A fiú kilenc testvér egyike, de közülük most csupán ő jár iskolába. A helyi oktatási intézményt 2007-ben támadás érte, és termei nagyrészt ma is használhatatlanok. A valaha 1300 diákot befogadó iskolának ma csupán 400 diákja van. Ehsanullah az afganisztáni Zheray nevű faluban él. A faluba vezető út szőlőtőkékkel és gránátalma kertekkel tarkított zöld tájak mentén vezet. Ehsanullah élete az elmúlt néhány évben viszonylag nyugodt volt, de 2007-ben a helyi iskola teljesen megsemmisült a bombázások miatt. A fiú családjával a közeli Arghandabba menekült, ahol Ehsanullah végre iskolába járhat. Az oktatás története gyerekeknek. "Az első év nagyon jó volt. Az iskolánknak végre rendes épülete volt"- meséli a fiú. Kayenat családjával két évvel ezelőtt a heves hacok elől menekült a kelet-afganisztáni Shinwar tartományba, ahol nem volt lehetősége tanulni. "A lányoknak nem engedték, hogy iskolába járjanak"- meséli Kayenat. Annak ellenére, hogy a helyzet egyre reménytelenebbé vált, a kislány bízott benne, hogy egy nap újra iskolapadba ülhet.
A fájdalom szubjektív érzés, ezért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a szülés során mindenkinél szükséges-e a fájdalomcsillapítás. Azonban manapság már mindenhol lehet kérni. Prof. Dr. Bánhidy Ferenc szülész-nőgyógyász válaszolt a kérdésekre a vajúdás fájdalmainak csillapításával kapcsolatban. Szerinte a szülés első pillanatától kezdve még nem kell érzéstelenítés, hiszen akkor szinte biztos, hogy császármetszés lesz a vége. A videó megtekintéséhez kattints a képre! Forrás:
2021. ápr 5. 16:43 #terhesség #természetes szülés #császármetszés #divat Majka és Dundika első gyermeke, Marián programozott császármetszéssel jött a világra /Fotó: Blikk Ugrásszerűen megnőtt világszinten és Magyarországon is az elmúlt 30 évben a császármetszések száma: itthon a korábbi 10 százalékról 43 százalékra. A témával Boros Julianna Császármetszések növekvő trendje a világban és Magyarországon című tanulmányában foglalkozott részletesen. A hazai helyzet elemzéséhez a Kohosz '18 című vizsgálat adatait használta, amelyben közel nyolcezer 2018 márciusa és 2019 májusa között szült anyát kérdeztek. Az ok többek között az, hogy növekszik az anyai életkor, a mesterséges megtermékenyítések aránya, illetve egyre több a túlsúlyos anya. Orvosi oldalról pedig a műhibaperek elkerülése a legfőbb indok. ( A legfrissebb hírek itt) Gyakori a félelem Sok kismama kéri a császármetszést az újszülött és a hüvelye iránti aggodalomból mondta a Blikknek dr. Bánhidy Ferenc szülész-nőgyógyász, a Semmelweis Egyetem általános rektorhelyettese.