Nem nyárnyitó koncerttel, hanem nyárnyitó hétvégével indul a Győri nyár, melyen a Magna Cum Laude és a Kowalsky meg a Vega is fellép. A megszokott programok pedig kiegészülnek és kicsit átalakulnak, így például a Szent László Napok lovasszínházzal egészül ki, a barokk esküvő pedig a Radó szigetre költözik. CÍMKÉK Győri Nyár hétvége nyárnyitó
Az Európa Kulturális Fővárosa Nap és a Nyárnyitó koncert idején is ingyenes éjszakai járatokkal segíti az önkormányzat résztvevők könnyebb hazajutását: 2017. június 10-én (szombaton), valamint 2017. június 17-én* (szombaton) (*esőnap: 2017. június 18. vasárnap) a résztvevők hazaszállítása céljából díjmentes éjszakai különjáratok indulnak. Dunakapu tér megállóhelyről (az alsó rakpartról): 901 jelzéssel 23. 20 órakor Sziget – Újváros – Pinnyéd útvonalon; 906 jelzéssel 23. 20 órakor a 6-os autóbusz vonalán Sárásra, majd a 11-es útvonalán Bácsára; 907 jelzéssel 23. 20 órakor a Mester utcán, majd a 7-es autóbusz vonalán Szabadhegyre, a Templom utca után a 6-os autóbusz útvonalán Kismegyerre; 917 jelzéssel 23. 20 órakor a 17-es autóbusz vonalán Adyvároson keresztül a Zöld utcába; 22A jelzéssel 23. 20 órakor Marcalvárosba; 922 jelzéssel 23. 25 órakor a 22-es autóbusz vonalán Marcalvároson keresztül Ménfőcsanakra, gyirmóti betéréssel; 931 jelzéssel 23. 20 órakor Gyárváros és Likócs (Íves utca) érintésével Győrszentiván, Kálmán Imre útra (homoksori betéréssel).
Immár hagyomány Győr városában, hogy a Négy Évszak Fesztivál minden hétvégén átívelő nyári programjait színvonalas nyárnyitó koncert indítja. 2014-ben is szeretné a város megörvendeztetni a győrieket, illetve a városba látogatókat, hogy ismételten több tízezer ember népesítse be Győr belvárosát. A nyárnyitó koncerten ezúttal a Neoton sztárjai lépnek színpadra június 14-én (szombaton) este fél 9-kor a Városháza előtt. Holnap hajnalig, 220 felett, Monte Carlo, Santa Maria, Nyár van – hogy csak néhányat említsünk azokból a slágerekből, amelyek nyár elején Győrben is felcsendülhetnek. Különlegesség, hogy Csepregi Évát és a zenészeket a Győri Filharmonikus Zenekar kíséri. A Neoton nyárnyitó megakoncertje előtt Bogit is hallhatjuk, aki a We All című számával az idei Dal válogatás döntőjében szerepelt. Az estet tűzijáték zárja. Esőnap: 2014. június 15. 19:30 óra
Az autóbuszjáratok indulási időpontja: 2018. június 15-én, pénteken (vagy esőnap esetén június 17-én, vasárnap): 23. 20 óra 2018. június 16-án, szombaton: 23. 00 óra A programok esetleges csúszása esetén az autóbuszok is később indulnak, megvárva a rendezvény végét! Az éjszakai járatok részletes menetrendje a honlapról letölthető.
150 éve avatták fel és helyezték üzembe a Budavári Siklót, kevésbé ismert nevén a Budai Hegypályát. Az eredetileg gőzüzemű járművet Széchenyi Ödön gróf – Széchenyi István gróf fia – kezdeményezésére építették, a Franciaországban látott példa nyomán. A Széchenyi család öröksége, története évszázadokra nyúlik vissza, tagjai mindig is hazájuk és hivatásuk gyarapításának szentelték életüket. Gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István fiatalabb fia korát megelőző éleslátással figyelt fel a gazdasági, társadalmi és technikai hiányosságokra és igényekre. Az ő nevéhez kötődik a Budavári Sikló kialakítása, amelyet 150 éve, 1870. március 2-án avattak fel. A nemzeti könyvtár őrzi a budavári sikló (hegypálya) alapítását (1868) és gróf Széchenyi Ödön érdemeinek elismerését tartalmazó iratot (1894). Budavári sikló ar 01. A gróf az 1867-es párizsi világkiállításon találkozott először a hegyre menő felvonó ötletével, amelyet hazatérve rögtön át is szeretett volna ültetni az itthoni környezetbe. Buda székesfőváros tanácsánál kérvényezte egy személy- és áruszállításra alkalmas emelőgép megépítését a budai várhegy Lánchídhoz közeli oldalában, mely " megkímél nemcsak fáradságot és időt, hanem a budai vár lakóinak és háztulajdonosainak csekély ár fizetése mellett a legnagyobb kényelmére válna. "
1978 -ban ismét készült egy terv, majd két év múlva még egy. Végül a felújítást egy "társadalmi munkában készült terv" alapján a BKV -ra bízták. 1975. április 4-től az átadásig Ikarus 211 -es típusú autóbuszokkal pótolták. Hungary / Budapest / Budapest World / Hungary / Budapest / Magyarország / Budapest A Budavári Sikló egy speciális vasút, mely a Lánchíd Budai hídfőjét köti össze a Budavári palotával. Egyik végállomása az Alagút Duna-parti bejáratánál, a másik pedig a Budavári palota és a Sándor-palota között található. Budavári Sikló Ár – Sikló - Budapest | Siklóvasút. A Sikló 1987 óta, a Budapest Duna-parti látképének részeként a Világörökség részét képezi. Alulról nézve a bal oldali (déli) kocsi jelzete és neve: "BKV BS2 Gellért" a jobb oldali (északi) kocsié: "BKV BS1 Margit". Közeli városok: Koordináták: 47°29'51"N 19°2'20"E Bemutató A Budavári Sikló 1870 óta üzemel és a Duna-partot köti össze a Várnegyeddel. Építését Széchenyi István fia Széchenyi Ödön kezdeményezte. Megépítésekor Európában ez volt a második ilyen szerkezet. 1987 óta az UNESCO világörökségi listájában szerepel, mint a budapesti Duna-parti látképének egyik meghatározó eleme.
2009-ben kocsijait is felújították, így ma eredeti pompájában szállítja utasait. A Budavári Sikló népszerűsége máig töretlen, a Fogaskerekű vasúttal egyetemben Budapest kuriózumainak és turisztikai vonzerejének egyik legkülönlegesebb példája. F: Cím Budapest I. kerület Clark Ádám tér Magyarország
Amikor híre ment a beadványának sokan kinevették, mások azt mondták: ha az "emelőgép" felépül is, nem ülnének bele, mert akik így tesznek, azok biztosan ki fogják törni a nyakukat. Erre reagálva " A Hon " című lap 1867. november 8-i száma beszámolt arról, hogy a párizsi világkiállításon is működött egy ilyen gép, amely a közönséget gőzerővel a " roppant magas palota " tetejére emelte. Széchenyi 1868. Budavári sikló ar mor. május 25-ére szerezte meg az összes szükséges támogatást a budai gőzsikló megépítéséhez, de a korabeli lapok beszámolóiból tudható, hogy a munkálatok nem mentek mindig zökkenők nélkül. A sínek megépítése nehézkesen haladt a talajban, és az emelőszerkezet újragondolására is szükség volt, mivel a siklót működtető gőzgépet csak a várhegy alján tudták elhelyezni. A megnyitásra végül 1870. március 2-án került sor, Buda városától 40 évre kaptak engedélyt a "Hegypálya" üzemeltetésére. Európában – a párizsi felvonó után – ez volt a második ilyen szerkezet. Az utasszállítás még a hatósági forgalomba helyezés engedélye előtt megkezdődött, a hivatalos megnyitásig ingyenesen használhatták az emberek a gépet, ezzel is megalapozva a bizalmat az új szerkezetnek.
Amikor híre ment a beadványának sokan kinevették, mások azt mondták: ha az "emelőgép" fel is épül, nem ülnének bele, mert akik így tesznek, azok biztosan ki fogják törni a nyakukat. Erre reagálva " A Hon " című lap 1867. november 8-ai száma beszámolt arról, hogy a párizsi világkiállításon is működött egy ilyen gép, amely a közönséget gőzerővel a " roppant magas palota " tetejére emelte. Széchenyi 1868. május 25-ére szerezte meg az összes szükséges támogatást a budai gőzsikló megépítéséhez, de a korabeli lapok beszámolóiból tudható, hogy a munkálatok nem mentek mindig zökkenőmentesen. Budavári sikló ar bed. A sínek megépítése nehézkesen tudott haladni a talajban, és az emelőszerkezet újragondolására is szükség volt, mivel a siklót működtető gőzgépet csak a várhegy alján tudták elhelyezni. "Két, vagy ha tetszik négy sin a meredeken emelkedő hegyoldalon a hegy lábától fel az oromig e kettős vonal felső végénél egy óriás vas kerék, rézsűt mint egy csigakerék, melynek rovatékjában egy vassodrony kötél jár előre, hátra, hegyoldalon. "