Károly Róbert okos szabályozása nyomán a 14. században hazánk adta Európa aranytermelésének háromnegyedét; ez tette lehetővé 1326-ban a korábbi kamarahaszna elhagyását, és az értékálló aranyforint bevezetését. Az uralkodó leghasznosabb segítőtársa a reformok során Nekcsei Demeter volt, aki 22 éven keresztül viselte a tárnokmesteri tisztséget. Károly Róbert uralkodása kulturális szempontból is fejlődést hozott Magyarország számára, amit a mind szélesebb körben használt írásbeliség, a nyugati – városi környezetet kedvelő – kolduló szerzetesrendek meghonosodása, illetve a lovagi eszmény térhódítása jelzett. Első Anjou királyunk udvarában reneszánszát élte Szent László, a "lovagkirály" tisztelete, elterjedtek a nyugati mintájú tornák, és ezzel együtt meghódította Magyarországot a lovagi költészet és életforma is. A szellemi élet pezsgését jól mutatja, hogy Kézai Simon műve után végre ismét született egy jelentős munka, mely szintézisbe foglalta a magyar nemzet történetét: Kálti Márk Károly Róbert udvarában készítette el a Képes Krónikát, legjelentősebb történelmi dokumentumaink egyikét.
A sikeres közigazgatási, hadügyi és gazdasági reformok után Magyarország jelentős európai nagyhatalommá válik; ez szükségessé teszi a külpolitika helyzet rendezését. Károly Róbert külpolitikájának két kulcsterülete a Balkán-félsziget és Közép-Európa. A kiskirályok okozta belpolitikai megosztottság miatt Magyarország valamennyi balkáni hadállása elveszik. Havasalföld függetleníti magát, Horvátország 1326-ban elszakad, Velence pedig 1329-ben kinyilvánítja a Dalmácia feletti védnökségét. 1330-ban király büntetőhadjáratot vezet a Havasalföld ellen, de katasztrofális vereséget szenved. Ezzel kudarcba fullad Károly Róbert teljes Balkán-politikája. Külpolitikai eredményeket csak Közép-Európában ér; azonban jelentős sikerrel. KözépEurópa ekkor négy, megközelítőleg egyenlő erős királyságból áll; Ausztria a Habsburg császárok családi birtoka, Csehország a Luxemburgok uralkodása alatt fénykorát éli, Lengyelországban végéhez közeledik a Piast-korszak, Magyarország pedig a térség stabilizáló hatalmává válik.
2017. június 30-tól, az egészségi állapota miatt, már a tervezési munkát is abbahagyta. 2018-ban jelent meg a "Hódmezővásárhely díszkútjai" című könyve, amelyet Csath Béla vasdiplomás bányamérnök lektorált, aki a VIKUV nyugállományú mérnöke, és a Zsigmondy hagyaték nyugalmazott gondozója. 2018 augusztus 31-én vehette át Baján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karán az aranyoklevelet, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolán 50 évvel ezelőtt, 1968-ban szerzett diplomája elismeréseként. Harmat Pétert 2022 március 15-én Hódmezővásárhely közgyűlése Pro Urbe dijjal tüntette ki, melyet életműve, helytörténeti munkássága és városfejlesztő tevékynsége elismeréseként vehetett át. ***
Ekkor fog hozzá hatalma megszilárdításához. Fő célja szilárd, erős társadalmi bázisra akar szert tenni. Kiszorítja a hatalomból a korábbi arisztokrata réteget és új nemeseket állit maga mellé pl. földbirtokkal, birtokok adományozásával Ezt a módszert több uralkodó is alkalmazta, így uralkodónként új és új család került hatalomra. Reformjai: l. Új uralkodói székhelyet alakit ki: Temesvárról Visegrádra teszi át a királyi központot 2. A tróni bázis megteremtése: Támogatják a családok: az újonnan felemelkedett arisztokrata családok. Támogatják a városok, mert városi kiváltságokat ad nekik (pl. városi címet) és a felvidéki bányavárosok (bányászati jogok miatt) Hadügyi reformja: Olasz mintára szervezi a haderőt, banderiális hadsereget szervez. Az olasz bandiere = zászló szóból ered. Minden nemesnek saját zászlaja alatt kellett hadsereget kiállítania és ezt háború idején a király szolgálatába állítani. Ekkor az országban három földbirtoktípus létezett: FEUDUM: hűbérbirtok. Katonai (fegyveres) szolgálattal tartozik fejében a senior a vazallusnak.
Mi történik azonban azokban az esetekben, amikor a hatóság vagy a munkáltató, netán a munkavállaló által vállalt "önkéntes" karantén tartama alatt a munkavállaló nem tud munkát végezni? A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje, Szűcs László szerint: amennyiben a munkavállaló a karantén alatt nem tud otthoni munkavégzés keretében feladatokat ellátni, úgy elsődlegesen a (maradék) szabadság kiadása jön szóba. Táppénz alatt utazás? (11506583. kérdés). Ha ez nem megvalósítható, akkor a munkavállaló a munkáltatóval történő megállapodás alapján vagy hatósági karantén esetén személyi körülményeire tekintettel mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a karantén idejére. A mentesülés időtartamára azonban az általános munkajogi szabályok szerint nem jár munkabér. Meg kell tehát nézni, hogy ha bér nem jár, akkor jár-e egyéb ellátás, például táppénz. Külföldi utazás vs. itthoni fertőzés Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni a külföldről történő hazaérkezés utáni hatósági (házi) karantén és a között az eset között, ha a munkavállaló fertőzött személlyel történő érintkezés miatt kerül hatósági (házi) karanténba.
Bár utóbbi se lehet olyan rossz. Nagyon jó volt arra Isztambul, hogy bizonyos legyek benne: szeretném élni az életemet. Hazajönni, folytatni és helyrerakni. Másoknak is hasonló lelki feltöltődést kívánok. Ha tetszett a bejegyzés, itt is megtalálsz: Facebook: Világgá mentem, majd jövök Instagram: anna_vmmj
a PwC Magyarország adószakértője, Honyek Péter szerint a jelenlegi járványhelyzetben külföldről történő hazautazás után előírt karantén időszaka társadalombiztosítási szempontból nem minősül keresőképtelenségnek. Így a munkabér mellett még társadalombiztosítási pénzbeli ellátás (táppénz) sem jár a munkavállalónak. Sőt, a biztosítás szünetelésére tekintettel a munkavállaló köteles megfizetni az ellátás nélküli időszakra az egészségügyi szolgáltatási járadék összegét, amely 2020-ban havi 7710 forint. Ezt a járadékfizetést a munkáltató átvállalhatja, de erre nem kötelezhető. Táppénz alatt utazás a hold körül. Az egészségügyi szolgáltatási járadék befizetésével a munkavállaló a társadalombiztosítás természetbeni ellátásaira (így különösen orvosi ellátás) továbbra is jogosult marad. További lehetőségként a munkáltató egyoldalúan dönthet úgy, hogy a munkavállalónak teljes vagy csökkentett összegű díjazást fizet a karantén idejére. Ebben az esetben a munkavállaló biztosítása folyamatosan fennáll, egészségügyi szolgáltatási járadékot nem kell fizetni, sőt még a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje sem csökken.