Kőrösi Csoma Sándor életútja - Rózsavölgy Egyesület / 0 Comments / in Uncategorized / by Balázs Ildikó 2019. november 5-én, kedden 14 órára a Rózsavölgy Egyesület Vezet ő sége tisztelettel meghívja Dr. Kubasek János geográfus, tudománytörténész, a Magyar Örökség díjjal kitüntetett Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójának az előadására Az el ő adás címe K ő rösi Csoma Sándor életútja Az el ő adás helyszíne Rózsavölgyi Közösségi Ház, 1221 Budapest Ady Endre út 25. Rózsavölgyi Esték: Rendszerváltás 30′ Scroll to top
A Zanszkár völgyének fordítói olyan tudós lotsawak voltak, akik jelentős részt vállaltak az emberiség egyik legnagyobb, több száz évet felölelő "fordítói projektjében", melynek során a teljes indiai buddhista kánont lefordították szanszkrit nyelvről tibeti nyelvre. Miután a 8. században Trisong Detsen tibeti király a buddhizmust választotta államvallásnak, több helyen fordítói iskolák létesültek és egy hatalmas, szervezett fordítói munka vette kezdetét, melynek során az indiai szent szövegeket értelmezték és lefordították tibeti nyelvre. Vélhetőleg ekkor járhatott a nagy tantrikus fordító, Padmashambhava a Zanszkár völgyében fekvő Phugtal kolostorban, ahol egy évezreddel később Csoma Sándor is fordított. A fordításokban részt vállaló tudósok megnevezése, a "lotsawa" a tibeti ember számára a nagy tiszteletet hordoz, ami nem csupán nyelvtani tudást jelent két nyelven, hanem önmegvalósítást és személyes megértést a szent szövegek értelmezésében. Ahhoz, hogy a fordító hitelesen átadja a fordítandó szöveg üzenetét a fordított nyelvre, nem elég a lexikális tudás, szükség van a személyes, mély megértésre, hogy a spirituális üzenet hűen megjelenjen a fordított szövegekben.
A tibeti buddhista fordítások egy meghatározott rendszer szerint működtek, amelyben a tibeti fordító együttműködött egy indiai "panditával" (indiai tanítóval) akinek az volt a feladata, hogy elmagyarázza a szavak jelentését, a lotsawanak pedig megtalálni az annak megfelelő tibeti szót, vagy nyelvújítóként létrehozni az annak megfelelő vallási kifejezést. Ugyanakkor az indiai pandita a jóga hagyományára és gyakorlatára is taníthatta a fordító tanítványt, hogy az saját megtapasztalásokat szerezhessen a szövegek értelmezése terén. Később, a terminológia egységessé tételére valamennyi tibeti szövegben, létrejött a Mahavyutpatti, egy rendszerezett szanszkrit-tibeti szótár. Ez képezte az alapját Csoma Sándor buddhista terminológiai szótárának és vélhetőleg először ezzel a Zanszkár völgyében találkozott. Véleményem szerint, mivel a Zanszkár völgye egy határvidék, ahol India Tibettel találkozik, ez egy megfelelő köztes találkozási pont, munkaterület lehetett a panditák és lotsawak számára, így ennek a vidéknek egy valódi fordítói múltja van.
Naropa leghíresebb tanítványáról, Marpa Lotsawáról úgy tartják, hogy szintén megfordult a Zanszkár völgyében és 1052-ben ő alapította a Stongdey kolostort, ami Zanglától pontosan 15 km-re van (légvonalban). Zongkhul és Stongdey között pedig, légvonalban, pontosan 30 km a távolság. A levegőből tekintve, ez a három kolostor, pontosan egy egyenlőszárú háromszöget alkot, Zongkhullal a csúcsán. Valószínűleg tartom, hogy a régi kolostor építő mesterek tudatosan alkalmazták a csillagászatot és a számmisztikát az építészetben, és ennek tanulmányozása még jövőbeli kutatások témáját képezheti. IRODALOM CSOMA de Kőrös, Alexander (1984): Sanskrit-Tibetan-English Vocabulary: Being an Edition and Translation of Sanskrit-Tibetan-English Vocabulary: Being an Edition and Translation of the Mahavyutpatti. (in Collected Works of Alexander Csoma de Kőrös). Budapest: Akadémiai Könyvkiadó BETHLENFALVY, Géza (2009): A buddhizmus és tanulmányozásának kezdetei (Körösi Csoma Sándor munkásságának tükrében). (in Távol-keleti Tanulmányok 2009/1 pp.
A kemény munka után nagyon fontos a pihenés-regenerálódás, a teljes kikapcsolódás, felfrissülés. Ezért nem mindegy, hogy hol, hogyan és milyen minőségben töltöd nyári szabadságodat… Az elmúlt 33 év alatt, 33 alkalommal sikerült olyan nyaralást varázsolnunk, ahonnan úgy tértek haza a résztvevők, mintha kicserélték volna őket. A 33 éve hagyománnyá vált nyári jógatáborunkat a 34. -et Békés város mellett a Kettős Kőrös partján lévő Dánfok Üdülőközpontban tartjuk meg. Ez a hely igazán kiváló jógatábornak. A természet szépsége, harmóniája, csendje és békéje nyilvánul meg, melyet a Kettős Kőrös és a hatalmas nyárfa erdő is biztosít. A jógafoglalkozások és a szabadidő célszerű eltöltése testi, - lelki, - szellemi, - szociális és spirituális fejlődésre a helyszín kiválóan alkalmas. Sok gyakorlás, terület, sportpálya, a tábor területén lévő Kettős Kőrös folyó szabadstrandján, illetve Békés vagy Gyula város termál strandfürdőjén úszkálhatunk, napozhatunk, pihenhetünk, szórakozhatunk. Jógatáborainkra jellemző a "hasznos és kellemes" összekapcsolása.
Parkolás INGYENESEN a tábor területén belül. Figyelem! 1. Ha autóval jössz, van még szabad hely a kocsidban és szívesen segítenél másoknak is a táborba történő utazásban, keress meg minket a címen! Kérünk add meg, – a neved és telefonszámodat, hogy – honnan indulsz (van aki nem Debrecenből jön a táborba), – melyik napon és hány órakor tervezed az indulást, – hány fő tudna veled utazni (számolj a csomagokkal is! ) Te is jól jársz, hiszen társaságban utazol és természetesen, akit szállítasz a benzin költségbe is beszáll. /nemcsak az autódba 🙂 / 2. Azoknak a jelentkezését is várjuk, akik nem tudják megoldani a táborba utazásukat és segítséget szeretnének ebben kérni. Titeket is arra kérünk, hogy írjatok nekünk a címre, pontosan megadva, – neveteket, – telefonszámotokat és hogy – honnan indulnál és melyik napon! Vállaljuk, az elérhetőségek cseréjét az utastársak között, azután egymás között megbeszélhetitek a részleteket. ÉRKEZÉS: 2019. július 17. szerda 12. 00 – 17. 00 között Bejelentkezés a RECEPCIÓ-nál.
József Attila: Külvárosi éj c. művének elemzése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. Visegrad Literature :: József Attila: Külvárosi éj. 18. 19. 20. Mi a vers témája? Honnan indul a versben az est leírása? Milyen költői eszköznek nevezhető "a fény hálóját lassan emeli" mondat? Milyen közös jegy alapján kapcsolható össze az este megérkezése és a hálót emelő halász fogalma? Milyen fogalom kapcsolja össze logikailag az előző metaforát a 3-4. sorban olvasható hasonlattal? Milyen érzékszervi csalódásnak vagyunk tanúi a második versszakban? Mi van ennek a látszatmozgásnak a hátterében? Emeld ki az első három versszakban az igéket! Milyen közös jellemzőjük van a kiemelt igék által kifejezett cselekvéseknek, mozgásoknak? Mit hangsúlyoz a költő ezekkel a tétova, bizonytalan mozgásokkal? A 3. versszak egy megszemélyesítést tartalmaz Milyen élőlényhez hasonlít a megszemélyesített éjszaka? Miért? A 4-5-6. versszakban tágul a szemlélődésünk látószöge Miket látunk? A gyárakban is csend uralkodik éjszaka. Hogyan telik meg mégis élettel ez a kihalt környék?
József Attila - Külvárosi éj (Olcsó könyvtár 200. kötet) A könyv megvásárlása után automatikus e-mailt küldünk a részletekkel! Jubilál az Olcsó Könyvtár, vagy mondhatjuk úgy is, hogy köszöntik olvasói 200. kötetének megjelenésekor. József attila külvárosi éj elemzés. Mindegy tulajdonképpen, hogy minek nevezzük ezt az eseményt; hiszen a sorozat minden egyes számát is ünnepi alkalomnak tekinthetnénk, mert vele az emberi teremtő erő gyümölcsét, a szépséget, az igazságot, magyarán mondva: az igazi irodalom egy-egy jeles alkotását nyújtja az olvasónak, aki abban a szerencsében részesül, hogy - évszázadok után első ízben - olcsón és könnyen át is veheti. A kerek szám, a 200 - könyvsorozatot tekintve különösen - mégiscsak igen jelentős, és szívünk szerint is igen ünnepélyes. És jelentőségét még az is emeli, hogy költői életművet közöl, irodalmunk egyik óriásának verseit teszi tízezrek asztalára. "A dolgos test s az alkotó szellem - mondd, hogy törhetne egymás ellen? " - teszi fel a kérdést szinte úgy, olyan hangsúllyal e kötet szerzője, József Attila, hogy abban a kérdés tagadása is benne zúg.
Röpcédulákkal egy-egy elvtárs iramlik át. Kutyaként szimatol előre és mint a macska, fülel hátra; kerülő útja minden lámpa. Romlott fényt hány a korcsma szája, tócsát okádik ablaka; benn fuldokolva leng a lámpa, napszámos virraszt egymaga. Szundít a korcsmáros, szuszog, ő nekivicsorít a falnak, búja lépcsőkön fölbuzog, sír. Élteti a forradalmat. Akár a hült érc, merevek a csattogó vizek. Kóbor kutyaként jár a szél, nagy, lógó nyelve vizet ér és nyeli a vizet. Szalmazsákok, mint tutajok, úsznak némán az éjjel árján - - A raktár megfeneklett bárka, az öntőműhely vasladik s piros kisdedet álmodik a vasöntő az ércformákba. József Attila: Külvárosi éj - Könyv - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Minden nedves, minden nehéz. A nyomor országairól térképet rajzol a penész. S amott a kopár réteken rongyok a rongyos füveken s papír. Hogy' mászna! Mocorog s indulni erőtlen... Nedves, tapadós szeled mása szennyes lepedők lobogása, óh éj! Csüngsz az egen, mint kötelen foszló perkál s az életen a bú, óh éj! Szegények éje! Légy szenem, füstölögj itt a szívemen, olvaszd ki bennem a vasat, álló üllőt, mely nem hasad, kalapácsot, mely cikkan pengve, - sikló pengét a győzelemre, óh éj!
A vers befejező része emelkedett, ünnepélyes hangvételű, melyben a költő egy eljövendő jobb világ reményét sugallja: "Az éj komoly, az éj nehéz. Alszom hát én is, testvérek. Ne üljön lelkünkre szenvedés. Ne csipje testünket hideg. "
Az éj komoly, az éj nehéz. Alszom hát én is, testvérek. Ne üljön lelkünkre szenvedés. Ne csipje testünket féreg.