5. Allergiás reakciókat válthat ki Az allergiás reakciók szinte bármilyen étel-ital elfogyasztása után megjelenhetnek és személyenként nagyon eltérőek. Egyesek akár életveszélyes állapotba is kerülhetnek a szervezetük túlzott allergiás reakciója miatt. A kollagén káros hatásai között megjelenő allergiás reakciók lehetnek: viszketés bizsergés a szájban vagy az alkalmazott bőrterületeken nyelv duzzanata sípoló légzés hányinger és hányás Ha a felsorolt tüneteket azt követően kezdi tapasztalni, hogy kollagént fogyasztott úgy mindenképpen hagyja abba az alkalmazását és keresse fel orvosát! 6. Kollagén krém - mire jó és mire nem?. Hangulatingadozások is jelentkezhetnek A kollagén rendszeres fogyasztása ritkább esetekben akár a hangulatra is kihatással lehet. Extra kollagénfehérje hozzáadása az étrendszer triptofánhiányhoz vezethet, a triptofánszint csökkenése pedig a szerotoninszint csökkenését okozhatja, ami végső soron szorongáshoz, idegességhez vagy depresszióhoz is vezethet. Amennyiben Ön rendszeresen szenved hangulatingadozásoktól, úgy mindenképpen érdemes orvosával egyeztetnie, mielőtt a kollagén rendszeres fogyasztása mellett dönt.
A Glicin a kollagén típusú fehérjékben legnagyobb mennyiségben előforduló aminosav. Más fehérjeforrásokban csak kis mennyiségben fordul elő. Manapság sokkal kevesebb kollagén típusú fehérjét fogyasztunk, mint őseink, hiszen a körömpörkölt, csontleves, kocsonya, pacal és hasonló ételek nem túl divatosak már. Jelentősen eltolódott tehát a fehérjebevitelünkből származó aminosavak aránya (csökkent a glicin a többihez képest). Evolúciónk során nem ez volt a jellemző, így fölmerül a gyanú, hogy ennek káros következményei lehetnek. A glicin pótlás előnyös hatásai is ezt a sejtést erősítik. Optimális vércukor A glükóz (és így a szénhidrátok) vércukorszintet megemelő hatását jelentősen mérsékli. Fokozza az inzulin hatékonyságát, azonban az inzulin szintet szinte egyáltalán nem emeli, ellenben a jótékony hatású glükagon szintjén igen, ami az inzulin "ellenlábasa". A kollagén hatása segíti a szervezet megfelelő működését. Csökkenti az inzulin-rezisztencia esetén megfigyelhető magas vérzsír szintet is. Bőr A bőrünk jelentős mennyiségű kollagént tartalmaz, így glicint is.
Számos tanulmány kimutatta egyes tápanyagok, különösen a glükózamin, kondroitin és az s-adenozil-metionin (SAM) előnyös hatását az ízületek egészségére. Ezekhez a tápanyagokhoz tartozik a kollagén is, mely a húsban megtalálható, és fontos eleme az ízületi porcnak. A hidrolizált kollagén kedvező biológiai hozzáférhetőség jellemzi: A maximális plazmakoncentráció a szájon át történő bevétel után 6 órával érhető el. Állatokon végzett kinetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a radioaktív jelölésű kollagén-hidrolizátum töredéke 12 órával az orális bevitel után a porcszövetben újra megtalálható volt. [Oesser, 1999]. A kollagén-hidrolizátum háromszor több prolint és glicint tartalmaz, mint más fehérjék. Ez a két aminosav felelős a kollagén háromdimenziós felépítéséért, és befolyásolja a porcokban a kollagén-struktúrák stabilitását. Ezeknek a belső tulajdonságoknak köszönhetően a prolin és a glicin hozzájárul az ízület szerkezetének fenntartásához. In vitro farmakológiai vizsgálatokban a kollagén-hidrolizátumnak a kondrocita-kultúrákhoz történő hozzáadásával a II-es típusú kollagén szintézise jelentős és dózisfüggő növekedést eredményezett.
A kollagén peptid vagy kollagén hidrolizátum már a korábban említett rövidebb aminosav lánc, amit a kollagénből nyernek a hidrolizálás során. Így található meg a táplálék-kiegészítőkben. A kollagén peptidek és a zselatin is kollagén molekulákból jön létre, ugyanazokból az aminosavakból, de más tulajdonságokkal rendelkeznek. A kollagén peptid az emésztés után beépül a testünkbe, újraépít, regenerál, javít, energizál. A szervezet tehát újra teljes kollagént épít belőle, hogy a bőrünket, csontjainkat, ízületeinket rendbe tegye, a sejtek pedig energiaként tudják felhasználni. A kollagén peptid tehát biológiailag hasznosuló forma, amely rövidebb aminosav láncokból áll, mint a kollagén és a zselatin, így a vérárammal emésztés után azonnal eljut a szükséges helyre. Mit jelent a "hidrolizált" kifejezés? A hidrolizált kifejezés azt jelenti, hogy víz segítségével lebontott formula. A kollagén kontextusában pedig azt, hogy a kollagénben gazdag kötőszöveti formát kisebb molekulákra bontjuk a jobb felszívódás érdekében.
Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. § (2) bekezdésében foglaltak alapján tesz eleget a járulékfizetési kötelezettségének, vagyis nincs pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, akkor a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megszüntetésére keresőtevékenység alapján nem kerülhet sor. Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. § (3) bekezdésben foglaltak alapján tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, és a tárgyévre vállalt járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül a minimálbér 150 százalékát meghaladja, akkor a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek. 4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez. 5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.
Az Szja tv. 23. §-a szerint a mezőgazdasági őstermelőnek (ideértve az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőt is), ha az e tevékenységéből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, ha meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell a jövedelmét meghatároznia. Eszerint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevétel az évi 600 ezer forintot meghaladja. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő e rendelkezés figyelembevételével keresőtevékenységet folytat, és a Tbj. szerint biztosítottnak minősül, akkor a járulékfizetési kötelezettsége a Tbj. 30/A. § szerint alakul. A jelenlegi gyakorlat szerint a keresetkorlát figyelembevételénél azon jövedelmek számítanak, amelyek után pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn. Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a minimálbér figyelembevételével tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, úgy a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megszüntetésére nem kerülhet sor, mivel három egymást követő hónapon keresztül a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát.
Mi a jelentősége a munkaadó (vállalkozás) szempontjából annak, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottja (tagja) rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül? Több tényező (rehabilitálhatóság, életkor) függvénye, hogy a megváltozott munkaképességű személy számára rehabilitációs hozzájárulást vagy rokkantsági ellátást állapítanak-e meg. A következőkben azt tekintjük át, hogy a foglalkoztató (vagy vállalkozás) szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a munkavállaló vagy vállalkozó az említett ellátások melyikében részesül? Ami a kötelezettségeket illeti, sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, így az említett ellátásokban részesülőket nem lehet sajátjogú nyugdíjasnak tekinteni. Ebből következően a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy biztosítása a munka törvénykönyve (Mt. ) szerinti munkaviszony esetén is fennáll, és egyéni járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulék mellett 8, 5 százalékos munkaerőpiaci járulék terheli.
A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai 2016. május 1-jétől váltak egységessé, melynek következtében jelenleg is azonos kereseti korlátozás van hatályban. Cikkünkben e kereseti korlátozás szabályait ismertetjük, és válaszokat adunk a gyakorlatban felmerülő jogalkalmazási kérdésekre. Ha a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy az ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2019-ben a 223. 500 forintot), akkor az ellátását a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv. ) rendelkezése alapján meg kell szüntetni. Fontos megjegyezni, hogy kizárólag akkor kell az ellátást megszüntetni, ha három egymást követő hónap mindegyikében magasabb a jövedelem, mint a fent megjelölt összeg. Ha például valaki májusban és júniusban többet keres, de júliusban kevesebbet, mint a minimálbér másfélszerese, akkor nem kell megszüntetni az ellátását.
Az Mmtv. mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülő személy vonatkozásában értesítési kötelezettséget állapít meg, melyet a rehabilitációs hatóság felé kell teljesíteni. (Rehabilitációs hatóságként járnak el a megyei kormányhivatalok, Budapest és Pest megye tekintetében a Budapest Főváros Kormányhivatal III. Kerületi Hivatala. ) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 10 napon belül köteles nyilatkozatban értesíteni a rehabilitációs hatóságot, ha – keresőtevékenységet folytat, vagy – keresőtevékenysége megszűnt, vagy – keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, egyéni vagy társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150 százalékát. A rokkantsági ellátásban részesülő személy 10 napon belül köteles nyilatkozatban értesíteni a rehabilitációs hatóságot, ha – keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, egyéni vagy társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150 százalékát.
Az Flt. értelmező rendelkezése szerint keresőtevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Az Flt. tovább is pontosítja a keresőtevékenység meghatározását. Eszerint: 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.