Az adapter lehetővé teszi hogy okostelefonunk vagy tabletünk hagyományos micro USB kábellel tölthessük. Kicsi praktikus kialakításának köszönhetően bárhová magunkkal vihetjük. Tovább olvasom
Kérdéseivel bármikor fordulhat hozzánk, panasz esetén pedig segítünk annak a rendezésében.
Kereséshez írjuk be a mezőbe a készülék pontos típusát (pl. : Huawei Honor 8)
Az "Értem" gombra kattintva elfogadod a sütik használatát és a weboldal viselkedésével kapcsolatos adatok átadását a célzott hirdetések megjelenítésére a közösségi hálózatokon és más weboldalakon található hirdetési felületeken. További információ Kevesebb információ
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
2014. január 09. csütörtök, 22:41 Ady Endre - A lelkek temetője E föld a lelkek temetõje, Ciprusos, árva temetõje, Sok vér ömlött itt valaha S maggyilkos méreg lett belõle. Itt azok éltek, kik nem éltek, A legkülömbek sohse éltek, Itt meddõ a nagy gerjedés S százszor boldogak a vetéltek. Ez a szomorú magyar róna, Halálszagú, bús, magyar róna, Hány megölt lélek sikoltott Bús átkot az egekig róla. A Lelkek Temetője Elemzés / „E Föld A Lelkek Temetője” – A Művészsors Tragikuma Ady Lírájában - Érettségi Vizsga Tételek Gyűjteménye. Óh, boldogak itt, kik nem éltek, A legkülömbek sohse éltek, Itt meddõ a nagy gerjedés S százszor boldogak a vetéltek.
A Tisza-parton A magyar Ugar hoz hasonlóan fantomszerű. Ady tájverseinek alaphelyzetében a költői én ellentétben áll a külvilággal, a változással és a változás vágyával, ami viszont mégis ellentétben áll a mozdulatlansággal, vegetációval. Párizs elbűvöli, vonzza, de nem tud önfeledten boldog lenni, mert ott nincsenek gyökerei. Sehol sincs igazán otthon. Helyzete tragikus. A Gare de l'Esten versben még jobban kiéleződnek az ellentétek. A Gare de l'Esten egy párizsi pályaudvar, a műben a hazainduláskor felmerülő gondolatok jelennek meg. Még Párizsban van, a "szép ámulások szent városában", de hamarosan otthon lesz, a "naptalan Keleten", "ahol megölnek". De "nekem hazám". "Visszakövetel a sorsom. S aztán meghalok, megölnek a daltalan szívek. " Hazáját vállalja, még akkor is, ha belepusztul. Nem választhat mást. A magyar Messiások című vers Párizsból való hazatérése után pár nappal keletkezett. Egy magyar költő tipikus sorsát mutatja be. Társaiknál sokkal nagyobb áldozatot kell hozniuk, feladatuk sokkal nehezebb és fájdalmasabb.
Széchenyi, Arany János (" Sírt még hogy adna, állt az ős ugar ") és Ady jelképhasználata nyomán az "ugar" kifejezésnek ma már egy átvitt értelmű jelentése is van: társadalmi-kulturális elmaradottság, szellemi tespedtség, ki nem használt lehetőségek. A magyar Ugaron (nemcsak a vers, hanem a teljes ciklus) azonnali felháborodást váltott ki nemcsak a közönségből, hanem a kortárs írókból is. Olyan nagy formátumú egyéniségek sem értették meg Adyt, mint Babits Mihály és Kosztolányi Dezső. " De a sok ízléstelenség között a legnagyobb kétségtelenül a magyar ugarra való szitkozódás… Ó ez a föld nem a »lelkek temetője« – itt nemcsak »gatyás, bamba« társak vannak… " – írta Babits Kosztolányinak 1906. február 21-22-én kelt levelében. Ugyanakkor voltak olyanok is, akik épp az ugar-motívum miatt kezdték értékelni Ady Endrét. Több kortárs, pl. Móricz Zsigmond szerint is a magyar ugar mint szimbólum felfedezése volt Ady nagy érdeme: olyan új fogalom volt ez, amely szemben állt a régi magyar felfogással, amely szerint Magyarország egy tejjel-mézzel folyó Kánaán.