Presser – Adamis: Harminc éves vagyok (1975) – Hány cédula egy élet? 11. Bródy – Szörényi: Kőműves Kelemen (1982) – Szabad-e ölni? 12. Presser – Füst: A sanda bohóc (1981) – A sanda bohóc dala 13. Másik – Spiró: Ahogy tesszük (1989) – Mese 14. Zerkovitz: A kormánybiztos (1910) – Szép kis társadalom 15. Mozart: A varázsfuvola (2009) – Papageno és Papagena duettje 16. Eisemann – Halász: Egy csók és más semmi (2002) – Lecsó, lecsó 17. Presser – Varró: Túl a Maszat-hegyen (2010) – A szösz dicsérete 18. Presser – Sztevanovity: A padlás (1988) – Szilvásgombóc 19. Zerkovitz – Szilágyi: Csókos asszony (1987) – Éjjel az omnibusz tetején 20. Eisemann – Zágon: Fekete Péter (1943, 1990, 1997) – December 21. Fényes – Szenes: Csók (1968) – A királynő dala 22. Zerkovitz: Minden csak komédia 23. Elmarad a Szerelmek városa a Vígszínházban. Eisemann – Zágon: Fekete Péter (1943, 1990, 1997) – Fekete Péter, öcsém 24. Presser – Fejes – Sztevanovity: Jó estét nyár, jó estét szerelem (1977, 2015) – Átkozott élet 25. Dés – Geszti: A dzsungel könyve (1996) – Beszél a szél 26.
Rádiós szerepét kifejezetten Kaszás Attila számára írták a szerzők. Igó Éva kezdetben Süniként lépett színpadra, ma pedig már Mamókaként főzi a szilvás gombócot és járja a tarantellát. Az előadásban legtöbbször Pápai Erika lépett színpadra, aki az 530 éves Kölyök szellemként debütált, majd egy ideig Süni volt, később pedig újra Kölyök karakterét játszotta. Az előadás díszlete az eltelt 33 évben nem változott, Robinson, a szuperintelligens számítógép is csak kisebb javításokon esett át. A padlásnak több ikonikus kelléke is van. A Varázskönyvet Rubik Ernő készítette, 12 lapból áll, különleges hajtogatási technikával rendelkezik, amit minden Hercegnek és a jelenetet előkészítő kellékeseknek is meg kell tanulnia. Legnagyobb mágusa mind a mai napig az első Herceg, Méhes László volt, aki számtalan hajtogatási trükkel lepte meg a közönséget és kollégáit is. Szilvás gombócból előadásonként kb. Vígszínház padlás jegyárak máv. 20 darab szerepel. Elkészítésük nem kis feladatot rótt egykor alkotóira, hiszen valódinak kell kinézniük, és mivel az egyik jelenetben egymásnak dobálják a színészek, ehhez megfelelő súllyal kell rendelkezniük, strapabírónak kell lenniük és nem koppanhatnak földet érés esetén.
Azok, akik már áprilisban megváltják bérleteiket a következő évadra, a Víg125 koncertet díjmentesen tekinthetik meg. Vígszínház padlás jegyárak 2021. Az új bérletesek részvétele regisztrációhoz kötött: amennyiben szeretnének elmenni, küldjék el 2022/23-as bérleteiket a e-mail címre április 22. 16 óráig. A délután folyamán folyamatos jegy- és bérletvásárlási lehetőséggel várjuk Önöket. A Víg hivatalos Facebook-oldalán 15 órától élőben követhetik majd a társulat műsorát:
"Szerelem? Hajók a tengeren, olykor elhúznak egymás közelében, kürtölnek, vagy fényjeleket adnak egymásnak, aztán mindegyik megy tovább... " Karinthy Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az író Dunakanyar című művét mutatja be a színház alkotóközössége. Egy este egy dunaparti kávézóban. Nő és férfi. Találkoznak, játszmáznak, táncolnak. Szó szerint. És metaforikusan. Szenvedéllyel. A dzsungel könyve - Vígszínház | Jegy.hu. És az idő velük forog. A klasszikus történetet egy egyszerű csavarral tették maivá az alkotók: ebben az előadásban a kávéfőző férfi, a vendég nő. Elsötétülés és reménysugár, mint a kávéban a tej, melyet az előadás főtámogatója, a Naszálytej biztosít. Eredeti szöveg: Karinthy Ferenc Szereplők: Nagyabonyi Emese Molnár Bence Koreográfus: Deli Szófia Zene és dramaturgia: Sipos Krisztina és Abai-Szabó Tamás Látványterv: Nagy Eszter Plakát: Cseke Tamás Műszaki vezető: Koren Gábor Fénytechnika: Terman László Rendező: Alex Mendezberg
Kalapadó a társadalmi elitre Fejfedőre Nagy-Britanniában 1784-ben vetettek ki először adót, hogy a központi költségvetés a tehetősebb és magasabb társadalmi státuszú, kalapos úriemberektől egy kis plusz bevételre tegyen szert. A kormány szándéka az volt, hogy az elitréteg a kalapvásárláskor a vételáron felül további két shilling bélyegilletéket fizessen be. Aki nem volt hajlandó mindezt megtéríteni, súlyos bűncselekményt követett el, és akár halálbüntetés is fenyegethette. Két uralkodó is fantáziát látott a szakáll megadóztatásában A szakáll különösen foglalkoztatta a régmúlt korok uralkodóit: többen közülük az államkassza bevételeinek növelését, illetve a feledtetni kívánt múltat látták a férfiak arcszőrzetében. Tudja, honnan származik a pénznek nincs szaga mondás?. Például I. (Nagy) Péter orosz cár (1672–1725) annyira szívén viselte országa modernizációját, hogy megadóztatta az általa maradinak és keletiesnek vélt szakállviselést. Aki nem akarta elfogadni a modernnek vélt sima férfi arcot, annak fizetnie kellett. Az ellenszegülőket a hatóság elfogta és nyilvánosan megborotváltatta.
Akikét meg nem mondanám, az lehet, csak azért van mert nem is merem az életük történetét annyira! Akkor, ha ilyen piti összegekért képesek vagyunk csalni, lopni, árulni, szexelni, akkor miért is ítéljük el azokat akik nagyobb összegekért pornóznak, vagy esetleg életük, szabadságuk kockáztatásával bűnöznek?
Amerikai kutatók csapdába ejtették az ominózus illatot, és kielemezték a tartalmát – kiderült, hogy egyáltalán nincs benne fémrészecske. De akkor mi van benne, és az hogy kerül oda? Erre egy német kutató jött rá 2006-ban, tanulmányát az egyik legrangosabb tudományos szaklap, a Nature is közlésre érdemesnek tartotta. A pénznek nincs szaga! Majka szerint, de van! Nagyon durva a puszta tény, ahonnan ez a dolog ered - Blikk Rúzs. Amikor hozzáérünk egy fémtárgyhoz, a bőrünkön levő olajszerű anyag reakcióba lép a fém részecskéivel (kicsit tudományosabban: a fém oxidálja a lipideket), eközben pedig aldehidek és ketonok szabadulnak fel. Ezek jellegzetes, szúrós szagú anyagok, az aldehidek közé tartozik például a tartósításra használt formaldehid, a ketonok közül pedig az aceton (népi nevén körömlakklemosó) a legismertebb. Ugyan kis mennyiség képződik belőlük, az illatuk annyira intenzív, hogy még így is érződik. Az illatanyagok a bőrünkön jönnek létre, így a fémesnek aposztrofált illat valójában testszag. De nyilván rátapad belőlük valamennyi a fémre is az érintéssel, ezért a kezünkön és a fémpénzen (vagy kulcson, evőeszközön, szinte bármilyen fémtárgyon) egyaránt érezhető marad egy darabig.