6721 Szeged, Szent István tér Szent István tér képek Szent István tér információk A közelmúltban gyönyörűen felújított szegedi Szent István tér legnagyobb és leglátványosabb nevezetessége a 90 méter magas régi víztorony. A torony 1904-ben épült tervezője Zielinski Szilárd. Felújított víztorony, sétány és piac A Szent István téren korábban piaci bódék és pultok sorakoztak, ahol virágot, friss zöldséget és gyümölcsöt és más portékákat lehetett vásárolni. Nyílván az a piac is jó volt, de nem annyira szép, mint a mostanra szépen megújult tér, ahol a délutánokat kellemesen lehetet eltölteni a családdal. 2007 májusától a tér piac része is megújult, dekoratív standokkal és állványokkal. A víztorony körül díszköves sétány fut körbe, ahol a gyerekek kedvükre róhatják a köröket, a szülők, pedig a padokon megpihenve elégedetten figyelhetik csemetéik aktivitását. A felújított Szent István teret Fekete Zoltán tervezte, úgy, hogy az új burkolat sugarasan illeszkedjen a torony nyolcszegletű alapformájához.
Van egy jó és egy rossz hírünk, melyikkel kezdjük? Jöjjön elsőként az utóbbi, az idén úgy fest, nem lesz Bortér Szegeden. A pozitív hír viszont, hogy szeptember 17-én visszatér a Szent István téri Borpiac, az idén két alkalommal koccinthatunk az Öreg Hölgy lábainál, ráadásul védettségi igazolvány sem kell majd hozzá! BORTÉR, KICSIBEN, KÉT HÉTVÉGÉN KERESZTÜL Visszatér a tavasszal négy alkalommal is hatalmas sikert aratott, Szent István téri Borpiac – tudtuk meg a szervező Szegedi Városkép és Piac Kft-től. Az eseményt alábbi időpontokban tartják meg: 2021. szeptember 17-19., 2021. október 29-31. SÖRRE BOR, MINDENKOR! Mint a szervezők elmondták, a Szegedi Borfesztivál és a Bortér kedvenc pincészetei mellett kisüzemi sörfőzdék és kézművesek is a térre költöznek majd 3-3 napra. Visszatérnek a szegedi gyerekek (és apukák) körében évek óta abszolút kedvencnek számító gigantikus építőkockák, plusz ha minden jól megy, víztorony látogatás is lehet. Az esemény, mivel törvényileg nem fesztiválnak, hanem ideiglenes piacnak számít, védettségi kártya nélkül is látogatható lesz.
Mérnökök szobrai a felújított Szent István téren Az építész a torony körül a sétányra tervezett egy Mérnök Pantheont, amely 7 portréból álló félalakos bronzszobrokból áll. A szobrok mind neves szegedi vonatkozású mérnököket örökítettek meg, ezek között láthatjuk Tóth Mihály (1845-1925) városi főmérnök, Zsigmondy Béla (1848-1916) vízépítő mérnök, Feketeházy János (1842-1927) hídépítő mérnök, Korb Flóris (1860-1930) építész és műegyetemi tanár, Zielinski Szilárd (1860-1924) műszaki doktor, Magyar Ede (1877-1912) építész-tervező valamint nem utolsósorban Pálfy-Budinszky Endre (1902-1968) urbanisztikai mérnök szobrait. A felújított téren még helyet kapott egy ivókút és egy dekoratív díszkút is.
Megpróbáltunk leejteni egy gombostűt a Szent István téren, de nem sikerült, annyira sok szegedi látogatott el a kiszebáb-égetéssel egybekötött Télbúcsúztató Kézműves Vásárra. Forralt bor és füstölt sajt illata lengte be szombat délután az "Öreg Hölgy" környékét, miközben a placc szökőkút felőli csücskében egy másik hölgy alaposan pórul járt: máglyára vetették a napokon át a szegediek búját-bánatát gyűjtögető télboszorkányt. A busókkal tarkított felvonulásról és a késő délutáni kiszebáb-égetésről hamarosan Szeged365 aftermovie-val és drónvideóval érkezünk, addig is, következzenek a Dron_EX lélegzetelállító légifotói: Messziről: Közelebbről: …és egészen közelről: Vasárnap jövünk a videós anyagokkal, stay tuned! Fotók: Dron_EX Következő 2022, július 8. 14:08 Party Hard: Szecsei apánkkal bulizott Bordányban az angol-magyar meccs hőse, Ádám Martin 2022, július 8. 12:38 Szeged365 Kikapcs: Mamma Mia!, Térzene és Lapos Beach – ezen a hétvégén tovább pezseg a nyár Szegeden 2022, július 7. 14:09 A Napfény Városában is felvonulnak a "Zapik": Zaporozsec találkozó és bemutató lesz Szegeden 2022, július 7.
Háromnapos lesz a Szeged kedvenc boraival kiegészült Szent István téri pünkösdi piac Egy nappal meghosszabbítják a szokásos Szent István téri kézművespiacot, és elhozzák Szeged kedvenc borait is a Szent István téri kézműves- és borpiac szervezői. Az ország egyik legszebb terén kóstolhatjuk a borokat. Négyszáz kilométert utazott Yoda mester, hogy itt lehessen a Szent István téri kézművespiacon Kegyeibe fogadta az időjárás a több havi kényszerszünet után szombaton újranyitott Szent István téri kézművespiacot. Az árusok az ország minden részéről jöttek, hogy itt is árulhassák termékeiket. Fotógalériánkban több tucat képet is mutatunk a szombati piacról. A kereskedők is nagyon várták már a nyitást, hiszen továbbra is nagyon nehéz helyzetben vannak, mert alig volt lehetőségük volt a pandémia ideje alatt az árusításra. – Ilyen sokan még sosem jelentkeztek, a térre kilátogató szegediek a hétvégén közel nyolcvan kiállítóval találkozhatnak – mondta Rácz Attila. Akik a piacozást választják a hét végén, reggel 9 és délután 6 óra között újra válogathatnak egyedi portékák, háztáji élelmiszerek és gasztronómiai különlegességek között.
Ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, érdemes elővennünk egy ceruzát, eltávolítani belőle a ceruzabelet, majd belegondolni abba, hogy a parányi kígyó átfér a ceruzabél üregén. Maga az állat még a 10 centiméteres hosszt is alig éri el. Erste bank 11 kerület A világ legnagyobb kígyója 2020 Saunier Duval Renova Electric 24 (0010018779) kazán vásárlás, olcsó Saunier Duval Renova Electric 24 (0010018779) kazán árak, akciók 10 milliós hitel nőknek Mi a tudatosság game A világ legnagyobb kígyója amazonas Paprika tápoldat házilag Nagymenok teljes film magyarul 2018 Íme, itt a világ legkisebb kígyója! A világ leghosszabb kígyója Thomas hardy távol a világ zajától A kutatók összevetették a Titanoboa két legjobb állapotban megőrződött csigolyájának alakját és méretét a ma élő kígyókéival, és ennek alapján kiszámították, hogy az állat 12, 8 méter hosszú és 1135 kilogramm tömegű lehetett. Az eredmények a Nature legújabb számában olvashatók. A kígyók és általában a hüllők változó testhőmérsékletű állatok.
Tudomány: Videó: a világ eddig ismert legnagyobb kígyója | Március végén megnyílt új kiállításán mutatja be az amerikai Smithsonian Múzeum azt a kolosszális, 14 méteres és egy tonnánál is többet nyomó kígyót, amely 85 millió évvel ezelőtt uralta Dél-Amerikát. A Titanoboa maradványainak megtalálását a T-Rex után a legnagyobb felfedezésnek tartják. Március végén nyílt meg a Smithsonian Múzeumban a Titanoboának nevezett óriáskígyóról szóló kiállítás; az óriási kígyó a paleocén korban Dél-Amerikában uralta az esőerdőket. A hatalmas állatról - amely az eddig talált legnagyobb kígyó - a múzeum munkatársai életnagyságú modellt készítettek, a Smithsonian tévécsatornája pedig dokumentumfilmet forgatott a 14 méteresre és több mint egy tonnásra is megnövő, történelem előtti állat maradványainak felfedezéséről. A kiállítást jövőre több amerikai városban is bemutatják. A Titanoboa első maradványait 2002-ben fedezték fel a Kolumbia északi részén található Cerrejon szénbánya területén, de az állat koponyájára csak tavaly sikerült rábukkanni.
Ez ideális lehetett egy ekkora kígyó számára, mivel méreteinél fogva nem is tudott volna a szárazföldön sokáig tartózkodni. Ez jellemző egyébként napjaink nehézsúlyú anakondáira is. Kezdetben azt gondolták, hogy élőhelyének csúcsragadozója volt, ennélfogva nagyobb krokodilokkal és teknősökkel táplálkozott. Azonban koponyájának tanulmányozása egyedi tulajdonságokra világítottak rá. Ezek ahhoz a következtetéshez vezettek, hogy a boák között egyedülállóan a Titanoboa főként halevő lehetett. Vele egy időben élt a hatalmas 2-2, 5 méter hosszú krokodilevő szárazföldi teknős, a Carbonemys, egy ember méretű édesvízi teknős, a Puentemys, valamint az 5-6 méteres dryosaurid (krokodilféle) Acherontisuchus. Félreértett óriás? Talán. Sokan úgy gondolják, hogy mivel a kígyók hidegvérű állatok, ezért igen meleg éghajlatra volt szüksége a Titanoboának, hogy ekkorára növekedjen és ezt átlagosan 32 Celsius fokban határozzák meg. Arra a megfigyelhető jelenségre építenek, hogy a nagyobb méretű kígyók az Egyenlítőhöz közelebb helyezkednek el, míg attól távolodva a méret csökken.
Ez nemcsak azt jelenti, hogy testhőmérsékletük a külső környezetnek megfelelően ingadozik, hanem azt is, hogy az anyagcseréjükhöz szükségük van a környezetből származó hőre. (A ma élő óriáskígyók zöme azért él Dél-Amerika és Délkelet-Ázsia trópusi részein, mert a magas hőmérséklet itt teszi lehetővé, hogy ekkora testet fenntartson a környezetfüggő anyagcsere. ) A kutatócsoport a legnagyobb ma élő kígyókra és a Titanoboa becsült méretére alapozott modellek alapján kiszámította, milyen meleg időnek kellett lennie a trópusokon 58-60 millió éve, a paleocénben. Az átlagos évi középhőmérséklet legalább 30-34 Celsius-fok lehetett, hogy megfelelően működjön a kígyó anyagcseréje. Jelenleg tehát ez a valaha talált legkisebb élő kígyófaj a világon. Nem Martinique egyébként az egyetlen karibi sziget, ahol rekordméretű hüllők élnek. 2008-ban ugyanis Blair Hedges Barbados szigetén fedezte a Leptotyphlops carlae névre keresztelt korábbi csúcstartót. Szinte hihetetlen, hogy ennyire kicsi kígyók is képesek voltak kialakulni a kígyók családjában.
l Támogassa a vasárnapot Bizonytalan időkben is biztos pont a Vasárnap. Hogy a gazdasági nehézségek ellenére fennmaradhasson, fokozottan szüksége van az Olvasók támogatására. Fizessen elő egyszerűen, online, és ha teheti, ezen túlmenően is támogassa a Vasárnapot! Kattintson ide, hogy a járvány közben és után is legyen minden kedden Vasárnap! Támogatom
A halálesetek körülbelül fele Indiában következik be. Egyes kultúrákban a kígyók valódi ínyencségnek számítanak. Néhány ázsiai országban úgy gondolják, hogy a kígyók, különösen a kobra vérének ivása növeli a a férfiasságot. Az amerikai hadsereg különleges haderőinek néhány tagját kígyók megölésére és elfogyasztására képezik ki a túlélési kiképzések során. A legendás görög hős, Perseus legfontosabb feladata Medusa megölése volt, akinek haja mérges kígyókból állt. A kígyó szimbóluma a történelem egyik legelterjedtebb és legrégebbi kulturális szimbóluma. A kígyók gyakran a jó és a rossz, az élet és a halál kettősségét képviselik. A rómaiak a kígyót az örök szerelem jelképeként értelmezték. A kígyók fajuktól függően négy és huszonöt év között élnek. A veszélyeztetett kígyók közé tartozik a San Francisco harisnyakötő kígyó, a keleti indigó kígyó, a király kobra és Dumeril boa.