Templomtörténet A lipárti Keresztelő Szent János templom a település legrégebbi műemlék-épülete. Plébánosát 1329-ben említik meg először, magát a templomot pedig 1333-ban. Fennmaradt egy legenda a templom építéséről, miszerint Lipárt, Szécsény és Bárdos falvak közösen szerettek volna templomot építeni a Gyöngyös bal partjára, ahonnan az építési anyagokat az angyalok egymás után három éjjel a templom mai helyére vitték. A templomépítők két nap visszahordták ezeket, de a harmadik éjjel után Isten akarataként a mai helyén építették fel a templomot. A legenda igazság-tartalmára 1913-ban derült fény, amikor Ambrózy-Migazzi István tanai földbirtokos ásatásokat végzett az említett Gyöngyös bal parti helyszínen, és egy római kori, III-IV. században virágzó villagazdaság nyomaira bukkant. Vélhetően ezt a területet használták "kőbányának" a templomépítők. 1383-ban a Ják nemzetségből származó Nitzky Ferenc alapítványi adományként "örök időkre" a vasvári káptalannak adományozta a lipárti birtokrészével együtt a Keresztelő Szent János kőtemplomot.
Keresztelő Szent János-templom A Keresztelő Szent János-templom Vallás római katolikus Egyházmegye Zágrábi főegyházmegye Névadója Keresztelő János Építési adatok Építése 12. század Rekonstrukciók évei 1719, 1741, 1839 - 1842, 1881 - 1882 Stílus barokk, klasszicizmus, historizmus Alapadatok Építőanyag kő, tégla Elérhetőség Település Szentivánzelina Elhelyezkedése Keresztelő Szent János-templom Pozíció Horvátország térképén é. sz. 45° 57′ 37″, k. h. 16° 14′ 37″ Koordináták: é. 16° 14′ 37″ A Keresztelő Szent János-templom egy római katolikus plébániatemplom Horvátországban a Zágráb megyei Szentivánzelina településen. Fekvése [ szerkesztés] A templom Szentivámzelina központjában, a város főterének, az Ante Starčević térnek a keleti oldalán áll. A város és a tér domináns épülete. Története [ szerkesztés] A települést III. Béla király uralkodása alatt 1185 -ben említik először. 1200 -ban már állt Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma. Fejlődése a 14. században kezdődött, amikor 1328 -ban Mikcs bántól kiváltságokat, köztük vásártartási jogot kapott.
A növényi ornamentikába helyezett mellékképek Krisztus családfáját mutatják. A boltozatot fa oszlopok tartják. Az alsó végükön levő pajzsokon a templom jótevőinek neve és címere látható: Herz, Maráz, Póda kanonokok Draskovits és Zalka győri püspökök nevei és a Meskók címere. A kapu fölötti domborművet id. Storno Ferenc készítette, rajta két johannita lovag mellképe látható. A templomban temették el ifj. Draskovits György győri püspököt 1650-ben. A templom búcsúnapját június 24-én, Keresztelő Szent János születésnapján tartják.
A tornyok első szintjén az oratóriumszerű karzat kap helyet, melyek egy félköríves nyílással a szentély felé nyitottak. Ide a hajó hosszanti falában (mind az északiban, mind a déliben, de ma már csak a déli látható) vezet lépcső. A déli torony jellegzetessége a szoknyás fagaléria. A tornyok alsó szintje egy-egy kápolna volt. A főhajó íves, a mellékhajók egyenes záródásúak. A templom festett volt, a freskó nyomai még láthatóak a szentély boltozatán és a déli hajófalon. Királyi alapítás? A templomról/apátságról az első adat 1203-ból származik. A Pray-kódex néven ismertté vált műben a következő olvasható: "…a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt monostor, a Boldva folyó mellett, leégett…". Alapítóját nem ismerjük, de feltételezhető, hogy királyi alapítással kell számolnunk III. Béla király személyében. Minden bizonnyal a monostor újjáépült, de az 1285-ös újabb mongol támadás idején (ez az északkeleti részeket érintette) elpusztult, és ezzel megszűnt. Az épületegyüttesből később csak a templomot építették újjá.
Plébánia Cím: 1124 Budapest, Apor Vilmos tér 9. Telefon: 1/356-0089 E-mail: Weboldal: Anyakönyvek: kereszteltek és halottak 1936-tól, házasultak 1940-től, a korábbiak a krisztinavárosi plébánián: A közösségi ház alatt urnatemető működik. : A PLÉBÁNIA HATÁRAI: Istenhegyi út – Fodor u. – Thomán István út – Csorna u. – Hangya u. – Költő u. – Csonka u. – Denevér u. – Szúnyog u. – Tállya u. – Bürök u. – Németvölgyi lépcső – Németvölgyi u. – Liptó u. – Hegyalja út – Kálló Esperes u. – Hegyalja út – Alkotás u. – Kiss János alt. u. – Ugocsa u. – Orbánhegyi út – Királyhágó tér (teljesen) – Németvölgyi út Területi beosztás: Budai-Északi Espereskerület Plébániatemplom Címe: 1124 Budapest, Apor Vilmos tér 9. A templomhoz urnatemető tartozik Búcsú: június 24. Szentségimádás: március 2. és július 25. Történet A húszas évek második felében Szelényi István misézőhelyet létesít a Fürj utca 26-os számú házban. 1929-ben megalakul a Csörsz utcai Kápolna Egyesület. A hívek számára rendszeres istentiszteleteket a Vöröskereszt kórház, majd Istenhegyi úti iskolatestvérek, késôbb a Németvölgyi úti hadirokkant Otthon kápolnájában végzik.
(E kápolnában működik az 1944. október 29-én mártírhalált halt Kálló Ferenc tábori esperes. ) 1931-ben expositúra lesz, 1940-ben plébánia. Ugyanebben az évben elkészül a Fiala Ferenc építészmérnök által tervezett templom, amely a nagy templom megépítése után a kultúrház szerepét töltötte volna be. A nagy templom építése 1941-ben megkezdődik Dr. Irsy László terve alapján, de csak az altemplom készül el a háború miatt. A nagy károkat szenvedett kis templomot a háború után hamarosan helyreállítják a hívek adományából. Az építendő templom tárolt anyagát a plébánia értékesíti és ezen nagyobb arányú átalakítási munkát végeztet a kis templomon (260 m2) és elkészítteti az új liturgikus teret. A későbbiekben a templom területe 375 m2-re emelkedik átalakítással, hozzáépítéssel. – A kis parkban a sashegyi Notre Dame de Sion zárda kertjéből 1950-ben idehozott öntöttvas Krisztus-szobor áll. Vele szemben helyezték el 1975-ben Máriahegyi János szobrászművész Mária-szobrát. – A Németvölgyi út és Bürök u. keresztezôdésénél található Szent Márton kápolnát 1884-ben emelték a környék szôlôsgazdái.
A budai gyógyvizeket már a törökök is kihasználták, számos fürdőt építettek, amelyek közül több napjainkig is megmaradt. A víz világnapján, március 22-én tegyünk egy virtuális sétát a fővárosi fürdőkben – merthogy a valóságban ezt nem tehetjük ezt meg: a világjárvány miatt zárva vannak. A főváros területén 118 termálforrásról tudunk. Ezek naponta 70 millió liter vizet adnak. Akkor kezdjük úgy, ahogy egy múlttal foglalkozó történetnek kezdődnie kell! Már a rómaiak idejében... Aquincumban a rómaiak 18 fürdőjét tárták fel a régészek. Az a kultúra, amelyben a közélet jórészt a nyilvános füdőkben zajlott, természetes, hogy kihasználta e hely adottságait. Budapest legjobb fürdői az. A klasszikus magyar középkorban, azaz a török hódoltság előttről is vannak adatok, hogy alkalmazták gyógyítás céljára a forrásokat. A fürdőkultúra felvirágzása a török korban következett be, Buda az Oszmán Birodalom második legfontosabb fürdővárosa lett. A Király, a Rudas és a Rác fürdő a mai napig árulkodik a törökök fürdőszenvedélyéről. A Rácz fürdő az 1890-es években (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum) A Rác fürdő 2014-ben (Forrás: Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia: Ybl összes című kötet, Timár Sára felvétele) A fürdő belülről 2014-ben (Forrás: Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia: Ybl összes című kötet, Timár Sára felvétele) Buda visszafoglalása után a fürdők itt maradtak, és egészen a XIX.
A Forráskút a 2003-as átadása után (Fotó: Domonkos Csaba/) Budapestnek azonban nem csak török kori fürdői vannak. század során sok helyen tört fel gyógyvíz, vagy azért, mert keresték, vagy egészen más okból. Kelenföldön, a mai Szent Imre Kórház helyén eredetileg egy elegáns gyógyfürdő volt, az Erzsébet gyógyfürdő. Akkoriban ez a terület egy Schleisz György nevű gazdálkodóé volt. Ő 1852-ben kutat ásott a zöldségeskertje műveléséhez, ám keserű, sós vízre bukkant. Nem esett kétségbe, felkérte Unger Ferenc gyógyszerészt, hogy vizsgálja be a vizet, amiről kiderült, hogy gyógyvíz. Gyönyörű fürdői vannak Budapestnek, a víz világnapján a legszebbeket mutatjuk be | PestBuda. Az erre épült Erzsébet fürdő hamar népszerű lett, 20 évvel később már egy 40 kádas fürdőlétesítmény állt itt. 1881-ben, egy tulajdonosváltást követően Ybl Miklós tervei alapján kibővítették a fürdőépületet, ami a II. világháborút sajnos már nem vészelte át. A háború után itt kórház létesült, a mai Szent Imre Kórház, amelynek telkén a kút a mai napig megvan. Fürdőzők 1930-ban az Erzsébet sósfürdőnél (Fotó: Fortepan/képszám: 95405) Azonban nem minden gyógyvízforrást hasznosítottak fürdőként.