A talaj mésztartalmával szemben meglehetősen közömbös növény: a kissé savanyú tőzegtalajokon éppen olyan jól termeszthető, mint a meszes agyagokon. Ezzel szemben igen érzékeny a talaj kiszáradására, ezért a sülevényes talajokon gondoskodni kell a rendszeres öntözéséről. Nincs nagy napfényigénye, köztesként, fiatal gyümölcsfák alatt vagy a szőlősorok között is megél. Petrezselyem vetési idée originale. Hidegtűrő növény, ezért a magját már korán tavasszal, a fagy kiengedése után el lehet vetni. A kikelő növények se érzékenyek az időszakos hővisszaeséssel szemben, sőt a kifejlett gyökereket se kell félteni az őszi fagyoktól. Némi takarással akár a földben át is teleltethetők, ennek hátránya azonban az, hogy télen, a fagyott földből ugyancsak kemény munka a gyökereket kiásni. Már március elején meg lehet kezdeni a mag vetését. Az apró magok nagyon nehezen csíráznak; ha nincs a talajban elegendő nedvesség, akkor 4-5 hétig is elfekszenek, ezért különleges vetési technikára van szükség. Ha közönséges magot vetünk, akkor ajánlatos mára vetés előtti napon a magokat összekeverni nyirkos homokkal, és meleg helyen tartani, hogy a csirázás meginduljon.
A zöld levelei ennek is felhasználhatók ételízesítésre. A másik típus: a metélőpetrezselyem, amely az utóbbi években a kertekben gyorsan terjed. Ennek a gyökerei elágazóak, és tömegük jelentéktelen. Annál értékesebb viszont a lombja, amit folyamatos szedés mellen is állandóan fejleszt a növény. A kertben áttelelve kora tavasszal friss, jóízű leveleket hajt, ezeket addig lehet szedni, amíg az új vetés megerősödik. Régi ismerősünk a petrezselyem - Jó Gazda. Júniusban a tavalyi vetésű növények magszárba mennek. A metélőpetrezselymek között legismertebb fajta a Mohafodrozatú, amelynek a neve nagyon találó: levelei fodrozottak, csipkés szélűek, halványzöldek. Íze azonban nem olyan intenzív, mint a gyökérpetrezselyemé. Zöldségágyak, sőt virágágyak szegélyezésére is lehet ültetni, így egyidejűleg díszít és hasznot is hoz. Termesztése A petrezselyem - a többi növényhez hasonlóan - az üde, mély rétegű, tápanyagban gazdag talajon érzi magát a legjobban. Az eredményes termelés feltétele, hogy a talaj melyen meg legyen művelve, mert ennek hiányában a petrezselyemgyökerek elágaznak, "lábasodnak", vagy görbén nőnek.
Ha drazsírozott magot vetünk, könnyebben tudjuk tartani a megfelelő tőtávolságot, és jóval kevesebbet, vagy egyáltalán nem kell ritkítanunk a kikelt növényeket. A közönséges vetőmagot érdemes a vetés előtti napon beáztatni, vagy nyirkos homokba keverni és meleg helyen tartani a vetésig, ez megkönnyíti a csírázást. A petrezselyem vetéséhez készítsünk vetőbarázdát, ez 3-4 cm mély, egyenes sor legyen. Ha ezzel meg vagyunk, öntözzük be a vetőbarázdát és szórjuk bele a magokat. A magok közötti ideális távolság 3-4 cm, a sortávolság 30cm legyen. Takarjuk be a magokat és kicsit tömörítsük a földet, ha száraz a tavasz, hetente öntözzük a vetésünket. Tartsuk gyommentesen a területet, ha túl sűrűn kel a vetésünk, akkor egyeljük ki őket. A kihúzott kicsi növényeket már felhasználhatjuk a konyhában. Vetések időpontja - gazigazito.hu. A metélőpetrezselyem vetése Kép forrása: A metélőpetrezselyem márciustól szakaszosan egészen júniusig vethető, vethetjük szabadba végleges helyére, vagy cserépbe, konténerbe is. A cserépben előnevelt petrezselymet fokozatos kiszoktatás után kiültethetjük az előkészített ágyásba, de tovább nevelhetjük cserépben is.
A petrezselyem a Földközi-tenger vidékéről származó kétéves növény, két típusát termesztjük, az egyik a gyökérpetrezselyem, a másik pedig a metélőpetrezselyem. A gyökérpetrezselyem erős, húsos, fehér színű karógyökeret és intenzív ízű leveleket fejleszt, míg a metélőpetrezselyem kevésbé erőteljes ízű, dús levélzetet nevel. A gyökérpetrezselyem gyökere és levele egyaránt felhasználható a konyhában, a metélőpetrezselyem főként hullámos levelű változata, akár dísznövényként is ültethető. A hullámos levelek kiválóan alkalmasak ételek díszítésére is az ízesítés mellett. A gyökérpetrezselyem pincében vagy veremben jól tárolható, a levágott petrezselyem levelek pedig a fagyasztást is jól bírják. Ha szeretnénk petrezselymet termeszteni, először érdemes megismerkednünk különböző fajtáival, környezeti igényeivel és gondozási tudnivalóival. Petrezselyem Vetési Ideje. Petrezselyem fajták Gyökérpetrezselyem fajták Hosszú: Jól tárolható, nagy hozamú, hosszú tenyészidejű (200-220 nap) fajta. Nagyon lassan kel, csak mélyen megmunkált talajon ad jó minőségű termést, sekélyen művelt talajban elágazik.
Betakarítás: A gyökereket ugyanúgy takarítjuk be, mint a sárgarépa esetében. A szárításra szánt petrezselyemzöldet gépekkel takarítják be, a frissen, csomókba kötve értékesített petrezselyemzöldet kézzel szedik.
A levél eltevésének másik módja a fagyasztás. Alaposan vágjuk össze, majd készítsünk a mélyhűtő jégkocka-tartójának segedelmével vizes petrezselyem-kockákat. Mindet külön csomagoljuk be. Egy kocka egy levesbe pont elég. [/information]
Minden zöldségnek megvan a saját optimális vetési ideje, viszont a jó hír az, hogy a legtöbbnek évente több alkalom is megfelel. A szabadföldi vetés idejét egyrészt a mag csírázásához szükséges talajhőmérséklet, másrészt a növény tenyészidő alatti hőigénye, a termesztés módja és célja határozza meg. A következő főbb vetési időszakokat különíthetjük el. A zöldségfélék vetési ABC-je Őszi vetéskor az elvetett magokból még abban az évben kifejlődnek a növény vegetatív részei, és áttelelnek. Petrezselyem vetési ideje. Így vethetők pl. a saláta, a spenót, a sóska, az áttelelő káposzta, és ilyenkor duggatható a fokhagyma is. Tél alá vetésen értjük azt, hogy a magokat a levegő erős lehűlése után vetjük el, így azok csak tavasszal indulnak csírázásnak. Ezzel a módszerrel a tavaszi vetéstől korábbi termést kaphatunk pl. a borsóból, a petrezselyemből, vagy a sárgarépából. A kora tavaszi vetés ideje akkor van, amikor már rá lehet menni a talajra, február közepétől március végéig. A hidegtűrő növényeket ilyenkor vethetjük, pl.
Helyettem is öleld át szorosan, adj egy csókot a fejére a nevemben, és kérd meg, hogy viszonozza a csókot, amikor majd utolsót lélegzem. Szent József, haldoklók védőszentje, imádkozz értem! Ámen. Forrás: Aleteia; Magyar katolikus lexikon; EWTN Fotó: Magyar Kurír (vn)
Erre mutattak rá a modern idők pápai enciklikái, amelyekre a szűnni nem akaró munkásmozgalmak nyomták rá bélyegüket. Ezek közül a mozgalmak közül jó néhány nagyon is jogos volt. Igaz, hogy, amikor XIII. Leó pápa kiadta a Rerum novarum kezdetű nagy enciklikáját 1891-ben, a gyermekmunka, legalábbis a világ civilizáltabb részein, már kivétel számba ment, a munkásoknak mégis túl sok órát kellett dolgozniuk, hogy megkeressék munkabérüket, amely sajnos nem volt elég ahhoz, hogy családjuknak illő táplálékot és lakást biztosítsanak. XIII. Szent józsef ima az. Leó pápa szerint alapvető morális elv, hogy minden munkásembernek joga legyen olyan munkabérre, amelyből mérsékelt összeget, egyfajta tőkét tehet félre. A pápa nem kevesebbet tett, mint hogy a keresztény szociális igazságot sokkal inkább a kapitalizmus oldalára állította, mint a szocializmuséra. Természetesen a pápa nagyon jól tudta, hogy a megfelelő normák sohasem esnek teljesen egybe azzal, amit a realitások megengednek. És ennek az enciklikának a vége felé a pápa kereken kijelentette, hogy a legrosszabb szolgálatot a munkásosztálynak az teszi, aki a jövőt úgy festi le, mint bőséget mindenki számára.