Így jutnak el külön-külön, ahhoz a paphoz is, aki keresztelte őket. Itt a paplakban vetődnek fel az alapkérdések. • Mi a fontosabb? • Az ország függetlensége, a nemzet szabadsága, vagy az éppen érvényes törvények betartása? • Nemzetet, vagy államot kell-e építeni? A regény nem tehet igazságot, kérdéseket tehet fel. Megválaszolásuk tanulságai máig hatóak. Ezeket a kérdéseket nem válaszolhatja meg a hivatalos történetírás. Jóllehet, a könyv elolvasása után, az olvasó megteszi. Ha megtette, kérem nézze meg még egyszer a borítón lévő képet. Az egymással szembe forduló két félarcot. Aztán a többit is. Lesz mit felfedezni. Isten tenyerén könyv webáruház. (Usztics Mátyás) * Az "Isten Tenyerén" című ezen kiadványt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc utáni időszak, az üldöző és az üldözött viszonya, a bujkálás, a magányosság feloldhatatlansága, a meggyőződés hajtóereje és a kötelesség parancsa közötti ellentmondás kérdéskörei iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk. Szintén megjelent: Usztics Mátyás; Meddig viszel? A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI.
Bővebb ismertető Az 1848/49-es szabadságrharc után, az 50-es években járunk. Hőseink, akik részt vettek a fegyveres harcban, már letöltötték büntetésket. Mivel egyik társukat kiszabadítják a kényszersorozottak közül, ismét üldözöttekké váerikába akarnak eljutni. Úgy hírlik, ha a magyarok segítik az ottani harcokat, a nagy Amerika segít. A két főhős, az üldözők vezére és az üldözötteké: testvérek. Az egyikük, Petár a szabadságharc katonájaként a Törvény ellen törő, a másik testvér, Kristóf, a Rendet védelmezte. Az egyik mellett a nép, az egyszerű emberek, a születő dalok, a legendák ereje, a másik mellett a Hatalom, a Törvény, a elkötelezett ember szükségképpen magányos. Üldöző és üldözött ilyenformán egyek. Könyv: Isten tenyerén - Beszélgetés Kásler Miklós onkológus professzorral ( Mezei Károly ) 226396. Az egyiknek a bujkálás, a magányosság feloldahatatlansága, a meggyőződés a hajtóerő, a másiknál a kötelesség parancsa. Így jutnak el külön-külön, ahhoz a paphoz is, aki keresztelte őket. Itt a paplakban vetődnek fel az alapkérdések. Mi a fontosabb? Az ország függetlensége, a nemzet szabadsága, vagy az éppen érvényes törvények betartása.
Ajánlja ismerőseinek is! Az 1848/49-es szabadságharc után, az 50-es években járunk. Hőseink, akik részt vettek a fegyveres harcban, már letöltötték büntetésüket. Mivel egyik társukat kiszabadítják a kényszer sorozottak közül, ismét üldözöttekké válnak. Amerikába akarnak eljutni. Úgy hírlik, ha a magyarok segítik az ottani harcokat, a nagy Amerika segít. A két főhős, az üldözők vezére és az üldözötteké: testvérek. Az egyikük, Petár a szabadságharc katonájaként a Törvény ellen törő, a másik testvér, Kristóf, a Rendet védelmezte. Az egyik mellett a nép, az egyszerű emberek, a születő dalok, a legendák ereje, a másik mellett a Hatalom, a Törvény, a fegyverek. Az elkötelezett ember szükségképpen magányos. Oktatás: Isten tenyerén TKGY RP-001/1TKGY. Üldöző és üldözött ilyenformán egyek. Az egyiknek a bujkálás, a magányosság faeloldhatatlansága, a meggyőződés a hajtóerő, a másiknál a kötelesség parancsa. Így jutnak el külön-külön, ahhoz a paphoz is, aki keresztelte őket. Itt a paplakban vetődnek fel az alapkérdések. Mi a fontosabb? Az ország függetlensége, a nemzet szabadsága, vagy az éppen érvényes törvények betartása.
színházművészet zeneművészet Székesfehérvár A cintányéros cudar világ közbeszólt - az áprilisi bemutató posztponálódik A Mágnás Miska 1916-os eredetijéből és 1955-ös átdolgozásából elkészített partitúrák és zenekari anyagok már debütáltak. A minőségi színházi gyakorlatot szem előtt tartó, minőségi, az eredetit leginkább szem előtt tartó redukciók (egy kisebb "nagy" zenekarra és egy kiszenekaros) elkészítése viszont létkérdés a darab továbbélése és hiteles eljátszhatósága érdekében. Egy - amerikai terminus technicus használatával - "revival" nagyon tud hatni a XXI. századi környezetben és színházi értelmezésben. Kicsit meglepő lehet, de a musicalekben alkalmazott revival technológia - a hangok, arányok, és minden eredeti szerzői részlet lényegi megtartásával történő átdolgozás - egy, a zenei lényeget transzparensebben kidomborító modern hangzásképet hoz létre. Ennek a második debütje lett volna áprilisban Székesfehérváron, a Vörömarty Színházban Ruff Tamás vezényletével és Horváth Csaba rendezésében.
Palotás Ágnes, Kispesten élő operetténekesnő a "Köszönjük Magyarország" program keretében 2022. április 4-én adott koncertet a Zöld Diófa Szakmai Egységben. A "Cintányéros Cudar Világ" című interaktív műsort örömmel hallgatták ellátottjaink. A 40 perces előadás során a legnagyobb operettszerzők legismertebb művei, mint például a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, vagy a Mágnás Miska, dallamai hangzottak el. A felcsendülő dalokat a jókedvű, hálás közönség többször együtt énekelte a művésznővel. A zenés programon 30 ellátottunk vett részt elsősorban a Zöld Diófa Gondozóház és Idősek Klubjából, a Lila Akác Idősek Klubjából, valamint a Wekerlei Idősek Klubjából. Köszönjük, hogy Palotás Ágnes előadóművész megtisztelte intézményünket műsorával! Balázs Piroska igazgató
előadás, magyar, 2010. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Ha a színpadon jól ismert dallamok csendülnek fel, szívünk gyorsabban kezd verni, izgatott várakozás és öröm tölt el mindenkit. Legfőképpen akkor lesz ez az élmény teljes, ha a slágerek profi előadók csodás interpretálásában hangzanak el. Ez így nyújt felejthetetlen élményt mindenkinek! Gálánk keretében a nézők szórakoztatásáról Stubendek Katalin a Pécsi Nemzeti Színház színművésznője, a Máté Baba-díjas Varga Andrea (aki kétszer is az évad színésznője volt Miskolcon), Keresztesi László a tehetséges miskolci táncos komikus, valamint Götz Attila a Pécsi Nemzeti Színház csodás hangú énekese gondoskodnak. A műsor első része a musical szerelmeseinek nyújt igazi csemegét, világslágereket hallhatunk az Evita, a Jekyll és Hyde, a Mozart, a Hair és a Rómeó és Júlia című musicalekből.
Vajda Júlia cigánykerekek nélkül, de annál finomabb humorral, tökéletesen érthető szövegmondással játszotta a kleptomániás Zsorzsi nagymamát, és operistához illő igényességgel énekelte az ifjúkori medvetáncoltatós vásári forgatagba visszarévedő dalát. Varga-Huszti Máté egyetemi hallgató és Ferencz Nándor kacagtatóan hozta a Pixi–Mixi-párost. Andrejcsik István (Korláth gróf) és Kónya Krisztina (Stefánia) összeszokott színpadi partnerként adta a rátarti, korlátolt arisztokrata házaspárt. Somló Gábor félig szőrmébe burkolva, távolságtartó eleganciával alakította az afrikai oroszlánvadászatról negyedszázad múltán hazatérő igazi Eleméry grófot. Peller Károly rendezését azoknak ajánlom, akik nincsenek oda az idézőjelbe tett, aktuális kiszólásokkal teletűzdelt, bátran kísérletező modern operettprodukciókért, hanem inkább hagyományos formában szeretik a műfajt, andalító melódiákra, illúziókeltő látványra, sok nevetésre, felhőtlen szórakozásra vágynak. Hollósi Zsolt Fotók: SZNSZ/Kelemen József