VIRTUÁLIS Az egyik legismertebb magyar festmény, Szinyei Merse Pál Majális című alkotása is megtalálható már a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria digitális múzeumában. Az intézmény honlapjáról elérhető aloldal az 1873-ban készült neves alkotást mutatja be, így otthonról is megismerhetjük a festmény minden részletét, ugyanakkor az alkotáshoz kapcsolódó digitális tartalom segédanyagként is felhasználható az általános és középiskolai oktatás során. A weboldalon nem csak Szinyei Merse Pál alkotását ismerhetik meg részletesen a felhasználók, de a kép keletkezésének történetéről és a művészről is bővebb információkat találhatnak, ugyanakkor műelemzés és Szinyei wanted címmel a mester lappangó képeit kereső felhívás is olvasható a site-on. A kép ma a múzeum gyűjteményének egyik legnépszerűbb alkotása, de megszületése után közel negyedszázadnak kellett eltelnie, mire a közönség és a kritika is elismerte a mű kiemelkedő jelentőségét. Szinyei Merse Pál a festményt először a bécsi világkiállításon mutatta be 1873-ban, majd 1883-ban ismét Bécsben és Budapesten, de az elismerést csak jóval később, az 1896-os budapesti millenáris kiállítás hozta el számára.
2020-ban Szinyei Merse Pál születésének 175., halálának 100. évfordulójára emlékezünk. A jeles esemény kapcsán a Magyar Nemzeti Galériába tervezett, de a járványveszély miatt 2021-re halasztott emlékkiállítás az eddigi kutatások eredményeinek felhasználásával egyrészt a művész nemzetközi párhuzamait igyekszik majd bemutatni, de a 20. századi Szinyei-kultusz egyes állomásainak feltárásával pontosítja a festő már eddig is jól behatárolt helyét a magyar és az egyetemes művészet történetében. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria célja, hogy alkotásait, kiállításait digitálisan is bejárhatóvá tegye, és olyan háttértudást biztosítson ezeken a site-okon, amelyek lehetővé teszik, hogy az iskolai oktatásban is hasznosuljanak. Eddig több mint kétszázezer virtuális látogatója volt már a Magyar tájak című digitális tárlatnak, amely a történelmi Magyarországot nemzeti festészetünk legnagyobb mestereinek munkáin keresztül mutatja be. Az intézmények honlapjain megtekinthetők a Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című megújult kiállítás és magyar barokk művészetet bemutató virtuális tárlat is.
Szinyei Merse Pál a festményt először a bécsi világkiállításon mutatta be 1873-ban, majd 1883-ban ismét Bécsben és Budapesten, de az elismerést csak jóval később, az 1896-os budapesti millenáris kiállítás hozta el számára. 2020-ban Szinyei Merse Pál születésének 175., halálának 100. évfordulójára emlékezünk. A jeles esemény kapcsán a Magyar Nemzeti Galériába tervezett, de a járványveszély miatt 2021-re halasztott emlékkiállítás az eddigi kutatások eredményeinek felhasználásával egyrészt a művész nemzetközi párhuzamait igyekszik majd bemutatni, de a 20. századi Szinyei-kultusz egyes állomásainak feltárásával pontosítja a festő már eddig is jól behatárolt helyét a magyar és az egyetemes művészet történetében. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria célja, hogy alkotásait, kiállításait digitálisan is bejárhatóvá tegye, és olyan háttértudást biztosítson honlapjain, amelyek lehetővé teszik, hogy az iskolai oktatásban is hasznosuljanak. Eddig több mint kétszázezer virtuális látogatója volt már a Magyar tájak című digitális tárlatnak, amely a történelmi Magyarországot a legnagyobb mesterek munkáin keresztül mutatja be.
Ragyogó kék ég, színes virágokkal tarkított zöld fű, simogató napsütés, virágillat, madárcsicsergés – a május a szabadság, a kiszabadulás ideje. Piknikezni a szabad ég alatt, pokrócon feküdni a földön, szánkban egy hosszú fűszállal bámulni a bárányfelhőket, elhagyni a megszokásokat, felszabadulni a konvenciók alól, ha csak egy rövid időre is. Hogy aztán újra visszatérjünk, ahogy mondani szokták, a "megszokott kerékvágásba", hogy folytatódhasson minden úgy, ahogy korábban, mintha mi sem történt volna – vagy azért mégsem. Dióhéjban összefoglalva ez a Majális gondolati háttértörténete. Szinyei Merse Pál 1873-ban egy olyan művön dolgozott, amelynek Magyarországon semmiféle előzménye nem volt, a nagyközönségnek való bemutatása után pedig több mint húsz évig hatása, következménye sem. Mintha mi sem történt volna. Aztán 1896-ban, amikor a nagyérdemű a millenniumi kiállításon újra megcsodálhatta a festményt, egyértelművé vált, hogy valami mégis csak történt. Hatalmas sikert aratott, elképesztően népszerű lett, tegyük hozzá, joggal, és az alkotás azóta is az egyik, ha nem a legismertebb magyar festmény.
Az a könnyedség, az a már-már idilli állapot, amely ezt a városi társaságot jellemzi, s mindehhez olyan kék ég, olyan zöld pázsit, amilyet Szinyei előtt senki nem festett a magyar művészetben. Mindezek alapján az az érzésünk, hogy Szinyei kinyitott egy ablakot, amin egy addig nem látott, nem érzett új világ friss levegője és képei áradtak be. Kompozíció A Majális kompozíciójában szín és forma, ember és táj különösen szerencsés módon találja meg összhangját. Miközben a magas horizont miatt a kék égből csak kevés látszik, a domboldal zöld tömegébe ágyazott színes kis társaság, benne a művész hason fekve ábrázolt "önarcképével" és szemben ülő, fehér ruhás hitvesével szinte napként ragyogja be a tájat. A bécsi világkiállításon a magyar pavilon rendezője, Telepy Károly jó érzékkel helyezte főhelyre a művet, s a kedvező kritikák nem is maradtak el. Az akkor Münchenben élő Szinyei azonban a müncheni bizottság szerint odavalósi művésznek számított, így a festményt a magyar egységből a bajor kiállításba szállították, s lehetetlenül rossz helyre akasztották.
képzőművészet, látogató, művészettörténet, programajánló 2020-09-08 07:00 képzőművészet, kiállítás, látogató, programajánló 2020-06-24 15:00 látogató, liget, művészettörténet 2018-11-02 08:25
Ma Európában konkrét politikai hasznot lehet szerezni azzal, hogy valaki kimondja: a menekültek fulladjanak bele a tengerbe. Ezzel párhuzamosan tolódott el a párbeszéd Magyarországon és a kontinensen. Egy ideig arról beszéltünk, hogyan kellene kezelni a migrációt, ami szép lassan váltott át abba, hogy már egyáltalán nem akarunk más kultúrájú, vallású és bőrszínű embereket Európában látni. Ez pedig apró, de fontos különbség, hiszen már nem arról beszélünk, hogy káros-e konkrétan egy nemzetnek a gazdasági bevándorlás, csupán kódneveket használnak arra, hogy káros-e, ha más színű emberek élnek az országunkban. Itt jön a képbe Donald Trump és az Egyesült Államok. Amerikában ez a változás sokkal lassabb volt. Donald Trump megosztott egy rasszista videót, majd törölte | 24.hu. Ott nagy hagyománya van a bevándorlók elleni gyűlöletnek, és természetesen magának a bevándorlásnak is. De eddig a vita ott is arról szólt, szeretnék-e az amerikaiak, hogy a Mexikóból vagy máshonnan érkezők elvennék a munkájukat. Persze ez a vita is félrement, hiszen az automatizáció nagyságrendekkel több ember munkáját veszi el, mint a mexikóiak, mégis a bevándorlás kérdéséről és kezeléséről beszélt mindenki.
Az a célja, hogy a kiállásra kényszerítse a demokratákat négy méltatlanul megtámadott politikusuk mellett. Trump arra játszik, hogy radikalizmusuk nem népszerű az USA átlagos ingadozó szavazóinak körében. A legtöbb amerikai nem szocialista, nem támogatja, hogy a volt rabszolgák leszármazottait kártérítés illetné meg felmenőik szenvedéséért és nem híve a nyitott határoknak. A temetők csendje Többségük vélhetően gyanakodva fogadja a radikálisok Green New Deal kezdeményezését, amelynek értelmében a globális felmelegedés lefékezése érdekében 2030-ra megszüntetnék a fosszilis energiahordozók használatát az USA-ban. (Nehogy már, le kelljen tenni az autómat - mondják. ) Tump azt akarja, hogy a demokratákra ráégjen: ezeket a radikális ötleteket akarják megvalósítani. Minél durvábban támadja a négy politikus hölgyet - élükön Alexandria Ocasio-Cortezzel, aki egyébként az USA-ban született -, annál inkább abba az irányba szorítja a demokrata elnökjelölt-aspiránsokat, hogy kiálljanak mellettük. Világ: "Elnök úr, maga rasszista?" | hvg.hu. Ez olyan, mint amikor valaki úgy teremt csendet, hogy (politikai értelemben) elhantolja ellenfeleit.
A négyszeres bajnok kosárlabdázó Twitteren azt írta: A fenébe! Éppen oda indultam, hogy megnézzem a ma esti meccsünket és igyak egyet. Forrás: MTI; fotó:
Trump stratégiája a választói érzelmek felkorbácsolására alapoz, tehát politikai értelemben gyújtogató, veszélyes és az FT cikkírója szerint szembe megy Amerika legfontosabb alapértékeivel. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy kudarcra van ítélve.
Nyitókép: Reuters / Go Nakamura