Ez lehet egy vagy több alkalom, melye(ke)n a leendő elsősöket várják különféle programokkal. Ha van lehetőségünk vigyük el gyermekünket ilyen foglalkozás(ok)ra, mi magunk pedig vegyünk részt nyílt napokon, szülői tájékoztatón. További hasznos információ beiskolázással, iskolakezdéssel kapcsolatban: Iskolakezdésről Szülőknek |, az iskolaválasztáshoz pedig még több szempontot hallhatnak ebben az előadásban: HOGYAN VÁLASSZUNK ISKOLÁT? Mi alapján válasszunk általános iskolát? | Éva magazin. - YouTube
Frank Zsuzsa Gyermek klinikai szakpszichológus 1995-ben angol nyelvtanári, majd 2001-ben pszichológia és pszichológus-szakfordító szakon végzett a Debreceni Egyetemen. Hogyan válasszunk iskolát? - Felelős Szülők Iskolája. Diplomaszerzés után két évig a debreceni Gyermek és Ifjúsági Ideggondozóban dolgozott. Később iskolapszichológusként és nevelési tanácsadóban is dolgozott. Jelenleg magánrendelésen gyermekkori pszichés és nevelési problémákkal foglalkozik, illetve családterápiás tanácsadást is vállal.
Erre általában van is mód az iskola előkészítőn vagy egyéb nyílt napon. Amennyiben több osztály is indul, és lehet választani, figyeljük meg, hogy gyerekünk kivel rokonszenvezik, kivel találja meg előbb a kapcsolatot, hiszen ezek az első benyomások, pozitív élmények meghatározóak lehetnek. Saját tapasztalatom is van ezzel kapcsolatban: a "mi" iskolánkban két első osztály indult minden évben, és mivel a nagyobb gyerekeim révén már több tanító nénit is ismertem, nem volt kérdés számomra, hogy kit válasszunk. Hogyan válasszunk középiskolát? | Magyar Iskola. Igen ám, de a bemutatkozó foglalkozáson, ahol a leendő tanítók és gyerekek egy órát együtt töltöttek, pont nem az bűvölte el az én csemetémet, akit én kiszemeltem. Fogalmam nem volt, hogy mi legyen. (Nálunk a családi munkamegosztás miatt az iskolával kapcsolatos döntések az én kompetenciámba tartoztak, a férjem támogatólag egyetértését fejezte ki ezekben az ügyekben. ) Sok töprengés után végül is a megérzés győzött. Ez több évvel a beiratkozás után is jó döntésnek bizonyult, az első találkozáskor kialakult szimpátia megmaradt.
Mindenekelőtt próbáljunk meg felhagyni az iskolaválasztással együtt járó stresszel. Az általános iskola fontos, hiszen gyermekünk ekkor roppant formálható, ugyanakkor – a középiskolával ellentétben - később senki nem kérdezi, hogy hova járt és miből hányas volt. Mivel a gyerekek ebben a korban sokkal rugalmasabbak, mint ahogy a felnőttek gondolják, – a közhiedelemmel ellentétben - még egy iskolaváltás sem okoz számukra különösebb gondot. Persze szerencsésebb, ha mindjárt megtaláljuk azt, amit keresünk. Milyen szempontokat vegyünk figyelembe? Fogalmazzuk meg magunknak, mit várunk az iskolától! Megkönnyíti és meggyorsítja az iskolaválasztást, ha tudjuk, mit is akarunk, hiszen mind a szempontok száma, mind a szóba jöhető intézmények száma korlátozott. Gyűjtsünk információkat! Jó döntést csak akkor lehet hozni, ha megfelelő információk birtokában vagyunk. Figyeljünk a hírekre, beszélgessünk a szülőkkel és diákokkal, nézegessük a szóba jöhető iskolák honlapját. Ha lehet, menjünk el nyílt napokra.
A legelső információforrásunk az intézmény honlapja. Olvassuk el az iskola történetéről, múltjáról szóló bejegyzést, valamint a Pedagógiai Programot is! Ez utóbbiból ismerjük meg az iskola módszereit, valamint az első osztályos olvasástanítás alkalmazott módszerét is. Nézzük meg a tanév rendjét, mert ebből az is kiderül, hogy milyen sajátos programokat szokott szervezni az iskola, milyen hagyományaik vannak! Járjunk utána, hogy kik lesznek a leendő elsős tanítók, próbáljunk hozzájuk arcokat társítani! Ha személyesen ezt nem tudjuk megtenni, valószínűleg az iskola gondoskodik a virtuális bemutatásukról - egy kép, videó formájában. Szokták mondani, hogy nem iskolát, tanítót választanak a szülők. Valóban jól érzékelik ennek a jelentőségét, hiszen a tanító személyisége rendkívül fontos. Az, hogy a gyermekünk számára milyen személyiségű tanító lenne a legideálisabb, gyermekünket ismerve el tudjuk dönteni. Itt még annyit megjegyeznék, hogy nem véletlenül fogalmazok úgy, hogy tanító, és nem tanító néni, hisz vannak tanító bácsik is.
A család Ady Endre 1877. november 22-én született a Szilágy megyei Érmindszenten. Az Ady család elszegényedett köznemesi (a költő szavaival bocskoros, hétszilvafás) família volt. A költő édesapja, Ady Lőrinc kis birtokkal rendelkezett, fiát – tradicionálisan – jogi, politikusi (megyei tisztségviselői, szolgabírói) pályára szánta. A költő többször szembeszállt az apai akarattal, kapcsolatukban sok volt a feszültség. Édesanyja, Pásztor Mária ágán papok és tanítók is vannak a költő ősei között. Édesanyjához fűződő viszonyában mindig az erős érzelmi kötődés, a rajongó szeretet volt a meghatározó. "Édes"-nek hívta, így szólítja meg verseiben, leveleiben is. Ady Endre pályaképe, költői indulása, ars poeticája | zanza.tv. Haláláig jó kapcsolatban állt testvérével, Ady Lajossal, aki igen büszke volt bátyjára (ő írta meg a költő első életrajzát, mely 1923-ban jelent meg). Iskolái Tanulmányait Nagykárolyban, Zilahon, majd a debreceni egyetemen folytatta (a jogi egyetemet kezdte el, de tanulmányait nem fejezte be). Újságírói pálya Debrecenben kezdett az újságírással foglalkozni (a Debreceni Hírlap, a Debreceni Főiskolai Lapok és a Debrecen című lapokban publikálta első írásait), és itt jelent meg első verseskötete is ( Versek, 1899).
Ez a romantikától örökölt vátesz szerep jellemzi a legjelentősebb ars poeticáját, a Hunn, új legendát is: "Én voltam Úr, a Vers csak cifra szolga, Hulltommal hullni: ez a szolga dolga, Ha a Nagyúr sírja szolgákat követel. " Ez a klasszikus modernségre még jellemző költőszerep a késő modern korban idejétmúlttá vált. A szimbolizmussal kezdődő és az 1910-es évekig tartó klasszikus modernség irodalmi korszakát az 1920-as évektől a későmodernség váltotta fel. ADY ENDRE ÉLETE ÉS KÖLTÉSZETE (BEVEzETŐ) – Vass Judit oldala. A későmodernség korszakát már új világ- és személyiségtapasztalat jellemezte. A mai irodalom képviselője, a fiatal erdélyi költő, Orbán János Dénes egyik verse Ady Új versek című kötetének nyitóversét megidézve ezt a tapasztalatot fogalmazta meg: "Verecke híres útján zöld Trabanttal, alig ötvennel kavarom a port. Rivall a rádióból az újmagyar dal, az ólmos benzin füstje áthatolt a zárt ablakon. Hát így, akaratlan, fakadt a könny a Kárpátok alatt. " Eszerint a mai magyar líra követi ugyan Ady modernségét, ám a küldetéstudat lefoszlott róla.
Folyamatosan jelentek meg riportok, cikkek, Adyhoz kapcsolható események, könyvek. Ady cikkei lírai jellegűek. Adynál nem létezik tárgyilagosság, közömbösség, semlegesség, e helyett szenvedély, pártos állásfoglalások. Soha nem titkolta véleményét, bátran vállalta. Szubjektivitása mind politikai, társadalmi szempontból helytálló és mindig jogos ítéletet alkotott. Minden vágya a forradalmi átalakulás volt. Azért írt, hogy kritizáljon, irányítson, javítson, forradalmasítson. "Az újságíró Ady kritikája a magyar társadalomról lesújtó. Kíméletlen, kegyetlen, megsemmisítő. Adynál nincs pardon. Minden szava támadás, minden sora harc. Ady endre élete kvíz. Ezért szerfölött izgalmasak írásai. " (Ady 1977, Bölöni) A Budapesti Naplónál [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Ady, E. (1977) Adytól Adyról, Az író születésének 100. évfordulóján. Budapest: Tankönyvkiadó Ady, E. (1977) Az én hadseregem, Válogatott cikkek, tanulmányok, versek, elbeszélések fiatalok számára. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó Ady, E. (1955–69) Összes prózai művei I-X.
Első ciklus: Léda asszony zsoltárai – az ajánlásnak megfelelően. A ciklus önmagában is megkomponált, s előrevetíti a diszharmonikus szerelmet, hiszen a terméketlen násztól (A mi gyermekünk) jut el a halálba hanyatló nászig (Héja-nász az avaron). A magyar Ugaron Az önarcképszerű nyitóverstől (A Hortobágy poétája) jut el a címadó, összefoglaló záróversig. A daloló Páris Léda révén kötődik az első ciklushoz, de az otthontalanságélmény révén a másodikhoz is, hiszen Adynál Párizs sosem önmagában, hanem a magyar valósággal összehasonlítva jelenik meg. Szűz ormok vándora Vegyes ciklus; részletes kifejtése majd a 'Vér és arany' kötetben történik. A kötetet záró vers – Új vizeken járok – összefoglalja és hangsúlyossá teszi, illetve még egyszer kiemeli saját költészetének újdonságát. Ady endre élete vázlat. Néhány verscímtől eltekintve a művek címe 3 szóból áll. A számmisztikai hatás kapcsolatban áll Ady kiválasztottságtudatával.