1872-ben egy expedíció vágott neki, hogy meghódítsák az Északi-sarkot. A soknemzetiségű csapat egyik tagja Kepes Gyula volt, aki mint orvos került be az expedícióba. A sarkot nem sikerült elérniük, felfedezték a Ferenc József-földet, mely azóta is viseli a császár nevét. 1877-ben Széchenyi Béla expedíciót vezet Belső-Ázsiába, ahol vele tart Lóczy Lajos geológus, utazó is. 1895-ben Bíró Lajos bejárta Új-Guineát és a környező szigeteket, népraj zi gyűjtéseit a Nemzeti Múzeumnak adományozta. 1888-ban Teleki Sámuel felfedezi a Rudolf- és a Stefánia-tavat, majd a róla elnevezett 630 méter magas Teleki-vulkánt. 1900-ban az angol szolgálatba lépett Stein Aurél Kasmírban, Turkesztánban, Iránban, Kínában, Indiában és Mongóliában végzett kutatásokat. Magyar utazók Afrikában [antikvár]. Az utazásairól készült leírásait magyarul is megjelentette. Az ázsiai expedíciókat ezután felváltották az Afrikában tett utazások. A századforduló után Kittenberger Kálmán nyitotta meg az utat a fekete kontinensen a magyar utazók előtt, majd Széchenyi Zsigmond követte őt 1927-ben.
Meghatározás Afrika, a fekete kontinens. Ennek a földrésznek az egyik legváltozatosabb a földrajza, növény és állat világa és akkor még meg sem említettük az embereket. Azonban hánytatott történelme miatt, a föld legszegényebb kontinense. Ez az oldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és tematikusan rendezve ön elé tárja a hellyel foglalkozó legjobb weboldalakat. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Bendefy-Benda László: Magyar utazók Afrikában I. Bp., 1934. Magyar Etióp Expedíció kiadása. Kiadói aranyozott egészvászon-kötésben, jó állapotban. | 254. Gyorsárverés | Darabanth | 2015. 07. 16. csütörtök 19:00 | axioart.com. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Magyar utazók, felfedezők Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
8 1934 3 UTI-FELFEDEZÉS VADÁSZ KÖNYV MAGYAR UTAZÓK AFRIKÁBAN I, AFRIKA MEGHÓDÍTÁSA, ARRIKA MEHÓDÍTÁSA FIX 4 000 Ft Állapot: használt Termék helye: Békés megye Eladó: poletkonyvek (2935) Hirdetés vége: 2022/07/17 19:09:36 1 Magyar utazók Afrikában Távoli tájak magyar utazói 1 300 Ft Budapest regikonyvek (21712) Készlet erejéig Ingyenes házhozszállítás Ha még több találatot szeretnél, bővítsd a leírásban is történő kereséssel. Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 2 lejárt aukció van, ami érdekelhet. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Magyar tanya Dél-Afrikában - Hungarikumokkal a világ körül. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink LISTING_SAVE_SAVE_THIS_SETTINGS_NOW_NEW Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Magyar utazok afrikaban (2 db)
A bambusz, 1890. Meteorhullás), a Pester Lloydban (1888. Unser Getränkhandel, Unser Holzhandel, Unser Mehlhandel in Nord-Afrika, 1892. Ungarische Ortsnamen), a Pesti Naplóban (1888. A máltai, aug. 10. A szenusziták, decz. A karáfái velinél, 1889. ápr. Adilla, jún. 9. Velenczétől Cataniáig, jún. Tripoliszban, júl. Az európai élet Tuniszban, júl. Kabil Mária-monda), az Egyetemes Közoktatásügy Szemlében (1889. A földrajz az egyetemen, 1890. Magyar középiskola, 1891. A földrajzoktatás a külföldön), a Földtani Közlönyben (1888. Egyptom geologiájához, németül is u. A tuniszi Dsebel-Bu-Kornein geologiájához, németül is u. ott), a turisták lapjában (1889. Adatok a pomázi szerbek néprajzához, A pomázi kőhegy, 1890. A pilis-szent-kereszti karácsonünnepély, 1891. Az Alpine-club kiállítása, 1892. A dömösi karácsonyfa ünnepély), a bécsi k. k. Geograph. Ges. Mittheilungeneiben (1889. Über die Entwickelung und Topographie der Nilmündung von Rosette), a Századokban (1890. – ~ neve afrikai felfedező expedíciója nyomán világszerte ismertté vált.
Magyarok a világ minden táján élnek, csakúgy, mint Dél-Afrikában. A johannesburgi magyarság A Dél-Afrikai Magyar Szövetség gyökerei 1932-ig nyúlnak vissza. Az arany- és a gyémántláz miatt ide érkezett, kalandvágyó magyarok, valamint a Trianon miatt ide menekültek megalapították a szövetséget. Megalakult a Magyar Tanya Dél-Afrikában. A szövetség működését a második világháború alatt a helyi hatóságok beszüntették. A hatóságok azt gondolták, hogy kockázatot rejthet a helyi magyarok szövetsége. A második világháború után, majd 1956-ban újabb magyarokat fogadott be Dél-Afrika, akik újjá szervezték a magyarságot. A jelenleg működő közösségi házat, a Magyar Tanyát azonban csak az 1970-es években építették, önerőből a helyi magyarság összefogásával. Térkép A helyi magyarság túlnyomó részét jelenleg is az 1956-ban Magyarországról elvándorolt magyarok és leszármazottaik alkotják, de érkeztek jöttek többen az 1960-as, 1970-es években is. A 2000-es években főleg nemzetközi cégek munkatársai jöttek ide, ám esetükben jellemző, hogy a szerződéseik csak határozott időre szólnak, azt követően általában visszatérnek Magyarországra.
A legtöbb magyar természetesen az 1956-os forradalom és szabadságharc után érkezett Dél Afrikai Köztársaságba. Az ausztriai menekültáborokból '56 novemberétől, '57 decemberéig nagyjából 1500-3000 magyar menekült érkezett az afrikai kontinens déli részére. Ma nagyjából 4000 magyar élhet a Dél-Afrikai Köztársaságban, akik körülbelül fele beszéli már csak az anyanyelvét. Ráadásul a tizenkét magyarországnyi területen szétszórva több városban élnek a magyarok, akik így nehezen találkoznak. Üdeszínfolt a johannesburgi "Magyar Tanya", ahol még most is havi rendszerességgel járnak össze az emberek – 1957 óta. A dél-afrikai magyarok életében jelentős szerepet tölt be a "tanya", hiszen a közösség tagjai itt nem csak a magyar nyelvet tudják használni, de – Dóka László szakácsnak köszönhetően – magyar ételeket is fogyaszthatnak. Nem mellesleg pedig a tanyát fenntartó Dél-Afrikai Magyar Szövetség az egyetlen és máig jól működő magyar közösség Afrikában. További érdekesség, hogy itt található Afrika egyetlen '56-os emlékműve is.
Korábban két magyar klub is működött az országban, az egyik a tehetősebb, tanultabb réteg kedvelt gyülekezőhelye volt, ahogy ma emlegetik az volt az elit klub, míg a másikba inkább a kevésbé jó anyagi helyzetű magyarok jártak. A belvárosban található klub sokak bánatára már nem működik, de annak törzsközönsége, vagy legalábbis egy része a Magyar Tanyát kezdte látogatni.
S kedvetek ha jön kötődni, Ugy kapkodjatok felém: A természetnek tövíses Vadvirága vagyok én. (Pest, 1844. december. ) Korai költészetének első ars poetica verse; a helység kalapácsa bírálatára válasz.
S hiába minden mélység és ködösség, Harmónia, ha szó marad a szó S hiába mondod az emberre: fönség, Ha senki vagy, szavakra utazó. Juhász Gyula: Vojtina új ars poétikája a fiatal költőkhöz Talán majd eljön a hálás utókor (Bár úgy hiszem, hogy ő is feledékeny) És fölfedez egy késő filozopter, Ki doktor lesz művedből és idővel Egyetemen professzor, míg te szépen És csöndesen árvácska, viola, Rezeda és százszorszép is lehetsz A honi rögben és ha van szerencséd És pártfogód, még kaphatsz szobrot is, hajh És elneveznek rólad egy kis utcát, Hol a nyomor s a szenvedés lakik, S ez stílszerű, mert egykor itt te laktál!
Petőfi költészetének minden jelentősebb fordulata ars poetica versekben fogalmazódik meg a legtisztábban, de számos olyan költeménye van (pl. episztolái), mely – bár nem ars poetica – olyan motívumokat, gondolatokat tartalmaz, melyek alkotói, művészi-esztétikai programját hirdetik (pl. Sors, nyiss nekem tért, Szabadság, szerelem..., Egy gondolat bánt engemet, Levél Várady Antalhoz, Arany Jánoshoz, Az apostol, Pacsírtaszót hallok megint). Ars poetica – Wikidézet. ars poetica: költészettan, költői mesterség (lat. ); 1. olyan műalkotás, amely a költészetre vonatkozó szabályokat foglalja össze 2. olyan műalkotás, amelyben a költő a költészethez fűződő viszonyáról, az irodalom és művészet feladatáról vall
Műveiben hangot adott annak, hogy a költők mennyire fontos mozgatórugói lehetnek a fejlődésnek, ha betöltik az Istentől kapott prófétai, apostoli szerepet. Ars poétikus versei közül hármat emelnék ki. Ars poetica: olyan műalkotás, amelyben a költő a költészethez fűződő viszonyáról, az irodalom és művészet feladatáról vall. A természet vadvirága Dardanus-féle kritikusaimhoz 1. Mit ugattok, mit haraptok Engemet, hitvány ebek! Torkotokba, hogy megfúltok, Oly kemény koncot vetek. Nyirbáljatok üvegházak Satnya sarjadékain; A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. 3. Nem virítok számotokra, Árva finnyás kóficok! Kiknek gyönge, kényes, romlott Gyomra mindjárt háborog; Van azért, ki ép izléssel Üdvezelve jön elém. A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. 2. Nem verték belém tanítók Bottal a költészetet, Iskolai szabályoknak Lelkem sosem engedett. Támaszkodjék szabályokra, Ki szabadban félve mén A korláttalan természet Vadvirága vagyok én. 4. Petőfi sándor ars poetic justice. Hát azért nekem örökre Szépen békét hagyjatok; Ugysem sok gyümölcsü munka: Falra borsót hánynotok.
Sokszor bizony csak egy ösvénye van az Észnek. Nicolas Boileau-Despréaux: Ars Poetica (Rónay György fordítása) A költészet elsőbbségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a görög filozófusok hosszú ideig csakis a költők álarcában mertek megjelenni a világ előtt. Thales, Empedokles és Parmenides versekben énekelték meg természetfilozófiájukat, és így tett Pythagoras és Phokylidés is erkölcsi tanácsaival, valamint Tyrtaios a hadügyekkel és Solón a politikával, vagy még inkább, elsősorban költők lévén, csodálatos tehetségüket a legmagasabb tudományok azon pontjain gyakorolták, amelyek előttük megjelentek, de a világ szeme elől rejtve maradtak. Hogy a bölcs Solón igazi költő volt, nem kétséges, hiszen as Atlantisz szigetről szóló jeles meséjét, amelyet Platón folytatott, versben írta meg. Magyar érettségi – Petőfi Sándor ars poeticái | Magyar Iskola. Sir Philips Sidney (*1554 - †1586): A költészet védelme (1581-1583 (? )) Külső hivatkozások Szerkesztés Fazekas enciklopédia A világirodalom ars poeticái (Gondolat, Budapest, 1965)