Ortutay Gyula: Radnóti Miklós, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1973 (In: Ortutay Gyula: Fényes, tiszta árnyék). Tóth Dezső: Radnóti Miklós, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1977 (In: Élő hagyomány-élő irodalom). Balázs Mihály: Radnóti Miklós, Tankönyvkiadó, Bp., 1975 (In: Balázs Mihály: Írók képek: Írók, költők gyermek- és ifjúkora). Tolnai Gábor: Radnóti Miklós, Gondolat folyóirat, Bp., 1974. Rónai Mihály András: Radnóti Miklós, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1984 (In: Rónai Mihály András: Magyar lant). Radnóti miklós elite team. Tarján Tamás: Radnóti Miklós: Nem tudhatom, Móra Könyvkiadó, Bp., 1994. Bóka László: Válogatott tanulmányok (Radnóti Miklós), Magvető Könyvkiadó, Bp., 1966.
Irodalmi és antirasszista díjat is elneveztek a költőről Radnótit 1946 augusztusában Budapesten, a Kerepesi úti temetőben temették el. 2009-ben Pesten a nevét viselő színház előtt felavatták szobrát, Varga Imre szobrászművész munkáját. Egy irodalmi és egy antirasszista díjat is elneveztek róla. Felesége, Gyarmati Fanni 2014 februárjában hunyt el, 1935-től 1946-ig írott naplója 2014 decemberében jelent meg. Kiadták 2016-ban az Árnyékban éles fény vagy – A Radnóti házaspár fényképei című kötetet, ugyanebben az évben rendezte sajtó alá Bíró-Balogh Tamás a költő dedikációit Könyvvel üzenek néked címmel, 2017-ben pedig a Különben magyar költő vagyok – Radnóti Miklós levelezése I. című gyűjteményt publikálták. Ferencz Győző szerkesztésében 2018-ban ismét megjelent Radnóti Naplója, az 1989-es és 2003-as kiadásokhoz képest részletesebb jegyzetekkel ellátott könyv, amelyet a költő 1934 és 1943 között írt. Radnóti Miklós élete és pályája by Norbert Csontos. Radnóti korai költészetét a szabadvers forma, a lázadó expresszionista hang jellemzi, az egyre fenyegetőbb létben megszülető művei azonban már kiérlelt, klasszikus formát mutatnak.
November 1-jén részt vett Kossuth és Táncsics sírjánál rendezett néma tüntetésen. 1942-ben a Hungária Kiadó gondozásában megjelent külön füzet formájában Naptár című versesfüzete. Március 15-én részt vett a Történelmi Emlékbizottság kezdeményezte háborúellenes tüntetésen a Petőfi-szobornál. Július 1-jén újabb munkaszolgálatos behívót kapott. Többek között Élesden és a hatvani Cukorgyárban dolgozott. November 19-én egy pesti ládagyárba vezérelték. Aláírásgyűjtés kezdődött a kiszabadítása érdekében. 1943. május 2-án a budapesti Szent István Bazilikában megkeresztelkedett. Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Radnóti miklós élete zanza. (Nem tudhatom – részlet, 1944. január) 1944-ben Karunga, a holtak ura címmel megjelentek néger mesefordításai. Május 18-án újabb munkaszolgálatra hívták be. Az ukrán fronton tejesített szolgálatot. 1944 májusában a magyar hadsereg visszavonult, és Radnóti egységét a jugoszláviai Bor melletti munkatáborba vezényelték.
Ezt a lapot a tudásmegosztás érdekében hoztam létre. Ajánlom diákjaimnak, kollégáknak, bárkinek, akinek segít a tanulásban vagy a játékban. » magyar nyelv és irodalom, ének-zene szakos tanár – Jókai Mór Református Általános Iskola Nyíregyháza » drámapedagógus » általános iskolai tanár (MA) » osztályfőnök » gyermekszínjátszás – Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola Nyíregyháza » tehetséggondozás » rendszerszemléletű személyiségfejlesztés » gyermekkórus » drámapedagógiai eljárások alkalmazása a köznevelésben » improvizációs versenyek játékmestere » innováció » tudásmegosztás
( Glatter Ágnes később Erdélyi Ágnes néven lett Nagyváradon és Erdélyben ismert költő és újságíró; édesanyjával együtt Auschwitzban pusztult el. ) Tizenkét éves volt, amikor meghalt édesapja (1921). A család széthullott. Miklós csak ekkor tudta meg, hogy az, akit édesanyjának hitt, valójában csak nevelő anyja volt. Radnóti Miklós munkássága | doksi.net. Nagybátyja (édesanyjának öccse), Grosz Dezső, egy jómódú textil-nagykereskedő vette gondjaiba. Két idősebb nőrokonánál helyezte el, fizette érte a tartásdíjat, gondoskodott ruházkodásáról és az iskoláztatás költségeiről. A család gyakorlati embert, üzletembert kívánt faragni belőle, s ezért nem humán gimnáziumban, hanem a Markó utcai főreáliskolában kezdte meg középiskolai tanulmányait. Ebben az iskolatípusban latin nem volt, s nagyobb teret kaptak a természettudományi tárgyak. A főreál negyedik osztályának elvégzése után az Izabella utcai felső kereskedelmi iskolába íratták, és itt szerzett érettségi bizonyítványt 1927-ben. Még középiskolás korában – 1926 őszén – ismerkedett meg Gyarmati Fanni val: mindketten ugyanahhoz a tanárhoz (tanár házaspárhoz) jártak külön matematikaórákra.
Karinthy Frigyes Tanár úr, kérem című novelláskötetének összehasonlítása Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verseskötetével! Feladatok: Keressetek szempontokat a két kötet összevetéséhez! A keletkezés éve Életrajzi előzmények Műfaji jellemzők Téma Szerkezet Filozófiai hatás Hangvétel Gyűjtsétek össze a hasonló vonásokat és a különbségeket! Hasonlóságok: • tematikus hasonlóság: vissza a gyerekkorba • szerkezet: a költői/írói beszédmód szempontjából keretes (az első és az utolsó megszólaláskor a felnőtt beszél, közte pedig a gyerek szerepében, egyes szám első személyben) • a freudizmus hatása: a gyerekkort az ártatlanság korának tekinti. A szorongások és elfojtások megjelenését is ábrázolja. • nosztalgia a gyerekkor iránt Különbségek: • A keletkezés éve 1916, 1910 • Életrajzi előzmények • Műfaji jellemzők: novellafüzér, verseskötet • Téma: a kamaszkor, iskola megidézése; a kisgyerekkortól a nagyobb gyerekkorig, a család, a játék, a betegség, a halál, a lányok. • Szerkezet: a helyszín, az idő és a szereplők egysége tartja össze az egyébként önálló történeteket.
Karinthy Frigyes (1887-1938) A nyugat nagy nemzedékének tagja. Budapesten született, Markó utca. Főreál gimnáziumba járt. A tanár úr kérem, című műve az ottani élményeit idézi elénk. 1906-tól újságíró lesz és megismerkedik Kosztolányival és barátokká válnak. 1908-tól jelennek meg írásai a több lapokban, humoreszkek, novellák, paródiák és elvétve néhány vers. 1912-ben megjelent a számára nagy sikert hozó így írtok ti című humoros-szatirikus antológia. Ebben az évben kezdődőt a szerelem Judik Etellel, akit következő évben feleségül vesz. Élete második nagy csapása 1918-ban feleségét elviszi a spanyolnátha. a második feleségével sosem volt olyan bensőséges viszony, (Böhm Aranka). A második házasságból születik Karinthy Ferenc, aki színműíró lett a (kádár korszakban). 1936-ban jelentkeztek nála súlyos betegségének első tünetei, agytumort állapítottak meg, volt egy agyműtétje is ebből született a humoros naplóregény Utazás a koponyám körül. Azonban 1938-ban augusztusában siófokon vártalanul meghalt.
Mi ez, mi ez, miez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók… szólni kellene az Erzsinek, hogy oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc… Dehogy… hiszen ez a vekker… A vekker csönget… De hiszen akkor fél hét van már… fel kellene kelni. Ismerős gondolatok ugye? Reggel hét, óracsörgés, álom és ébrenlét határán… Ki ne ébredt volna életében legalább egyszer azzal a vággyal, hogy bár a reggeli sűrű ködben tényleg eltűnt volna az iskola és ha nem is örökre, de legalább a mai napon ne kellene betenni oda a lábunkat. Ki ne emlékezne a tanár komótos naplólapozgatása közben átélt rettegésre vagy a megkönnyebbülésre, miután a tanár ma az osztály jó tanulóját hívta ki felelni vagy a padsorok között bujkáló gurgulázó nevetésre, miközben osztálytársunk az óra alatt a kukában rejtőzik. A Tanár úr kérem megszólítja a mostani iskolásokat és az öregdiákokat is, Karinthy Frigyes saját szavaival élve: "Nem látom olyan keservesnek és fárasztónak és nyomasztónak; hanem figyelni fogom benne mindazt, ami benne kedély és humor és emlék és szép fiatalság"
Karinthy jól ismert karcolatfüzére, a "Tanár úr kérem" sok rövid történetet mesél el, melyek mindegyike a diákok ügyes bajos dolgaival kapcsolatos. Karinthy kora óta az iskola, az oktatás, a tananyag, a diákok és a tanárok is nagyon sokat változtak, de mégis vannak olyan általános érvényű gondolatok és események, melyek a mai diákok számára is ismerősek. Bár az írások nagyon humorosak, a mai fiatalok körében kevésbé ismertek és népszerűek, de az előadásunk után biztosan azok lesznek. Karinthy szövegét nem módosítottuk, csak bizonyos részeket kiemeltük az eredeti környezetükből, és ezekből egy egységes történetet állítottunk össze. Részletek hallhatók az alábbi fejezetekből: Bevezetés, Reggel hétkor, Elkéstem, Eladom a könyvem, A jó tanuló felel, A rossz tanuló felel, A bukott férfi, Magyar dolgozat, Röhög az egész osztály, Magyarázom a bizonyítványom, A lányok. A szövegek között a dramaturgiához kapcsolódóan 70 popzenei dalrészlet hangzik el mindössze 1-1 sor éneklésével, melyek további humorforrást jelentenek az adott szituációban.