Orbán Viktor a Gárdával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az attól való elhatárolódás "rossz kifejezés", ezért ő azt nem használja. A Gárda tagjai a Szent Koronára tettek esküt, magukra nézve kötelezőnek fogadták el a Gárda Szolgálati Szabályzatát. A Gárda alapító nyilatkozata szerint a Gárda " életre hívója és támogatója mindannak, ami nemzeti felébredésünk és felemelkedésünk irányába mutat, de megingathatatlan gátja a magyarság szellemi és fizikai gyengítésének. A Magyar Gárda felkiáltó jel kíván lenni! Üzen mindazoknak itthon és a nagyvilágban, akik nemzeti széttagoltságunkban, megtörtségünkben és megsemmisítésünkben érdekeltek: Nem hagyjuk! Üzen mindazoknak, akik ha nemzetünk sorsáról van szó, tespedtek, célvesztettek vagy meghunyászkodók: Ébresztő! Végül üzen mindazoknak, akik régóta sóvárognak egy szebb magyar jövő után: Eljött az idő! " Ezekben a mondatokban egyszerre van jelen a Gyurcsány-kormánnyal szembeni elégedetlenség, sőt a kormány legitimációjának megkérdőjelezése, a cigányellenes indulatok kifejeződése, továbbá a magyarsággal szembeni antiszemita összeesküvés-elmélet.
A Mi Hazánk Mozgalom által alapított szervezet "a Magyar Gárda eszmeiségének és szellemiségének örököse" lesz Toroczkai László szerint. Nemzeti Légió néven honvédelmi, hagyományőrző szervezetet hozott létre a Mi Hazánk Mozgalom – jelentette be Toroczkai László, a párt elnöke kedden. A Nemzeti Légió nem a korábban az MSZP és a Fidesz által aljas módon betiltott és a Jobbik által elárult Magyar Gárda jogutódja, de eszmeiségének és szellemiségének örököse – mondta Toroczkai. Az egyesületi bejegyzés alatt álló szervezet alapvető missziója a honvédelmi alapismeretek oktatása, a katonai hagyományok ápolása, illetve katasztrófahelyzetekben, például árvíz idején az élet- és vagyonvédelem. A pártelnök szerint az elmúlt évtizedben nem szűntek meg, sőt súlyosbodtak azok a tényezők, amelyek korábban a Magyar Gárda megalakulásához vezettek, így az elszánt, magukért tenni akaró magyar embereknek joguk van ahhoz, hogy megszervezzék saját védelmüket. © MTI / Mónus Márton Azt is mondta: aktualitást ad a légió létrehozásának, hogy éppen száz éve alakult meg a Nemzeti Hadsereg, amely Horthy Miklós vezetésével "megtisztította az országot a kommunistáktól".
Később, az egyesület feloszlatására irányuló bírósági eljárás keretében a bíróság egyik feladata éppen annak tisztázása volt, hogy a mozgalom tekinthető-e az egyesülettől független szerveződésnek. A jogerős ítélet végül egyértelműen kimondta, hogy az "egyesület a Magyar Gárdát szervezeti egységként magában foglalja". Für Lajos egykori honvédelmi miniszter, a katolikus, a református, és az evangélikus egyház képviselői, Wittner Mária, a Fidesz parlamenti képviselője – ők azok, akik jelenlétükkel és tevőlegesen is kiálltak a Magyar Gárda mellett annak avatóünnepségén, 2007. augusztus 25-én. Für Lajos avatta fel a gárdistákat, az egyházak képviselői megáldották a Gárda zászlaját – utólag az érintett egyházak a résztvevő pap, illetve lelkészek egyéni akciójának minősítették a zászlószentelést, amihez az egyházi döntéshozóktól nem kértek hozzájárulást –, Wittner Mária beszédet mondott. Mindezt egy katonai egyenruhát viselő, a magyar történelem legsötétebb időszakainak szimbólumait és nyelvezetét idéző szervezet megalakulásához kapcsolódóan.
június 2. És a Magyar Gárda miért más? Mert arra még nem volt példa a rendszerváltás óta, hogy egy párt katonai jellegű szervezetet hozzon létre. A Jobbik a rendszerváltás befejezéséről beszél, de a rendszerváltás egyik fontos alaptétele épp az volt, hogy fegyveres erő nem állhat párt- vagy ideológai irányítás alatt. Nem véletlenül szűnt meg az Ifjú Gárda és a Munkásőrség. Nem véletlenül javasolta most a Fidesz, hogy ha már gárda kell, akkor jöjjön létre - a legutóbbi javaslat szerint Honi Gárda néven - egy állami irányítás alatt álló szervezet. A Magyar Gárdának lehet fegyvere? Nem. De fegyver lehet az ököl és minden, ami az ember keze ügyébe kerül. Ráadásul a tervek szerint a gárda lőgyakorlatokat tartana. Lehet, hogy légpuskával, mint annak idején az Ifjú Gárda. Meg akarnak támadni valakit? Azt mondják, nem. A gárda alapítónyilatkozata szerint a magyar kultúrát és történelmünk emlékeit ápolja. Továbbá részt vesz a katasztrófa-elhárításban, a rend- és polgárvédelmi feladatokban, karitatív és szociális missziók támogatásában és szervezésében.
Legutóbbi hozzászólások A Magyar Nemzeti Gárda Kezére MNG, SZJMÖ, KHŐ – kontra Hitgyüli Valkó Gárda Mozgalom Weboldal A Rasszizmus Ellen "Hugyi és bandája…"- elítélték a valkói gárdista család támadóit Sárosdon "szórakoztatta" a Magyar Nemzeti Gárda Körülbelül A Magyar Nemzeti Gárda mozgalmi honlapja a következő célokra kívánja végrehajtani tevékenységét és feladatait. A Magyar Nemzeti magazin a figyelemfelkeltő tevékenységeiben, megnyilvánulásaiban, valamint az illetékes hatóságok előtt kívánja érvényesíteni célkitűzéseit annak érdekében, hogy országunk jobb, életképes országgá váljon, a magyar nemzet története pedig jobb legyen. A Gárda Mozgalom weboldal honlapjának céljai csak a meglévő Alkotmánynak megfelelőek lehetnek, hanem az ősi törvényeink által biztosított alapvető szabadságok és hagyományok szerint is, amelyek megőrizték a Magyar Nemzeti Gárdát, a Szent Korona testét és minden polgárát megkülönböztetés nélkül, azaz a Szent Korona tagjait évszázadokon át a véráztatta történelemben.
Felmerült a követelés, hogy a harmadik rendnek ugyanannyi képviselője lehessen, mint az első két rendnek együttesen, és a gyűlésen személyenként szavazzanak. A király csak a létszámemelést engedélyezte. A harmadik rend képviselői (néhány hozzájuk csatlakozott nemessel és pappal) alkotmányozó nemzetgyűlésnek nyilvánították magukat (labdaházi eskü). Mivel a király csapatokat rendelt Párizsba, 1789. július 14-én kitört a forradalom: a tömeg megostromolta a Bastille-t. A forradalom lezajlott a vidéki városokban is, a falvakon pedig a "nagy félelem" söpört végig: a parasztok nemesi kastélyokat dúltak fel. Ennek hatására a nemzetgyűlés eltörölt minden kiváltságot. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A kidolgozandó alkotmány elvi alapjául kiadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata A felvilágosodás államelméleti alapján készült, leginkább Montesquieu hatását tükrözi. A cím jelzi, hogy mind az általános emberi jogokat, mind a francia állampolgárok állampolgári jogait rögzíteni akarták.
Vezéregyéniségük Mirabeau és Siéyes abbé voltak. Javaslatukra nemzetgyűlésé alakultak, ami abban különbözik a rendi gyűléstől, hogy a képviselők együtt üléseznek és szavazataik egyesével érvényesek. Válaszul a király június 17-én bezáratta a tanácstermet. A képviselők ekkor a közeli labdaházba tették át székhelyüket és esküt tettek, hogy addig nem oszlanak fel, "amíg az alkotmány szilárd alapokon létre nem jön". A király azonban visszavágott: idegen zsoldosokból álló csapatokat rendelt Párizs köré. Július 14-én Párizs szerte zúgtak a harangok. A külvárosok népe a Bastille erődje, a zsarnokság jelképe ellen vonult. A nyolctornyú vár négyórás harc után elesett. Párizsban forradalmi községtanács alakult. Megszervezték a Nemzetőrséget La Fayette vezetésével. Vidéken eközben erőszakos cselekedetek sokasságára került sor a kiváltságosokkal szemben. Emberi és polgári jogok nyilatkozata francia. Az elégedetlenkedő, néhol éhező parasztok megmozdulásai miatt ezt az időszakot a " nagy félelem " idejének nevezték. Ennek hatására augusztus 4-én, a csodák éjszakáján a középosztály és az arisztokrácia elfogadta és így hivatalosan is eltörölték valamennyi feudális váltságot.
XIV. A polgároknak saját személyükben vagy képviselőik útján joguk van a közös hozzájárulás szükségszerűségét megállapítani, s ezt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát. XV. Emberi és polgári jogok nyilatkozata fogalma. A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztségviselőjét számadásra vonni. XVI. Olyan társadalomnak, melyből e jogok biztosítékai hiányoznak s ahol a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs. XVII. Tulajdonától - lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen - senki meg nem fosztható, legfeljebb csakis oly esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló, törvényesség útján megállapított szükségesség követeli meg - ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.
Előzmények: A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer, mely nagyjából a 18. században hódított Európa szerte. A kapitalista fejlődésben élenjáró Angliában született. Mégis eszmeköre francia földön teljesedett ki, és onnan sugárzott szét a világba, magán viselve a francia szellem jegyeit. És nemcsak azért, mert a francia kultúra nagy korszakát élte, hanem mert a francia polgárság előtte állt a maga forradalmának. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata – Wikipédia. A francia abszolutizmus arculata XIV. Lajos uralkodása idején (1774-1792) kapta meg végleges formáját. A 18. században Franciaországban számottevő demográfiai fejlődés figyelhető meg, az ország lakossága 25 millió főre növekszik. Azonban még mindig nagyon jelentős a falusi életmód. A lakosság csaknem 85%-a valamilyen módon közvetlenül a földből él. Ezzel szemben a társadalom szerkezete rendkívül merev: alapját a születési előjogok és a földbirtokvagyon határozza meg. Az ország gazdagságát ugyanakkor a harmadik rend hozta létre és egyedül viselte a rosszul irányított állam roppant költségeit.
Közvetlen elődje az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat és az angol Jognyilatkozat. Közvetett többek között Locke társadalmi szerződése és Montesquieu: A törvények szelleméről című műve. Legfontosabb gondolata, hogy a Függetlenségi Nyilatkozathoz hasonlóan kimondja, hogy "minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik". Ez az alapja a híres hármas jelszónak: szabadság, egyenlőség, testvériség. A Szabadságot a IV. cikkely határozza meg, de több is foglalkozik ezzel a gondolattal (VII, IX, X, XI). A szabadság fogalmába így beletartozik a pluralizmus is, amely szintén a felvilágosodás gondolata. Kimondja, hogy szabad vallásgyakorlat van, ennek hatására jelennek meg a nem hívők csoportjai is. Fordítás 'Emberi és polgári jogok nyilatkozata' – Szótár portugál-Magyar | Glosbe. A Nyilatkozat ezt a X. pontban állítja, azonban nem ad teljes vallásszabadságot, csak nem határozza meg, hogy miben kell hinnie az embereknek. Az Egyenlőség gondolata a deista istenfelfogás következménye. Olyan módon, hogy ez az új gondolkodásmód nem fér össze a korábbi elképzeléssel, mely szerint a király Isten kegyelméből uralkodik.
A francia forradalom háttere 18. századi Franciaországban felgyorsult az ipari fejlődés. A gyarapodó gazdaság egyre nehezebben viselte el a rendi társadalom kötöttségeit és egyenlőtlenségét. Párizs milliós nagyvárossá vált, melynek bérmunkás és kispolgári tömege biztosította a forradalom társadalmi hátterét. A felvilágosodás eszméi elterjedtek a nemesség és a polgárság körében: megkérdőjeleződött az abszolutizmus jogszerűsége. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A nagyhatalmi szerepből fakadó sorozatos háborúk államcsődöt idéztek elő, a pénzügyi reformkísérletek kudarcba fulladtak. Az 1780-as években rossz volt a termés, az élelmiszerárak nőttek, és a nagyvárosi lakosság újra éhezni kezdett. Franciaország Európa legnépesebb országa, és legerősebb katonai nagyhatalma a korban, ezért minden itteni történés példaértékű. A forradalom kitörése 1789-ben XVI. Lajos francia király összehívta a rendi gyűlést. - Az első rend a katolikus papságot, - a második rend a nemességet, - a harmadik rend minden kiváltság nélkülit ( városi polgárság, parasztság) jelentette.
Az első genfi egyezmény (1864) Az első genfi egyezmény eredeti dokumentuma 1864-ben ellátást garantált a sebesült katonáknak. 1864-ben a Genfi Bizottság kezdeményezésére és a Svájci Szövetségi Tanács meghívására tizenhat európai ország és több amerikai állam részt vett egy Genfben rendezett konferencián. A diplomáciai konferenciát azzal a céllal tartották, hogy elfogadjanak egy egyezményt a harctéren megsebesült katonákkal való bánásmódra vonatkozóan. Az Egyezményben lefektetett fő alapelvek, amelyeket a későbbi genfi egyezmények is fenntartottak, kötelezték a szerződő feleket, hogy megkülönböztetés nélkül gondozzák a sebesült és beteg katonákat, valamint hogy jelöljék meg a fehér alapon vörös kereszt megkülönböztető jelzéssel az egészségügyi személyzet szállítójárműveit és berendezéseit, és tartsák őket tiszteletben.