Egy baleset és az időbeni csúszás miatt maradt el a sarkadi Nemzeti Vágta döntője – számolt be a történtekről a Beol a minap. A verseny második selejtezőjében bukott lovas, Szabó Erzsébet a kórházban tért magához és tudta meg, hogy lova elpusztult. A lovas a kórházból hazatérve szembesült azzal, hogy lovát lelőtték, kegyetlenül megcsonkították és kidobták a dögtelepre. Három kórházban töltött nap után térhetett haza Szabó Erzsébet, aki jelenleg a füzesgyarmati otthonában lábadozik. A gyerekek lovagoltatásával foglalkozó edzőt csütörtökön reggel engedték ki a Békés Megyei Központi Kórház Pándy Kálmán Tagkórházából. A vizsgálatok szerint a baleset következtében erősen zúzódtak a bordái, megsérült a tüdeje. A galopp számban induló versenyző nem emlékszik tisztán az esés utáni pillanatokra. – A harmadik pályáról indultam, jól sikerült a rajt, a mezőny elejére kerültem egy másik versenyzővel. Az első kanyarig minden rendben ment, ekkor a mellettem lévő lovas bevágott elém, megelőzött, amitől megtorpant a lovam és irányt váltott.
Ráadásul a pálya is alkalmatlan az efféle versenyek megrendezésére, túl szűk, füves. A bejáráskor azt is elmondták, hogy majd csak az első kanyar után előzzünk, mert úgy biztonságosabb. A lovast a mentők szállították be a gyulai kórházba, s csak napokkal később szembesült társa elpusztulásának körülményeiről. – Úgy tudom, feltették egy lószállítóra, elvitték a sarkadi dögtelepre és elaltatták. Azóta sem láthattam, nem tudtam elköszönni tőle, így sosem fogom tudni túltenni magam a történteken. Pár utcával feljebb van még nyolc lovam, megkértem anyukámat, hogy ne vigyen oda, mert nem tudok rájuk nézni – fogalmazott a történtektől a megtört, gyászoló hölgy. A Nemzeti Vágtán való részvétel egyik feltétele az úgynevezett pályaelfogadási nyilatkozat aláírása. Ezt Erzsébet – a többi versenyzőhöz hasonlóan – aláírta a hétvégi verseny előtt. A protokollt Bendes Csaba, a Nemzeti Vágta elővágta és nevezési igazgatója is megerősítette a megyei lap megkeresésére. Elmondta, minden, a versenyen elinduló lovas kötelező pályabejáráson vesz részt, melyet követően eldönti, hogy részt kíván venni a megmérettetésen avagy sem.
"A sarkadi lókínzásos ügy kapcsán világossá vált: semmi szükség az állatkínzó cirkuszra, a Nemzeti Vágtára" – írja az MTI-hez eljuttatott közleményében Szabó Rebeka, a Párbeszéd szakpolitikusa, amit az alábbiakban olvashatnak. Állatkínzás, állatmészárlás, lopás, feketevágás, illegális húskimérés – a sajtóhírek szerint ezek mind előfordul(hat)tak a Nemzeti Vágta sarkadi selejtezőfutamán történt tragikus eset kapcsán. A fentiek közül egy is elegendő lenne ahhoz, hogy a versenysorozat ne folytatódhasson tovább ugyanígy – hiszen a leírtak mindegyike törvénybe ütközik Magyarországon –, a Nemzeti Vágta és szatellitrendezvényei körül azonban évente ismétlődnek a tragédiák. A sarkadi ügy – ahol az egyik balesetet szenvedett, majd (elvileg injekcióval) leölt ló teteme golyó ütötte fejsebbel, eltört lábakkal, megnyúzva, megcsonkítva, a lóhús illegális felhasználására utaló jelekkel egy dögkútból került elő – csupán azért keltett a szokásosnál nagyobb visszhangot, mert a tulajdonos dokumentálta, a média pedig fölkapta, miközben a megelőzés, vagy annak híján az észlelés és a szükséges eljárások elindítása hatósági feladat lett volna.
A Nemzeti Vágtát minden évben a magyar történelem egy kiemelkedő alakja emlékének szentelik. Idén Zichy Karolina és Zichy Antónia előtt tiszteleg a rendezvénysorozat. Kedves Gyula történész elmondta, hogy a testvérek úgynevezett zászlóanyák voltak, "a legszenvedélyesebben politizáló dámák, akik 1848-ban a társadalmi összefogás szimbólumává váltak és sokat tettek a nemzeti érzés megerősítéséért". Az egy-egy zászló alatt gyülekezők közösségük egy kiemelkedő nőalakját választották zászlóanyává: hogy legyen a zászló alatt harcolók jelképes édesanyja, aki visszavárja őket a küzdelemből és őrködik felettük, mint anya a gyermek felett. Zichy Antónia gróf Batthyány Lajos felesége, Karolina pedig Károlyi György felesége volt. Szotyori Nagy Kristóf versenyigazgató kifejtette, idén több újítás is lesz a versenyen. Ezúttal 60 település vesz részt a megmérettetésen. A szombati napon ötfős előfutamokon vesznek részt a lovasok, 2, 5 kört futnak a pályán. A 12 előfutam győztese automatikusan középdöntőbe jut, valamint az utánuk következő 12 legjobb időeredményt elért lovas is továbbjut a középdöntőbe, ahol 3, 5 kör a táv.
ZENEÓRA - Műelemzések - Mozart: Don Giovanni Magyar Állami Operaház Don Giovanni - "Az operák operája" - a Szakmai Magazin Mozart don giovanni története teljes film magyarul Mozart don giovanni története röviden Október 29-én, éppen 230 éve tartották Mozart Don Giovanni című művének ősbemutatóját Prágában. A Don Giovanni a híres zeneszerzők szerint is az operák operája. Prágában imádták, Bécsben csak a császárnak tetszett Október 29-én, éppen 230 éve tartották Mozart Don Giovanni című művének ősbemutatóját Prágában. Don Giovanni, Mozart nagybetűs operája - Cultura.hu. 1787. október 29-én maga Mozart vezényelte a Don Giovanni-t a prágai Rendi Színházban, és talán ez volt élete legsikeresebb előadása. Mozart csupán 35 évet élt, mégis minden idők egyik legnagyobb és legtermékenyebb zenei lángelméje, a műveit összegző Köchel-jegyzék 626 alkotását tartja nyilván. Mozart már a Don Giovanni előtt is dolgozott együtt az olasz Lorenzo Da Pontéval, például 1786-ban szövegkönyvére írta a Figaro házassága című operát. Ez annyira sikeres volt, hogy a prágai olasz operatársulat igazgatója rendelt tőle egy új darabot.
Mozart Don Giovanni című operájának bemutatójára december 6-án este kerül sor a Magyar Állami Operaházban. A premier előadás felvételét az érdeklődők december 27-én, este fél kilenckor tekinthetik meg a Magyar Televízió kettes csatornáján. A bemutatóhoz kapcsolódóan az alábbiakban Várbíró Judit, a Magyar Televízió szerkesztőjének gondolatai olvashatók. Az Operaház bemutató előadását Kesselyák Gergely rendezte, aki karmesterként ismert a zenei életben, s későbbi előadásokon a darab karmesteri pulpitusán is fellép. Ez a rendezés a "Don-giovannizmus" filozófiáját és annak történelmi kényszer által bekövetkező bukását ábrázolja. Don Giovanni - Mozart kétfelvonásos operájának keresztmetszete - A Vigadó története - Vigadó. Mozart és Da Ponte hőse egy régi világ reprezentánsa, aki minden tekintetben szabad ember, nem ismeri a morált, s vonzásával hatalmában tartja a környezetébe kerülő embereket. A darab minden szereplőjét ő általa, a vele való viszonyban ismerjük meg. A mű azt a pillanatot, történelmi időpontot állítja elénk, amikor Don Giovanni, a hős, tágabban a hőskor hatalma megtörik, s beköszönt egy új világ, modern kor, a törvényes világrend.
Amikor Elvira az ablakhoz jön, Giovanni elrejtőzik, és a kabátját viselő Leporellót küldi ki a ház elé. A rejtekhelyéről meggyőzi a nőt, hogy mindent megbánt, és vissza akar térni hozzá. Elvira megenyhül, és Leporellóval távozik. Giovanni előlép, és szerenádot ad Elvira szolgálójának. Masetto a barátaival Don Giovannit keresi, hogy megverjék. Leporellónak hiszik az álruhás lovagot, aki azt állítja: összeveszett a gazdájával, és legszívesebben ő is holtan látná. Giovanni kettesben marad Masettóval, lefegyverzi és helybenhagyja. Megérkezik Zerlina, és megvigasztalja magára hagyott, pórul járt kedvesét. A Don Giovanni premierének előestéjén Mozartot bezárták a szobájába, hogy időben befejezze a darabot » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Leporello egy sötét udvaron egyedül hagyja Elvirát. Itt talál rá Donna Anna és az őt vigasztaló Don Ottavio. Mikor Leporello megpróbál kiosonni, Zerlina és Masetto útját állja. A társaság fenyegetően körülveszi a Giovanninak hitt férfit, akit Elvira azzal próbál védeni, hogy a férje, és kegyelemért könyörög. A többiek azonban nem hallgatnak rá. Leporello ekkor felfedi kilétét, majd sikerül elmenekülnie.
Mozart az opera buffát, amelynek nyomai Da Ponte szövegében még kivehetők, nagyszabású dramma giocosóvá változtatja, amely helyenként az opera seria hangvételéhez közelít, így a nyitány által lenyűgözően előkészített tragikus introdukcióban -, de végső soron meghatározhatatlan, sokértelmű és szabálytalan, mint maga az élet. A kórus az ecuadori társulathoz tartozik, megjelenésüket a belőlük áradó vitalitás folytán öröm kísérte – színes, folklór ihletésű öltözékükről nem is beszélve. A Commendatore és Leporello (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / Armel) Az előadás atmoszféráját Tihanyi Ildi harsány díszletei határozták meg – már a kezdés előtt, a függönytelen színpadot bámulva beszippantott ez a tér. Vörös falak, kék-fehér lépcsők, rózsaszín székek. Az, hogy lépcsőn fel, lépcsőn le, így zajlik az egész, finoman azt sugallja, hogy a Don Giovanni a hierarchia története. Az egymáson felülkerekedés története. Legtöbbször a szoknyavadásznak sikerül felül lennie, persze az efféle misszionáriust hamar utolérik, akár a sánta kutyát.
A Don Giovanni történetében talán ez volt az egyetlen kudarc. A Don Giovanni volt az első Mozart-opera, amelyet 1826-ban Kolozsvárott magyarul mutattak be, Donna Annát Déryné énekelte. Otto Klemperer az Operaház karmestereként 1947-ben az akkor Don Juan címmel játszott remekművel mutatkozott be Budapesten. 1982-ben az orosz Jurij Ljubimov vitte színre az Erkel Színházban, Fischer Iván dirigálásával; hazánkban ekkor ment Mozart műve először eredeti címmel és nyelven, a legendás előadásban a zenekar is a színpadon foglalt helyet. A magyar közönség az elmúlt években többször és több helyen is láthatta az operát, a Magyar Állami Operaház műsorán legutóbb Gianfranco de Bosio rendezésében szerepelt. 2010 után idén szeptemberben szcenírozott előadáson csendült fel a Müpában a Budapesti Fesztiválzenekar közreműködésével, Fischer Iván rendezésében és dirigálásával (Fischer korábban e művel debütált operakarnagyként Zürichben). A Don Giovanni a zeneszerzők szerint is az operák operája, így vélekedett Gounod, Rossini, Wagner és Csajkovszkij is.
Mozart a komponáláshoz Bécsben kezdett hozzá és Prágában fejezte be. A librettista és a zeneszerző lázasan dolgozott, Mozart azonnal írta a zenét a Da Ponte tolla alól kikerülő szövegre, sőt nemegyszer őt megelőzve lett kész a muzsikával. A munkával – szokásához híven – mégis némi késéssel végzett, ami csak azért nem okozott zavart, mert a premiert Mária Terézia főhercegnő és Antal Kelemen szász herceg esküvője, valamint az egyik énekes betegsége miatt két héttel el kellett halasztani. A prágai Bertramka-villa, ahol Mozart a művet írta (wikipedia/cs:User:Ludek/CC BY-SA 3. 0) A bemutató előtti napon óvatosan felvetették neki, hogy a nyitány még sehol nincs, mire azt válaszolta: "Ne aggódjanak, megvan az! " – és a fejére mutatott. A biztonság kedvéért azért éjszakára bezárták a szobájába, ahol felesége sorra főzte neki a puncsokat, hogy ébren maradjon. A partitúrát az ajtó alatt laponként csúsztatta ki, a munkával négy óra alatt végzett. A zenészek a letisztázott kottát közvetlenül az előadás előtt kapták meg, így próbára sem volt idejük, mégis hiba nélkül játszottak.
Don Giovanni pezsgőáriája – ami valójában egy bordal. A hős az elkövetkező hódításaira iszik. Hangszerelésének érdekessége, hogy Mozart a vonósok mellett először használja a teljes fafúvós együttest. S bár a hangnem a nem túl világos B-dúr és például a brácsa szólamot is osztja, mégsem válik nehézkessé, hanem inkább világos és elegáns hangzású lesz. Zerlina áriája – amivel a féltékeny Masettot nyugtatja. A zenekarból kiemelkedő csellószóló szinte úgy hat, mintha simogatná a férfit. Finale – A láncfinálék típusába tartozik. Ennek kiemelkedő része, amikor Anna, Elvira és Ottavio fölérnek a bálterembe. Itt találkozhatunk egy érdekes operai jelenséggel, ez pedig az úgy nevezett banda. A banda a zenekari árokban lévő zenekar mellett a színpadon megjelenő kis zenekar. Bandának csak Mozart után kezdték hívni, és Mozart az elsők között van, aki ilyet alkalmaz. A Don Giovanniban pedig nem is egy, hanem 3 kis zenekar is jelen van a színpadon, mivel Don Giovanni bálján 3 féle tánc is elhangzik. Az első a menüett, amit a felsőbb osztály képviselői járnak (Donna Anna és Don Ottavio).