Ez az ellenzéki hangulat összefonódott Jahve kultuszával, hisz a széles néprétegek számára ez a hit jelentette az ősi Izrael harmonikus világát. E gondolat jegyében jött létre a prófétai mozgalom, amely a szociális, politikai és vallási elégedetlenség megfogalmazásának egyaránt eszközévé lett. A próféták által bírált szociális igazságtalanság együtt járt a politikai kudarccal: az i. 6. sz. -ban a zsidóság mezopotámiai hódítók támadásának esett áldozatul. E kudarc nyomán a próféták úgy vélték, hogy mindez Isten szándéka szerint való; egy olyan isten műve, aki egyedül kormányozza a világot és irányítja a történelem eseményeit. E gondolat hatására jelent meg Izrael vallási felfogásában a monoteizmus gondolata, az a vélekedés, hogy Jahve egyetlen isten, aki az egész világtörténésnek parancsol. A szóban forgó gondolat következménye az egyetemes vallástörténetben is minőségi fordulópontot hozó szigorú monoteizmus kialakulása, az i. 6-5. fordulójától a zsidó vallási felfogás alapja Jahve létének minden más isten realitását kizáró gondolata volt.
Terms in this set (4) 1. A háborúk alatt fejlődött ki a zsidó állam, majd jött létre az Izraeli Királyság. 2. Legelőször az északi területek törzseit összefogva Saul központosította a hatalmat (Kr. e. 1020 körül) és lett király rövid ideig. 3. Saul utóda a délről, Júda törzséből származó Dávid lett (Kr. 1010-970), aki erővel egyesítette Júdeát és az északi Izrael törzseit. Székhelyévé Jeruzsálemet tette, közigazgatási kerületeket alakított ki, bevezette az írásbeliséget a hivatalokban, törvényeket alkotott, és adókat vetett ki. 4. Dávid fia, Salamon (Kr. 970-930) megerősítette a királyságot és felépíttette az első jeruzsálemi Jahve-szentélyt (templomot). 5. Salamon halála után kettészakadt az ország (Júda és Izrael). Jelentősen romlottak a nép életkörülmenyei, és sokan elfordultak Jahvétól, a zsidók istenétől. A gondokra és a várható veszélyekre a próféták (Isten által elhívott személy, aki Isten akaratát közvetíti) figyelmeztették a tömegeket. 6. Kr. 722-ben II. Sarrukin elfoglalta Izraelt.
Ennek is köszönhető, hogy a zsidóság át tudta vészelni a késői ókor és a középkor üldöztetéseit. A modern időkhöz való alkalmazkodás szülte a mózesi törvény liberális értelmezését képviselő neológ irányzatot, amellyel az ortodoxok állnak szemben. Az európai zsidóság sorsa azonban a modern antiszemitizmus kialakulásával és a náci uralom éveiben tragikus fordulatot vett. A világ zsidóságának mai összlétszámát 14, 5 millióra becsülik: egyenként 3, 5-4 milliós közösségek élnek Izraelben, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban.
szimbólumok A világ különböző vallásaiban szimbólumok vagy emblémák vannak, amelyek azonosítják őket. A múltban, amikor az ember kijelentette, hogy a háborúk kibővítik vallását, ezek a szimbólumok szabványosak voltak. A keresztény vallás, több mint 2 milliárd hívővel, függőleges kereszttel rendelkezik Jézus Krisztus keresztre feszítésével. Az iszlámot félhold és csillag jelöli, amely az Oszmán Birodalomhoz is kapcsolódik, és azon országok lobogójain jelenik meg, amelyek korábban a régióhoz tartoztak. A judaizmust a héber kultúrák jelképe, a Dávid Csillagja képviseli. A hinduizmus a maga részéről az indiai syllabary devanagari () című mantrával (Om) azonosítható, az isteni dalok elsődleges hangjának és alapjának tekintve. Erkölcsi útmutató A vallások között - mint a filozófiában - jelentős különbséget látunk az alapszabályokban. Míg az iszlám és a kereszténység másokra épülő életrendszert működtet, a hindu, a buddhista és a taoista vallások és a lelki rendszerek az egyensúly és a természetes egyensúly keresését követik, ahol a személy önfelügyelete többet értékel.. Ezeket a hiteket egy lelki vezető irányítja.
2018. 08. 09. 13:15 Hírszerkesztő
Memento mori - írja az alpolgármester. Nem csak sírok, hanem egy késő középkori-kora újkori kút maradványai is előkerültek a vizsgált területen, benne Bécsben készült kerámiaedény töredékei. Sőt, még egy hatezer éves agyagbányagödröt is találtak a kutatók, benne a korból való kerámia töredékekkel.
Ugyanakkor a Liszt Ferenc utca 4. alatti ház építésekor az ötvenes években egy jelentős középkori épület falmaradványára bukkantak (sajnos, ez sem került alapos feltárásra, mentésre), ami lehetett Debrecen földesurainak, Dósa nádornak és az őt követő birtokosoknak 1562-ig állott - és régóta keresett - udvarháza, várkastélya, hisz a földesúr lakhelye és az általa alapított templom-rendház közelsége nagyon is valószerű hipotézis. Kőrösi Csoma Sándor Líceum Kovászna. (Azt tudjuk, hogy a ferences templomban temetkeztek a birtokosok, nemcsak Dósa, de kétszáz évvel később Török Bálint özvegye is itt nyert nyughelyet. ) A Csapó utca mentén gy kirajzolódni látszik a reformáció előtti város hatalmi-adminisztrációs központja. Ma, mikor az ásatáson jártam, épp valószínűleg egy ferences barát maradványait mentették a régészek. Igazán felkavaró, szomorú és hátborzongató érzés volt az évszázadok után napvilágra került csontok fölött állni. Csak az vigasztalt, hogy a régészek méltó módon bánnak ennek az ismeretlen embernek a maradványaival.